Háromatomos hidrogén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A háromatomos hidrogén egy instabil molekula, képlete H3.

A semleges molekula előállítható kisnyomású gázkisülési csőben.[1]

Az alábbi utakon bomolhat el:

[2]

Csak gerjesztett formában létezhet, ilyen állapotok például:[3] 2sA1' 3sA1' 2pA2" 3dE' 3DE" 3dA1' 3pE' 3pA2". A 2p2A2" állapot élettartama 700 nanomásodperc. Ha a molekula energiát adna le, hogy alapállapotba kerüljön, akkor spontán felbomlik, mivel az alapállapot disszociatív. A legkisebb energiájú metastabil állapot, a 2sA1' energiája −3,777 eV-tal kisebb, mint a H+3 és e állapot energiatartalma, de így is mintegy 1 pikomásodperc alatt elbomlik.[3]

Az egyik első munka Wendt és Landauer-é volt 1920-ban, ők az anyagot – az ózon neve után – hizónnak nevezték.[4]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Triatomic hydrogen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Binder, J.L.; Filby, E.A.;Grubb, A.C. (1930). „Triatomic Hydrogen”. Nature 126 (3166), 11–12. o. DOI:10.1038/126011c0.  
  2. Helm H. et al.: of Bound States to Continuum States in Neutral Triatomic Hydrogen. in: Dissociative Recombination, ed. S. Guberman, Kluwer Academic, Plenum Publishers, USA, 275-288 (2003) ISBN 0-306-47765-3
  3. a b H. Helm, U. Galster, I. Mistrik, U. Müller, and R. Reichle: Coupling of Bound States to Continuum States in Neutral Triatomic Hydrogen. Department of Molecular and Optical Physics, University of Freiburg, Germany. [2011. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 25.)
  4. Gerald L. Wendt , Robert S. Landauer, J. Am. Chem. Soc., 1920, 42 (5), pp 930–946