Fitód borvízforrásai
A hosszúaszói völgyben fekvő település borvízforrásai a Fitód-pataka mentén törnek a felszínre.[1]
Története[szerkesztés]
Benkő Károly 1853-ban írt Csík, Gyergyó, Kászon leírások. Két t.i. általános és részletes osztályokban c. kötetében már említést tesz a Fitód-pataka völgyében feltörő forrásokról, „...északon – gyenge, fejér színű zavaros”, a „... délin – jó iható kén és vas anyagokból áll”. Vitos Mózes szerint a Fitódi borvíz néven ismert forrás „ édesvizzel elvegyülvén, fehérszínű, zavaros és egy kissé gyenge, de azért iható és mindennapi használatban van.” (Csíkmegyei füzetek, 1894)
A településen ismert még két borvizes kút, valamint a Fitódeleji-, Puskaporos-, Vargák- és az Adorján-borvíz. Az utóbbi három forrást lelkes csíkszeredai környezetvédők az elmúlt években újrafoglalták. Fitódon létezik még egy hidrogeológiai fúrással feltárt forrás, az F327-es kút hozama nagyon alacsony.
A település keleti határában, a Puskaporos borvíz mellett régen fürdőmedencét alakítottak ki. A Kőszegi-fürdő napjainkban elhagyatott, csak a medence romjai láthatók.
Jellegzetessége[szerkesztés]
A fitódi borvízforrások kalcium-hidrogénkarbonátos és magnézium- kalcium-hidrogénkarbonátos típusú ásványvizek.
Források[szerkesztés]
- Székelyföld borvizei. Csíkszereda. Polgár-Társ Alapítvány - Csíki Természetjáró és Természevédő Egyesület, 2009.
- Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: Székelyföld fürdői. Csíkszereda, 2013.
További információk[szerkesztés]
- ↑ A borvíz a szénsavat tartalmazó, gyógy- vagy ásványvíz erdélyi neve.