Génsivatag
A génsivatagok a genom azon régiói, amelyek mentesek a fehérjekódoló génektől. A génsivatagok a becslések szerint a teljes genom 25%-át teszik ki, ami a közelmúltban felkeltette az érdeklődést valódi funkcióik iránt.[1] Eredetileg úgy gondolták, hogy nélkülözhető, „szemét DNS-t” tartalmaznak, mivel képtelenek fehérjéket létrehozni. A génsivatagokat azóta számos létfontosságú szabályozó funkcióhoz kapcsolták, beleértve a disztális fokozást és az állandósult öröklődést. Így a génsivatagokban talált szabálytalanságoknak tulajdonítanak egyre több olyan kockázatot, amelyek számos súlyos betegséghez, köztük bizonyos daganatos elváltozás kialakulásához vezethet.
Történet
[szerkesztés]Bár a funkció lehetőségét már az 1960-as években előrejelezték, a genetikai azonosító eszközök nem tudták a hosszú nem kódoló szakaszok jellemzőit kimutatni, eltekintve attól, hogy nem kódolnak fehérjét.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ovcharenko, Ivan et al. (2004. december 1.). „Evolution and Functional Classification of Vertebrate Gene Deserts”. Genome Research 15 (1), 137–145. o. DOI:10.1101/gr.3015505. PMID 15590943. PMC 540279.
- ↑ (2012. július 1.) „Landscapes and Archipelagos: Spatial Organization of Gene Regulation in Vertebrates”. Trends in Cell Biology 22 (7), 347–354. o. DOI:10.1016/j.tcb.2012.04.003. PMID 22560708.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Gene desert című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
