Granulált kohósalak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A granulált kohósalak a nyersvasgyártás következtében keletkezik, mint egyfajta ipari melléktermék. A kohósalak kémiailag a leghomogénebb a vaskohászati salak. Magyarországon jelenleg a legnagyobb mennyiséget a dunaújvárosi Dunai Vasmű keletkezteti.

Tulajdonságai[szerkesztés]

  • amorf
  • kemény
  • világos színű
  • üvegszerű termék
  • térfogatsúlya: 1,1 t/m³
  • jó vízfelvevő képességű
  • nem kristályosodik (ha gyors hűtéssel kezelik)
  • hidraulikus kötőanyag tulajdonsággal rendelkezik

Előnyei[szerkesztés]

  • megújuló másodlagos nyersanyag

Megújuló nyersanyagoknak nevezzük azokat a nyersanyagokat, amelyekből az adott véges területen is akár végtelen mennyiséget lehet előállítani.

Felhasználás formái[szerkesztés]

  • cementgyártás
  • betongyártás
  • betonelem gyártás
  • szigetelőanyag
  • töltőanyag
  • hőszigetelőanyag-gyártás
  • járólap gyártás
  • térkő gyártás

Előállítása[szerkesztés]

A nyersvasgyártás csapolási folyamának végén eltávolítják a felszínen úszó folyékony kohósalakot. A salak hűtési sebessége valamint módja határozza meg a salak fizikai jellemzőit. A hűtési folyamata során gyors, intenzív vízhűtést alkalmaznak. Ez a folyamat a granulálás, ami szemcséssé alakítja a salakot.