Formuláskönyv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Formulae Marculfi részlete, 7. század vége

A formuláskönyv középkori és kora újkori iratminta-gyűjtemény, amely a kezdő és gyakorló jogászok, jegyzők, kancelláriai hivatalnokok segítségére szolgált. Az egyes ügytípusok iratmintáin túlmenően néha bevezetést, illetve elméleti útmutatást is tartalmazott.[1]

Magyarországon a legrégebbi ismert formuláskönyv Uzsai János Ars Notaria című összeállítása, amely 1346–1350 között készült.[2]

További magyarországi és erdélyi formuláskönyvek:

  • Magyi János formuláskönyve, 1476–1493[3]
  • Huendler Vid formuláskönyve, 15. század[2]
  • Bachy Ferenc formuláskönyve: Stilus cancellariae Wladislai II. Regis Hungariae, 15–16. század.[4]
  • Beneéthy Máté formuláskönyve, 16. század eleje[2]
  • Mihály doktor pécsi általános helynök formuláskönyve, 16. század eleje[2]
  • Nyás(i) Demeter érseki helynök formuláskönyve, 1525 előtt[2][5]
  • Jacobinus János erdélyi kancellár formuláskönyve, 1602[6]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Nemes István: Jogi oktatásunk múltja az egyetem létrehozásáig. Korunk, XXXI. évf. 10. sz. (1972. okt.) 1492–1497. o.
  2. ^ a b c d e Erdő Péter: A középkori officiálisi bíráskodás írott emlékei Lengyelországban és Magyarországon. Magyar Könyvszemle, CX. évf. 2. sz. (1994) 117–129. o.
  3. Magyi János formuláskönyve. Magyar nyelvemlékek. (Hozzáférés: 2014. február 1.)
  4. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  5. Az Esztergomi Egyház a magyar művelődés századaiban (kódexek, kéziratok, metszetek). Magyar Könyvszemle, CXVI. évf. 4. sz. (2000)
  6. Jacobinus János erdélyi kancellár formuláskönyve. Bev. és jegyzetek Bónis György és Valentinyi Antal. Kolozsvár: Minerva. 1947.