Ferenczfalvi Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenczfalvi Kálmán
Ferenczfalvi Kálmán.jpg
Született
1921. március 15.
Debrecen
Elhunyt
2005. április 8. (84 évesen)
Gyöngyös
Állampolgársága magyar
Kitüntetései Világ Igaza
Halál oka agyi érkatasztrófa

Ferenczfalvi Kálmán (Debrecen, 1921. március 15. – Debrecen, 2005. április 8.) magyar humanista, a „Világ Igaza”.

Ferenczfalvi Kálmán 1946-ban

Holokauszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferenczfalvi Kálmán, (szül. Faber Kálmán), a gyöngyösi gimnázium református diákjaként találkozott először a rasszizmussal, zsidó diáktársai megkülönböztetésével, általános emberi jogaik tiprásával. Rasszista beállítottságú tanárai és diáktársai viselkedése már tizenéves korában megdöbbentette. 1944-ben, alig 23 évesen, fiatal katonatisztként iszonyodva látta, tapasztalta a magyar zsidóság gettókba zárását, majd a náci Németország által szervezett és a fasiszta Magyarország által aktívan támogatott deportálását a holokauszt, a soá idején. Az embertelenségnek ez az extrém formája akkor tombolt Magyarországon, amikor a fasiszta Németország és leghűségesebb csatlósa, Magyarország gyakorlatilag már elveszítette a háborút.

Ferenczfalvi nem ismerte a félelmet. Magára nem gondolt, csak azokra az üldözöttekre, ártatlan emberekre, gyerekekre, akik védtelenül ki voltak szolgáltatva a náci tömeggyilkosoknak. Ferenczfalvi Kálmán több mint 2000 ember életét mentette meg a második világháború utolsó két évében Magyarországon. Azért, hogy az üldözött zsidókat a kényszermunkától a halálmenetektől és a deportálástól megmenthesse, nem rettent vissza a fiatal Ferenczfalvi Kálmán, az akkori magyar hadsereg élelmiszerellátó, ún. gh-s tisztje szinte semmitől, nem válogatott a módszerekben. A magyar hadsereg hivatalos pecsétjét éppúgy felhasználta erre a célra, mint az általa alapított fantom egységet, amelynek a háború utolsó hónapjaiban a Nemzetközi Vöröskereszt budapesti Munkácsy utcai székháza volt a székhelye. Tagjai voltak szökött katonák, megszöktetett munkaszolgálatos zsidók, akiket Ferenczfalvi a hadseregtől eltulajdonított egyenruhákba öltöztetett. Ferenczfalvi iratokat, zsoldkönyveket, élelmiszerjegyeket, magyar-német nyelvű nyílt parancsokat hamisított, többnyire Miskolczy százados nevét hamisítva az életmentő papírokra. Ponyvával letakart lovaskocsival, a ponyva alá rejtve mentette a zsidókat a pesti gettóból, gyűjtőtáborokból és a Szentendre szigeti munkaszolgálatosokat foglalkoztató katonai századtól. Mivel az első zsidókat, egy akkor 2 éves kisfiút és anyját szülei lakásában helyezte el, így kockáztatta nemcsak saját, de édesanyja és nővére életét is azért, hogy idegenek életét menthesse.

Ferenczfalvi Kálmán a háborút követően különböző állami cégeknél dolgozott tisztviselőként, könyvelőként és évtizedeken keresztül hallgatott tetteiről, embermentő akcióiról. Egy volt munkaszolgálatos egy véletlen folytán "fedezte fel" benne megmentőjét, és fedte fel a sokszoros embermentő cselekedeteit. Rajta keresztül egymás után jelentkeztek Ferenczfalvi megmentettjei és tettek írásban tanúvallomást a jeruzsálemi Jad Vasem intézet történészeinek. Számos megmentett jelentkezett Európa különböző országaiból, de az USA-ból és Ausztráliából is, és írta le részletesen Ferenczfalvi Kálmán életmentő akcióit. Ezeket a dokumentumokat, tanúvallomásokat a jeruzsálemi Jad Vasem intézet levéltára őrzi.

Ferenczfalvi Kálmánt, több mint 2000 ember életének megmentőjét a Jeruzsálem Jad Vasemi Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki és azzal tisztelte meg, hogy 1988. június 2-án, az Emlékezés Parkjában a nevét megörökítő olajfát ültethetett a Raul Wallenbergnek és Oskar Schindlernek emléket állító fák társaságában.

Kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Righteous Among the Nations, Jerusalem, 1988
  • Bátorság érdemjel, Budapest, 1995
  • Pro Civitate, Gyöngyös, 2003

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cikk a New York Times 2005 április 14. számában. angol
  • The Righteous Among The Nations – Ferenczfalvi Kálmán Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában.
  • Horváth, László: A gyöngyösi zsidóság története, Mátra Múzeum Gyöngyös, 1999, 79. old.
  • Szita, Szabolcs: A zsidók üldöztetése Budapesten 1944-1945. Holocaust Füzetek 1994/4. Kiadó: Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ, Budapest, 1994, 54. old.
  • Asaf, Uri: Christian support for jews during the Holocaust in Hungary. In: studies on the Holocaust in Hungary. Szerk. Braham, R., Columbia Universitiy Press, New York, 1990, 78., 93. old.
  • Braham, Randolph L.: A magyar Holocaust I.-II., Gondolat, Budapest 1988, 1990