Fenológiai fázis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A fenológiai fázis a növények különböző fejlődési időszakait jelenti. Ezek elkülönülhetnek a csírázás, rügyfakadás, virágzás, szemnövekedés, magképződés, gyümölcsérés, lombhullás időszakaira. A fenológiai fázisok időtartamát a növény által összegyűjtött hőösszeg határozza meg, tehát adott hőösszeg elérését követően újabb fenológiai fázisba lép a növény a fejlődés során.[1]

Kukorica esetén a fenológiai fázisok között találjuk például a viaszérés és a teljes érés időszakát. A napraforgó esetében a citromérés és a növényszáradás fenológiai szakaszt is megkülönböztetjük.[2]

A növények egyedfejlődése a különböző fenológiai fázisok során[szerkesztés]

Csírázás[szerkesztés]

Csírázás során a növény termése, a mag megfelelő hőmérsékleti és egyéb körülmények, például nedvesség hatására megduzzad, felszívja a környezet víztartalmának egy részét és megindul a csíraképződés. A csírázás az első gyökerek, illetve levélkezdemények megindulásáig tart.

Rügyfakadás[szerkesztés]

A rügyfakadás elsősorban a fás szárú növényekre jellemző fenológiai folyamat. Kezdete a környezeti hőmérséklet emelkedésével és a nappalok hosszának növekedésével függ össze, mely minden növényfajnál más és más időpontokban valósul meg.

Virágzás[szerkesztés]

Az adott növényfaj virágzása a virágbimbók kifejlett állapotának végétől a virágzás végéig tart, melynek végére a megfelelő módon beporzott virágok elindulnak a termések létrehozása felé.

Szemnövekedés[szerkesztés]

A növények szemtermésének kialakulásától, azok érési folyamatok miatti anyagcsere leállásáig tart.


Források[szerkesztés]

  1. A fenológiai fázis fogalma, ábrázolása. tudasbazis.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  2. Folytatódik a gyors érés. met.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)