Fulvosav

Egy tipikus fulvosav szerkezeti képlete

A fulvosavak a növényi és állati sejtek különböző baktériumok által, különböző környezetben lebontott molekulacsaládjának összefoglaló elnevezése. A fulvosavak minden élő anyag aerob bomlásakor képződő, legalább három megfelelő mikroba faj egymást követő generációi által kiválasztott, látszólag örök életű, élő szervezetek számára védő hatású fitokemikáliák. A fulvosavak a földi körülmények között kialakuló bonyolult szerkezetű, a humifikálódás során többször is változó, tulajdonságaikat kivételesen változtatni, módosítani képes természetes szerves molekulacsalád. A fulvosavak gyakorlatilag minden más szervetlen és szerves anyaggal reagálni képes, kis molekulasúlyú, vízben, és bármilyen pH értékű savakban és lúgokban is oldódó, bioaktív, sárga színű szerves molekulák.

A mikroorganizmusok a talajtulajdonságokat befolyásoló és a számukra táplálékul szolgáló nagy molekulasúlyú humuszanyagokat nagy energiatartalmú kisebb molekulájú fulvósavakra bontják. A humuszanyagoknál kisebb molekulasúlyú fulvosavak a növények biokémiai folyamataiban vesznek részt, a növények anyagcsere folyamatait szabályozzák. Humuszanyagok és fulvosav nélkül nem lenne élet.

A fulvosavak ásványokat szintetizálnak, stimulálják a sejtnövekedést és osztódást, a csírázást és szabályozzák a talaj pH-értékét és a sejtmembránok áteresztőképességét, a növény légzését, támogatják a klorofillszintézist, a gyökerek növekedését és a keringési rendszert, növelik a terméshozamot, csökkentik a növényi stresszt és a hervadást. A fulvosavak javítják a növény szárazságtűrő képességét és ellenállóvá teszik a növényeket a rovarfertőzésekkel szemben, méregtelenítenek, semlegesítik a mérgező gyomirtó és növényvédő szereket.

Források

Dr. Pádi Gyula, dr. Dudás Erzsébet, Ürmösi Miklós, Tóth Béla, Nemes Árpádné, Simon László: Eljárás természetes eredetű szerves anyagok oxidatív előkezelésére (magyar szabadalom, 1980; lajstromszáma: 182147). http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU

További információk

Senesi, N. (1990) Analytica Chimica Acta, 232, 51-75. Amsterdam, The Netherlands: Elsevier.

Backer, W. E. (1973) Geochimica et Cosmochimica Acta, 37, 269-281.

Prakash, A. (1971). Fertility of the Sea, 2, 351-368.

Rashid, M.A. (1985). Geochemistry of Marine Humic Substances. New York: Springer-Verlag.

Buffle, J. (1988). Complexation Reactions in Aquatic Systems: An Analytical Approach. Chichester: Horwood.

Salk, P. L., & Parker, L. W. (1986). A New Agricultural Biotechnology: Potential Applications in Arid and Semi-Arid Zones. American Association for the Advancement of Science and the Government of LaRioja, Argentina.

Jackson, William R. (1993). Humic, Fulvic and Microbial Balance: Organic Soil Conditioning. Evergreen, Colorado: Jackson Research Center.