Fotoszféra
A fotoszféra egy égitest azon régiója, ahonnan – emberi szemmel is látható – fény keletkezik.
A kifejezés az ógörögből ered, ahol a 'phos' fényt, a 'sphaira' gömböt jelent, utalva arra, hogy egy gömbi felületről származik a fény. A fotoszféra a csillag belsejében addig terjed ki, amíg a csillagot alkotó gáz átlátszatlanná válik – ez körülbelül 2/3 optikai mélységnek felel meg.[1] Más szóval, a fotoszféra egy világító tárgy, rendszerint egy csillag azon legmélyebb tartománya, mely bizonyos hullámhosszú fotonok számára átlátszó, így emberi szemmel is látható.
Az effektív hőmérséklet[szerkesztés]
Egy csillag felületét a Stefan–Boltzmann-törvényben definiált effektív hőmérséklet határozza meg. Egy egyszerűsített modellt használva a csillagok atmoszférájára, feltételezve a lokális termikus egyensúlyt egy síkban, és tekintettel az Eddington-féle közelítésre, a Nap effektív hőmérséklete 2/3 optikai mélységnél fordul elő. Ez azt jelzi, hogy egy csillag felülete nem az atmoszféra tetején van, ahol az optikai mélység nulla. A csillagok mélyen az atmoszférájuk belsejében figyelhetők meg. A neutroncsillagok kivételével a csillagoknak nincs szilárd felszínük.[2] Ezért a Nap vagy más csillagok fotoszférája tipikusan a látható felületet jelenti.
A Nap[szerkesztés]
A Nap fotoszférájának hőmérséklete 4500 és 6000 kelvin között mozog.[3] A sűrűsége közel 2·10−4 kg/m³.
A Nap fotoszférája konvekciós (hőáramlási) cellákból áll, melyeket granulának (szemcsének) hívnak. Minden konvekciós cella átmérője közel 1000 kilométer.[4] A cella közepén forró gáz van, és a cellák közötti keskeny részen hidegebb gáz található. Az egyes granulák mintegy 8 percig léteznek, ami folytonosan fortyogó mintát eredményez. A granulák csoportjai szupergranulát alkotnak, melyek átmérője elérheti a 30 000 km-t, élettartama pedig akár a 24 órát is. Ezek a részletek olyan finomak, hogy más csillagokon nem figyelhetők meg. A Nap látható atmoszférájának vannak más rétegei is a fotoszféra felett: a 2000 km mély kromoszféra a fotoszféra és a jóval forróbb korona között helyezkedik el. A Nap felszínén a fotoszférában vannak a flerek és a napfoltok.
Irodalom[szerkesztés]
1. Carroll and Ostlie: Modern Astrophysics. (hely nélkül): Addison-Wesley. 1996.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Nap
- Optikai mélység
- Napfolt
- Fler
- Napkitörés
- Stefan–Boltzmann-törvény
- Statisztika
- Matematikai statisztika
Források[szerkesztés]
- ↑ Carroll and Ostlie. Modern Astrophysics. Addison-Wesley (1996)
- ↑ As of 2004, although white dwarfs are believed to crystallize from the middle out, none have fully solidified yet [1]; and only neutron stars are believed to have a solid, albeit unstable [2][halott link], crust [3]
- ↑ The Sun – Introduction
- ↑ NASA/Marshall Solar Physics. NASA. [2016. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Photosphere című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.