Gallok
A gallok (latinul: Galli; ógörögül: Γαλάται, Galátai) a kelta népek egy csoportja volt a kontinentális Európában a vaskorban és a római korban (nagyjából a Kr. e. 5. századtól a Kr. u. 5. századig). Hazájuk Gallia néven volt ismeretes. A gallt, egy kontinentális kelta nyelvet beszéltek.
A gallok az i. e. 5. század körül jelentek meg a La Tène-kultúra hordozóiként az Alpoktól északra és nyugatra. A Kr. e. 4. századra a mai Franciaország, Belgium, Svájc, Dél-Németország, Ausztria és Csehország nagy részén elterjedtek, mivel a Rhône, a Szajna, a Rajna és a Duna folyórendszerei mentén húzódó kereskedelmi útvonalakat ellenőrizték. Hatalmuk csúcspontját az i. e. 3. században érték el. A Kr. e. 4. és 3. században a gallok terjeszkedtek Észak-Itáliában (Gallia Cisalpina), ami a római-gall háborúkhoz vezetett, és a Balkánon, ami a görögökkel való háborúhoz vezetett. Ez utóbbi gallok végül Anatóliában (a mai Törökországban) telepedtek le, és galaták néven váltak ismertté.[1]
Az első pun háború befejezése után a felemelkedő Római Köztársaság egyre nagyobb nyomást gyakorolt a gall befolyási övezetre. A telamoni csata (i. e. 225) a gall hatalom fokozatos hanyatlását jelentette a Kr. e. 2. században. A rómaiak végül a gall háborúkban (i. e. 58-50) meghódították Galliát, és római provinciává tették, ami a gallo-római kultúra hibridjét hozta létre.
A gallok számos törzsből (toutās) álltak, amelyek közül sokan nagy, oppida nevű erődített településeket építettek (például Bibracte), és saját érméket vertek. Gallia soha nem volt egységes uralkodó vagy kormányzat alatt, de a gall törzsek képesek voltak egyesíteni seregeiket nagyszabású hadműveletekben, mint például a Brennus és Vercingetorix által vezetett hadműveletek. Ősi kelta vallást követték, amelyet druidák felügyeltek. A gallok alkották meg a Coligny-naptárat.
Gall törzsek
[szerkesztés]A gallok számos törzsből álltak, amelyek egy adott területet ellenőriztek, és gyakran építettek nagy, megerősített településeket, amelyeket oppidumoknak neveztek. Gallia meghódításának befejezése után a Római Birodalom e törzsek többségét várossá tette. A korai galliai egyház földrajzi felosztása ezután ezeken alapult, és a francia forradalomig francia egyházmegyékként működött tovább.
Az alábbiakban a feljegyzett galliai törzsek, valamint a római kori fővárosaik listája következik, mind latinul, mind a rekonstruált galliai nyelven (*).
| Törzs | Főváros |
|---|---|
| Haeduusok | Bibracte (Mont Beuvray) |
| Allobrogok | Solonion (Salagnon), Vienna (Vienne) |
| Ambarrusok | a Rhône és a Saône folyók találkozásának közelében |
| Ambianusok | Samarobriva (Amien) |
| Ansok (*Andecawī) | Juliomagos Andecavorum (Angers) |
| Arecomicusok | Nemausus (Nîmes) |
| Arvernusok (*Arwernī) | Gergovia (La Roche-Blanche) |
| Atrebasok | Nemetocenna (Arras) |
| Cenomanosok | Vindunom (Le Mans) |
| Baiokassok (?) | Augustodurum (Bayeux) |
| Boiok | Bononia (Bologna) |
| Bellovacusok (*Bellowacī) | Bratuspantion (Beauvais) |
| Biturigek | Avaricum (Bourges), Burdigala (Bordeaux) |
| Brannovicusok (?) (*Brannowīcēs) | Matiscon (Mâcon) |
| Brigantok (?) | Brigantion (Bregenz) |
| Kadurkok | Uxellodunum (Cahors) |
| Caletusok | Caracotinum (Harfleur, Sandouville (?), Lillebonne (?) ) |
| Carnusok | Aquileia |
| Carnutesek (*Carnūtī) | Autricum (Chartres), Cenabum (Orléans) |
| Catalaunok (*Catu-wellaunī) | Durocatelaunos (Châlons-en-Champagne) |
| Caturixek | Ebrodunom (Embrun) |
| Cavarik (?) (*Cawarī) | Arausion (Orange) |
| Cenománok | Brixia (Brescia) |
| Ceutronok | Darantasia (Tarentaise) |
| Coriosolisok | Corseul |
| Diablinták | Noeodunom (Jublains) |
| Durokássziak (?) | Durocassium (Dreux) |
| Eburók | Atuatuca (Tongeren) |
| Eburovicek (?) (*Eburowīcēs) | Mediolanum Aulercorum (Évreux) |
| Gabalusok | Andreritum (Javols) |
| Graiocelek | Ocellum (Aussois) ? |
| Helvétek (*Heluetī) | Brenodurum? (Bern), Aventicum (Avenches) |
| Helviusok (*Helwī) | Alba Helviorum (Alba-la-Romaine) |
| Insuberek | Mediolanum (Milánó) |
| Lemovicusok (*Lemowīcēs) | Durotincum (Villejoubert), Augustoritum (Limoges) |
| Leuciak (*Lewcī) | Tullum (Toul) |
| Lexoviusok (*Lexsowī) | Noviomagos (Lisieux) |
| Lingók | Andematunnon (Langres) |
| Mediomatricesek | Divodurum (Metz) |
| Medulliak | Maurienne (?) |
| Menapiusok | Castellum Menapiorum (Cassel) |
| Moriniak | Bononia (Boulogne-sur-Mer) |
| Namneték | Condevincum (Nantes) |
| Nantuaták | Tarnaiae (Massongex) |
| Nerviusok (*Nerwī) | Bagacum (Bavay) |
| Nitiobrigesek | Aginnon (Agen) |
| Osismiak (*Ostimī) | Vorgium (Carhaix) |
| Parisusok (?) | Lutetia (Párizs) |
| Petrocoriusok | Vesunna (Périgueux) |
| Pictonok | Lemonum (Poitiers) |
| Raurákok | Basel oppidum, Augusta Raurica (Kaiseraugst) |
| Redonok | Condate (Rennes) |
| Rémiek (?) | Durocortorum (Reims) |
| Ruteniek (?) | Segodunom (Rodez) |
| Szalasziak | Aosta |
| Santonok | Mediolanum Santonum (Saintes) |
| Sedunok | Sedunum (Sion) |
| Segusiavik (*Segusiawī) | Forum Segusiavorum (Feurs) |
| Segusiniek | Segusio (Susa) |
| Szenonok | Agedincum (Sens) |
| Sequanusok | Vesontion (Besançon) |
| Szveszionok (?) | Noviodunum (Pommiers), Augusta Suessionum (Soissons) |
| Taurinok | Taurasia (Torino) |
| Tectosages | Tolosa (Toulouse) |
| Tigurinok | Eburdodunom (?) (Yverdon) |
| Treverusok (*Trēwerī) | Trier, Titelberg |
| Trikasztinok (?) | Augusta Tricastinorum (Saint-Paul-Trois-Châteaux) |
| Turónok | Ambatia (Amboise), Caesarodunum (Tours) |
| Velaunok (?) (*Wellaunī) | Brigantio (Briançonnet) |
| Veliocassák (?) (*Weliocassēs) | Rotomagos (Rouen) |
| Vellavusok (?) (*Wellawī) | Ruessium (Saint-Paulien), Anicium (Le Puy-en-Velay) |
| Venelliek (?) (*Wenellī) | Crociatonum (Carentan) |
| Venétek (*Wenetī) | Dariorium (Vannes) |
| Veragrik (?) (*Weragrī) | Octodurus (Martigny) |
| Vertamocorusok (?) (*Wertamocorī) | Novaria (Novara) |
| Viducassesok (?) (*Widucassēs) | Aregenua (Vieux) |
| Vindeliciek (?) (*Windelicī) | Augusta Vindelicorum (Augsburg) |
| Viromanduiek (?) (*Wiromanduī) | Augusta Viromanduorum (Saint-Quentin) |
| Vocontusok (?) (*Wocontī) | Vaison-la-Romaine |
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Acy-Romance, the Gauls of Ardennes Archiválva 2014. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- Lattes, Languedoc and the Southern Gauls Archiválva 2016. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- The Gauls in Provence: the Oppidum of Entremont Archiválva 2016. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben.