Fenyő István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Fenyő István
Született 1929. július 28.
Budapest
Elhunyt 2017. február 25. (87 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • műkritikus
  • egyetemi oktató
Kitüntetései József Attila-díj (1985)
Sírhely Farkasréti temető

Fenyő István (Budapest, 1929. július 28.2017. február 25.) József Attila-díjas (1985) magyar irodalomtörténész, műkritikus, pedagógus, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Fenyő István 1929. július 28-án született Budapesten Fenyő Emil és Klein Aranka gyermekeként.

1948-1953 között az ELTE BTK-n tanult. 1948-1949 között az Eötvös József Collegiumban tanult.

1952-1957 között középiskolai tanárként dolgozott. 1957-1965 között a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. 1965-1966 között a Népszabadság irodalmi szerkesztője volt. 1966-1970 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1970-1977 között főmunkatársa, 1977-től pedig tudományos tanácsadója volt. 1984-1990 között másodállásban a Kossuth Lajos Tudományegyetem világirodalmi tanszékvezetője volt. 1990 óta az ELTE címzetes egyetemi tanára. 1990-1996 között a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára volt. 1992-től az Irodalomtörténeti Füzetek szerkesztője.

Tudományos munkássága főleg a magyar reformkor irodalma-, eszme-, sajtó- és művelődéstörténetére terjed ki.

Magánélete[szerkesztés]

1952-ben házasságot kötött Knoll Magdolnával. Egy lányuk született; Krisztina (1967).

Művei[szerkesztés]

  • Az Aurora. Egy irodalmi zsebkönyv életrajza (tanulmány, 1955)
  • Reformkori irodalmunk az egykorú orosz sajtó tükrében (tanulmány, 1959)
  • Kisfaludy Sándor (tanulmány, 1961)
  • Új arcok – új utak (tanulmányok, kritikák, 1961)
  • A magyar irodalom története III. (társszerző, 1965)
  • Két évtized (tanulmány, 1968)
  • Haza és tudomány (tanulmány, 1969)
  • Eötvös József kiadatlan írásai (szerkesztő, 1971)
  • Nemzet, nép – irodalom (tanulmány, 1973)
  • Kölcsey Ferenc: Válogatott művei (1975)
  • Eötvös József: Arcképek és programok (1975)
  • Az irodalom respublikájáért. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830 (1976)
  • Vas István (kismonográfia, 1976)
  • Figyelő szemmel (tanulmány, 1976)
  • Eötvös József: Reform és hazafiság I-III. (publicisztikai írások, 1978)
  • Magyarság és emberi egyetemesség. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok (1979)
  • A magyar sajtó története I. (társszerző, 1979)
  • A magyar kritika évszázadai. Irányok. Romantika, népiesség, pozitivizmus I-II. (Németh G. Bélával és Sőtér Istvánnal, 1981)
  • Haza s emberiség. A magyar irodalom 1815–1830 (tanulmány, 1983)
  • Bajza József elfeledett írásai (szerkesztő, 1984)
  • Eötvös József "Neveljünk polgárokat..." (szerkesztő, 1984)
  • A reformkor prózairodalma (1986)
  • Valóságábrázolás és eszményítés (1990)
  • Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly válogatott költeményei (szerkesztette, 1994)
  • Babits Mihály: A gólyakalifa (1994)
  • Babits Mihály: Két regény (1995)
  • Eötvös József: A falu jegyzője (F. Knoll Magdával, 1995)
  • Kemény Zsigmond: Férj és nő (1996)
  • Babits Mihály: Halálfiai I-II. (1997)
  • A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon (1997)
  • Adolf Fischhof és a Habsburg-monarchia (2002)
  • A centralisták az 1848-as forradalomban (2003)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • Szocialista Kultúráért (1962)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]