Galaktozémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A galaktozémia egy ritka, örökletes autoszómális recesszív anyagcserebetegség, amely a galaktóz metabolizmust érinti.

Egy német belgyógyász, Friedrich Goppert (1870-1927) írta le először a betegséget 1917-ben, majd a defektus pontos okát a Herman Kalckar által vezetett csoport fedezte fel 1956-ban.

A galaktozémia incidenciája Európában 1/60’000 születés. A betegség kb. százszor gyakoribb az ír romák (Irish Travellers) körében, 1/480 születés.

Galaktóz metabolizmus[szerkesztés]

A galaktóz normális metabolizmusa

A galaktóz egy diszacharidnak, a laktóznak az egyik komponense. A laktózt vagy tejcukrot a laktáz nevű enzim bontja glukózra és galaktózra. E két molekula közel azonos, a galaktóz a glukóz C4-es epimerje. Attól függően, hogy a galaktóz-metabolizmus mely enzime szenved defektust, a betegség különböző típusait különítjük el.

A laktáz enzim által katalizált reakció

Típusok[szerkesztés]

1-es típusú (klasszikus) galaktozémia[szerkesztés]

Galaktóz-1-foszfát uridil transzferáz (más néven UDP-glukóz:galaktóz-1-foszfát uridil transzferáz) hiány okozza. Az enzim által katalizált reakcióban galaktóz-1-foszfátból és UDP-glukózból keletkezik glukóz-1-foszfát és UDP-galaktóz.

2-es típusú galaktozémia[szerkesztés]

Galaktokináz defektus okozza. Az enzim hibája miatt a galaktóz nem tud galaktóz-1-foszfáttá alakulni, és így részt venni a további metabolikus folyamatokban, ezért a felhalmozódó galaktózt az aldóz-reduktáz nevű enzim galactitollá alakítja. A tünetekért a felhalmozódó galactitol a felelős. Erre a típusra jellemző a szürkehályog kialakulása.

3-as típusú galaktozémia[szerkesztés]

UDP-glukóz-4-epimeráz (más néven galaktóz-4-epimeráz) defektus okozza.

Táblázatos összefoglalás[szerkesztés]

Típus Betegség adatbázis OMIM Gén Lókusz Enzim Név
1-es típus 5056 230400 GALT 9p13 galaktóz-1-foszfát uridil transzferáz klasszikus galaktozémia
2-es típus 29829 230200 GALK1 17q24 galaktokináz galaktokináz deficiencia
3-as típus 29842 230350 GALE 1p36-p35 UDP-galaktóz epimeráz galaktóz epimeráz deficiencia, UDP galaktóz 4 epimeráz deficiencia

Galaktóz felhalmozódás[szerkesztés]

Redukció galaktitollá[szerkesztés]

Galaktozémiás betegekben a felhalmozódott galaktóz az aldóz reduktáz enzim szubsztrátja lesz, amely egy cukoralkohollá, galaktitollá alakítja. A galaktóz metabolizmus következő enzime, a polyol dehidrogenáz nem fogadja el szubsztrátként a galaktitolt, így az felhalmozódik a szövetekben, majd kiválasztódik a vizeletben, ez vizeletvizsgálattal kimutatható. A galaktitol felhalmozódásnak tulajdonítják a galaktozémia negatív hatásait. A galaktitol magas koncentrációja mindhárom típusú galaktozémiára jellemző.

Oxidáció galaktonáttá[szerkesztés]

A felhalmozódott galaktóz elindulhat egy alternatív reakcióúton: galaktonáttá oxidálódik. Ennek pontos mechanizmusa még nem tisztázott, bár friss tanulmányok szerint a galaktóz dehidrogenáz nevű enzim a felelős a galaktóz galaktonolaktonná való alakításában, amely utána spontán, enzimatikusan galaktonáttá alakul. A képződött, jelentős mennyiségű galaktonát belép a pentóz-foszfát útba. A galaktonát felhalmozódása kevésbé ártalmas, mint a galaktitolé.

Diagnózis[szerkesztés]

A betegség számos laboreltéréssel diagnosztizálható, illetve fizikális, szemészeti és neurológiai eltéréseket is okoz. Kimutatható vérből, illetve vizeletből is. A laborvizsgálat során a fent említett három enzimre szűrik a pácienst. Amennyiben az egyik hiányzik, a diagnózis pozitív. Magyarországon kötelező az újszülöttek galaktozémiára való szűrése (sarokból vett vérmintával). Továbbá lehetőség van az enzimhiány méhen belüli (intrauterin) kimutatására is, bár kérdéses, hogy a kimutatott enzimhiány mennyiben indokolja a művi terhességmegszakítást.

Jellemző laboratóriumi leletek[szerkesztés]

Alacsony vércukorszint (hipoglikémia), a vizeletben fokozott aminosav-ürítés, a vérből kimutatható enzimhiány, DNS-vizsgálattal kimutatható génhiba.

Fizikális vizsgálatokkal kimutatható jelek[szerkesztés]

Májmegnagyobbodás (hepatomegália), szabad hasűri folyadék (ascites), májzsugorodás (cirrhosis).

Jellemző szemészeti lelet[szerkesztés]

Szürkehályog (cataracta).

Neurológiai leletek[szerkesztés]

Értelmi fogyatékosság.

Kezelés[szerkesztés]

Megfelelő életvitellel jó életkilátásai vannak a páciensnek. A galaktozémiában szenvedő betegnek minden tejtartalmú ételt kerülnie kell. Csecsemőket hús- vagy szójaalapú, tejcukormentes tápszerrel kell táplálni. A nem diagnosztizált, tejjel táplált csecsemők egy éven belül meghalnak. A tejfogyasztási tilalom egész életre szól.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Galactosemia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Lehninger: Principles of Biochemistry
  • Ádám Veronika: Orvosi biokémia

További információk[szerkesztés]