Gloger-szabály

A Gloger-szabály a zoológiában használt szabály, amely szerint az állandó testhőmérsékletű állatok színe összefügg a környezeti páratartalommal. Az összefüggés úgy érvényesül, hogy a sarkok felé haladva az állatok színe egyre világosabb és fordítva, a trópusok felé haladva egyre sötétebbek. A szabály megfogalmazása Constantin Wilhelm Lambert Gloger nevéhez fűződik, aki 1833-ban közölte az éghajlat és a madarak tollazatának színe között feltárt összefüggést (Erwin Stresemann szerint az összefüggést jó 20 évvel Gloger előtt, 1811-ben Peter Simon Pallas már közölte a Zoographia Rosso-Asiatica c. kiadványban.

Gloger mindenesetre megállapította, hogy a magasabb páratartalmú élőhelyen található madárfajok tollazata sötétebb színű, mint a szárazabb élőhelyeken élő rokon fajoké.

A madarak esetében a Gloger-szabály egyik lehetséges magyarázata, hogy a sötétebb színű tollak jobban ellenállnak a tollakon élősködő baktériumoknak, mint pl. a Bacillus licheniformis. A párásabb környezetben több baktérium telepedhet meg a tollakon és elősegíti azok szaporodását, de a sötét tollak jobban ellenállnak ennek. A tollak színét a sötét hajszínért is felelős eumelanin magasabb szintje okozza. A szárazabb vidékeken viszont több, a narancssárga színért felelős feomelanin pigment halmozódik fel a tollakban.

Az emlősök között is megfigyelhető ez a jelenség: az Egyenlítő mentén, a trópusokon élő egyedek sötétebb színűek, mint a sarkvidékhez közelebb lakó rokon fajok. Ebben az esetben feltehetően az ultraibolya sugárzás elleni védekezés magyarázza ezt: a sötétebb színű bőr eredményesebb ott, ahol nagyobb mennyiségű sugárzásnak vannak kitéve. A sarkokhoz közel viszont a világosabb bőrszín biztosítja, hogy az egyed elegendő UV sugárzáshoz jut a szükséges vitaminok előállítása érdekében.

A Gloger-szabály érvényesülése, az előzőekhez hasonlóan, kimutatható az emberi faj esetében is. Az Egyenlítőhöz közel élő népek bőrszíne sötétebb, mint a magasabb szélességi fokon, a sarkokhoz közelebb lakó népeké. Azonban akadnak kivételek is: a tibetiek és az eszkimók száraz, hideg környéken, utóbbiak esetében az Északi-sarkhoz közel élnek, de a vártnál sokkal sötétebb a bőrszínük. Ennek egyik magyarázata, hogy őseik nem onnan származnak, ahol most ezek a népek élnek, illetve élőhelyük sajátosságai miatt igen nagy mennyiségű UV sugárzásnak vannak kitéve (főleg a tibetiek), valamint étkezésük során az eszkimók igen sok természetes D vitamint fogyasztanak és nincs szükségük annyira az UV sugárzásra.

Források

• Burtt, Edward H. Jr.; Ichida, Jann M. (2004). "Gloger's Rule, feather-degrading bacteria, and color variation among Song Sparrows" (PDF). The Condor. 106 (3): 681–686. doi:10.1650/7383. ISSN 0010-5422. 2012. november 20. dátummal az eredeti (PDF, 0.1 MB) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 30..
• Ember, Carol R.; Ember, Melvin; Peregrine, Peter N. (2001). Anthropology (10th ed.). Prentice Hall. ISBN 978-0130918369. 033927. {{cite book}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
• Gloger, Constantin Wilhelm Lambert (1833). "§. 5. Abänderungsweise der einzelnen, einer Veränderung durch das Klima unterworfenen Farben". Das Abändern der Vögel durch Einfluss des Klimas (német nyelven). Breslau: August Schulz. 11–24. o. ISBN 978-3836427449. {{cite book}}: ISBN / Date incompatibility (súgó); External link in |chapterurl= (súgó); Unknown parameter |chapterurl= ignored (|chapter-url= suggested) (súgó); Unknown parameter |trans_title= ignored (|trans-title= suggested) (súgó)
• Stresemann, Erwin; Epstein, Hans J. (translator); Epstein, Cathleen (translator) (1975). G. William Cottrell (ed.). Ornithology: from Aristotle to the present. Cambridge, MA: Harvard University Press. 70. o. ISBN 978-0674644854. 025035. {{cite book}}: |first2= has generic name (súgó); Unknown parameter |month= ignored (súgó)