Fröccsöntés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fröccsöntés egy gyártási technológia, amellyel bonyolult alakú termékeket lehet gyártani. Főleg polimer termékeket gyártanak ezzel a technológiával, de használják fémeszközök készítésére is.

Műanyagok fröccsöntése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fröccsöntő gépek felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fröccsegység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fröccsegység vázlata
Párhuzamos fröccsegység vázlata
A gép elvi vázlata

A csigadugattyús plasztikáló egységgel ellátott fröccsegység elrendezését a fenti ábra mutatja be.

A fúvókát a hidraulikus munkahenger (13) mozgatja előre-hátra, míg a csiga (2) forgó és tengelyirányú mozgásait bordástengely és hüvely teszi lehetővé. A bordástengely (9) belülről hosszirányú hornyokkal van ellátva, míg ennek ellendarabja a bordás hüvely, amelynek hornyai a bordástengely hornyaiba illeszkednek. A bordás hüvely (10) külső része fogazott, így az egy másik fogaskerék közbeiktatásával a csigát forgató motorhoz csatlakozhat. Ez teszi lehetővé, hogy a csiga a forgás mellett tengelyirányban is elmozduljon. A garathűtés (15) azt a célt szolgálja, hogy az anyagtartályból a garaton (16) keresztül a plasztikáló hengerbe befolyó műanyag a fűtőtestek által termelt hő ellenére se olvadjon össze, vagyis az anyagellátás folyamatos legyen.

Az első ábrán bemutatott fröccsegységnél a csigát forgató és tengelyirányban működtető hidraulikus motorok egymás mögött, sorban vannak elhelyezve. Ennek a hátránya, hogy a csiga forgatásával egyidejűleg forog a fröccsdugattyú (18) a munkahengerben (19) Ennek következtében a dugattyún lévő tömítések viszonylag hamar tönkremennek.

A második megoldásnál a csiga forgó és tengelyirányú mozgatása párhuzamos elrendezésű. Ebben az elrendezésben a hidraulikus motor közvetlenül forgatja a csigát, míg a két fröccsdugattyú a csapágyházzal együtt váljtja ki a tengelyirányú mozgatást. Ez az elrendezés a fröccsegység rövidebb kialakítását is lehetővé teszi.

A Csiga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csigát geometriailag általában három szakaszra osztják (háromzónás csiga, magprogresszív), a technológiai folyamatoknak megfelelően:

  • behúzó szakasz,
  • kompressziós szakasz,
  • homogenizáló szakasz.

A csiga hátsó szakasza az etető, vagy más néven behúzó zóna, amely a szilárd granulátumot az etető tölcsérből a fúvóka felé szállítja.
A csiga középső része az ömlesztő, vagy más néven kompressziós zóna, ahol az anyag megolvad, tömörödik és légtelenedik.
A kitoló, vagy homogenizáló zónában történik az anyag homogenizálása.

A fröccsöntés folyamata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fröccsöntőgép, a behúzó- és a szerszámzáró egységgel
Arburg fröccsöntőgép

1 Szerszámzárás

A szerszám egyik fele az álló szerszámfelfogó lapra, a másik pedig a mozgó lapra van felerősítve. A mozgó szerszámfelfogó lap a ciklusidő csökkentése miatt gyorsan zár, de az álló laptól egy bizonyos távolságra a sebességet, majd a szerszámfelfogó lapra ható nyomást is csökkenteni kell. Ezt az ún. szerszámvédelmet azért szükséges a lehető leggondosabban beállítani, nehogy a szerszám megsérüljön egy esetleg el nem távolított fröccstermék, vagy egy véletlenül a helyéről kimozdult betét miatt. Ha a szerszám ezzel a kis sebességgel és erővel akadálytalanul összezárt akkor épül fel a záróerő, amely a szerszámba befröccsöntött ömledéknek a szerszám szétfeszítésére irányuló erőt ellensúlyozza.

2 Fúvóka előre mozgása

Ha a szerszám összezárt akkor a fúvóka előre mozdul addig, amíg fel nem fekszik az álló szerszámfelfogó lapon.

3 Befröccsöntés

A befröccsöntés során a műanyag ömledéket a csigadugattyú előre mozogva – dugattyúként működve – a szerszámba juttatja. A gyártásnál komoly problémát okoz, hogy a műanyagok fajtérfogatának változása jóval meghaladja más anyagokét. Ez azt jelenti, hogy a műanyag fajtérfogata az ömledék állapotba jutás során az egyre nagyobb hőmérséklet miatt rohamosan nő, lehűléskor pedig csökken. Műanyag termékek csak úgy gyárthatók, ha ezt kompenzálják. Ezért a befröccsöntési folyamatot két részre osztjuk, mégpedig szerszám kitöltésre és a kompenzálásra, azaz közvetlen befröccsöntésre és utónyomásra. A befröccsöntés során az ömledéknek tökéletesen ki kell töltenie a szerszámot. Az utónyomási szakaszban a fúvóka mögötti gyűjtőtérben lévő anyagpárnából kell a fajtérfogat változást kompenzálni. Az utónyomás addig hatékony, amíg az ömledék a beömlő csatornában meg nem szilárdul. Az anyag megszilárdulását lepecsételődésnek nevezzük. Az utónyomási folyamatot a gépkezelő által beállított utónyomási idő határolja be. Ezt szükségtelen a lepecsételődési időnél nagyobbra állítani.

4 Hűlési idő

Ez az idő az utonyomás után veszi kezdetét. Úgy kell beállítani, hogy a fröccsöntött termékek kellően megszilárduljanak, azaz a szerszámból eltávolítás után ne deformálódjanak.

5 Plasztikálás

Az utónyomás után, a hűléssel párhuzamosan indul ez a folyamat. A csiga forogni kezd, miáltal az anyagtartályból a műanyag granulátumot a fúvóka irányába szállítja. Közben a csiga és a henger közötti térben, vagyis a csiga meneteiben a műanyag a súrlódás és a nyíró hatás miatt felmelegszik. Ehhez hozzáadódik a fűtőtestek által bejuttatott hő is. E két hatás következtében a csiga elé kerülő műanyag már ömledék állapotú lesz. Az ömledék a csigára nyomó hatást gyakorol, vagyis nemcsak forog, hanem hátrafelé is mozog. Ha a hátrafelé mozgást akadályozzuk akkor a keletkező ömledéknek nagyobb erőt kell kifejtenie a csiga hátra mozdításához, vagyis a műanyagra nagyobb súrlódási erő hat. Ezt a csigára ható ellentartási nyomást torlónyomásnak nevezzük. A csiga forgásának leállása után következik a dekompresszió, amely arra szolgál, hogy az ömledék nyomását csökkentsük, az ömledéket a fúvóka közvetlen közeléből "elszívjuk".

6 Fúvóka hátra mozgása

Ha a hűlési idő hosszú a fúvókát le kell járatni a hűtött szerszámról, mert a fúvókában lévő ömledék megdermedhet. Ha a fúvóka a szerszámon maradhat akkor annak rászorítási nyomását még a szerszámnyitás előtt csökkenteni kell.

7 Szerszámnyitás

A hűlési idő illetve a plasztikálás után a szerszám nyit, mégpedig először lassan, majd a teljes szétválás után gyorsan a véghelyzet előtt pedig ismét lassan.

8 Kidobás

A terméket a szerszám kidobó rendszere löki ki a szerszámból. A kidobás végeztével a fröccsöntési ciklus véget ér és a szerszámzárással új ciklus indul.

Műanyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műanyagok:

  • LDPE – Kis sűrűségű polietilén
Előállítás:Etilén nagynyomású, gyökös polimerizációjával
  • HDPE – Nagy sűrűségű polietilén
Előállítás:Szerves fémvegyület katalizátorokkal atmoszferikus nyomáson etilén heterogén oldat polimerizációjával
  • PP – Poliproplilén
Előállítás:Propilén oldószeres vagy szeterospecifikus polimerizációjával
  • PA 6 – Poliamid 6
  • PMMA (plexi) - Poli-metilmetakrilát
  • PS - Polisztirol

Előnyök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy sorozatoknál igen gazdaságos
  • Bonyolult térbeli formák állíthatóak vele elő
  • Gyors és hatékony
  • Gyakorlatilag nem keletkezik hulladék: a termékek nem felhasználható részei újragranulálhatóak és ismét felhasználhatóak fröccsöntésre.
  • A gép univerzális, vagyis gyakorlatilag bármilyen szerszámmal használható ugyanaz a gép

Hátrányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A berendezés nagyon drága
  • A szerszám igencsak költséges, ezért kis sorozatok, egyedi termékek előállítása nem gazdaságos.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fröccsöntés témájú médiaállományokat.