Forgó-tolózár
A forgó-tolózár a Mauser fivérek hagyatéka, mely megreformálta az akkori lőfegyverekről alkotott képet. Segítségükkel a zárszerkezet új fajtáját mutatták be, ami felgyorsította a hüvelykivetést, illetve a fegyver újratöltését. A hátul- és elöltöltős fegyverek korában ez nagy előrelépés volt, befolyásolta mind a két világháború, illetve több, kisebb háború kimenetelét.
A forgó-tolózárról
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szinte a Mauser-féle karabélyok szinonimája a forgó-tolózáras zárszerkezetű ismétlőpuska. Paul és Wilhelm Mauser öröksége a mai napig él számos katonai, illetve sokkal inkább vadászpuska formájában. Első elfogadott fegyverük (M71) már forgó-tolózáras volt, mely jelentősen megújította az akkori fegyverek zárműködési elvét.
A forgó-tolózár működése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A zár kinyitása a zárfogantyú balra történő elfordításával és hátrahúzásával történik. Ekkor az elfordulni nem képes, ferde felületű kakast a zártest hátranyomja, közben összeszorítja az ütőrugót. Felhúzott helyzetben a kakas és a zártest között mintegy 10 mm-es távolság van.
Forgó-tolózáras lőfegyverek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A legismertebb forgó-tolózáras lőfegyver a Mauser-féle Karabiner 98k, mely a Harmadik Birodalom idején híresült el. Már az első világháborúban is alkalmazták, és a második világháborúban történő használatát Adolf Hitler rendelte el. Sok mai sport- és vadászfegyver ezen az elven működik. Néhány forgó-tolózáras puska:
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Chris McNab: A Fegyverek nagykönyve, Totem Plusz Könyvkiadó Kft.; 2005.
- "Ismétlőfegyverek" (PDF). fegyvermester.hu. 2012. december 22. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 14..
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó)