Fahibák

Fahibák a faanyag fajra jellemző alakjától, anatómiai szerkezetétől, színétől való eltérések.

Göcsösség (ághelyek)

Göcsösségnek nevezzük az ágnak a törzsben maradó, a fatest által körbezárt részét.

• jól benőtt göcsök: hosszuk és kerületük min. 3/4 része mentén szervesen kapcsolódnak a környező fatesthez
• részben benőtt göcsök: a szerves kapcsolat a két fatest között 1/4-3/4 mértékű
• kihulló göcsök: a két fatest közötti összenövés nem haladja meg a göcskerület 1/4 részét
• kerek göcsök
• ovális göcsök: elliptikusak, nagyobbik átmérőjük meghaladja a kisebbik másfélszeresét
• szárnyas göcsök: keresztirányú, páros göcsök, melyek végighaladnak a szelvényáru keresztmetszetén
• tűgöcs: 7 mm-ig
• kisgöcs: 7–20 mm
• közepes göcs: 20–40 mm
• nagy göcs: 40–70 mm
• igen nagy göcs: 70 mm felett

Alaki hibák

Sudarlósság

A sudarlósság a fatörzsátmérő folyóméterenkénti csökkenése cm-ben vagy %-ban. Hibának számít a fenyők esetében az 1 cm/fm-t, a lombos fafajoknál az 1.5 cm/fm-t meghaladó vékonyodás. Jelentősen rontja a fűrészipari feldolgozás kihozatalát

• tővastagodás: az egyes fafajok tőszakaszára jellemző nagyobb mértékű sudarlósság
• bordásnövés: jellemzője a törzs hossza mentén kiálló ormók és mélyedések keletkezése

Görbeség, villás növés

• egyszerű görbeség: egyetlen behajlással jellemezhető
• összetett görbeség: két, vagy több behajlással jellemezhető
• villásnövés: a törzs két ágra oszlik

Külpontosság

A külpontosság a törzs keresztmetszetének a köralaktól való eltérése.

Szöveti (fejlődési) hibák

Csavartrostúság

Csavartrostúságról akkor beszélünk, ha a rostok a hengeresfa palástján az alkotótól eltérő irányúak, spirális lefutásúak. Mértékét vagy a hosszegységre eső szögelfordulással, vagy a csavarossági százalékkal határozzák meg

• I. oszt. rönk: csavarodásmentes törzs
• II. oszt. rönk: max. 3%
• vezetékoszlop: max. 5%
• faragott gerendák: 4,5-9%
• furnéripari rönk: 6-11%

Ha 10 m-en belül a rostcsavarodás egy teljes kör, akkor a faanyag értékes ipari feldolgozásra nem alkalmas.

Hullámos rostúság, fodrosság, csomorosság

A hengeres fában a torz rostfutás következtében kialakuló szabálytalanságok.

• hullámos rostúság: a bélsugarak síkjában a farostok hullámvonalban görbülnek
• fodrosság: úgy keletkezik, hogy a szabályos hullámokban lefutó rostok valamilyen akadályba (például alvórügy, ággöcs) ütköznek
• csomorosság: a fatestben lévő alvó rügyek, kisebb göcsök körül kialakuló, a rostokkal párhuzamos síkban jelentkező különleges rajzolat

Reakciófa

• nyomottfa: az évgyűrűk belsejében felismerhető, igen sűrű vörösesbarna szövetrész; rövid idejű hajlító igénybevételek folytán keletkezik
• húzottfa: a húr- és sugármetszeteken keskeny sávok formájában lehet észlelni; szárításkor könnyebben reped, erősen vetemedik hosszirányban is

Évgyűrűszerkezeti hibák

• évgyűrűtorzulás: az évgyűrűk helyenkénti alaki eltérései, ággöcsök, sebek körül
• álévgyűrűk: a lombozat pusztulását követően, ha a fa még ugyanabban az évben kihajt, akkor egy év alatt két laza szerkezetű, keskeny évgyűrű keletkezik

Rendellenes elszíneződések a fatestben

• belső szíjács: világosabb gyűrű vagy sarló alakú, nem egészen gesztesedett szöveti rész a geszten belül, mely a kambium rendellenes működésével, a több évig szünetelő gesztesedéssel keletkezik

Egyéb rendellenes szöveti képződmények

• héjaszás: a törzsfa egyoldali, felszíni elhalása min. 2 cm szélességben, mely legtöbbször kéregleválással is jár; keletkezésének oka gyakran az erős napsugárzás, vagy külső mechanikai hatások
• kéregbenövés: az elhalt felületet a környező fapalást vagy teljes mértékben, vagy részlegesen benövi, így torzítja az évgyűrűszerkezetet, vagy gombás elszíneződést okozhat
• gyantatáskák: keskeny, az évgyűrűvel párhuzamos vagy húrirányú, gyantával telített repedések
• rákos daganatok: ha a hegesedési szövet (kallusz) nem képes benőni a sebzéseket, rák keletkezhet, mely gombafertőzések hatására korhadást okozhat

Repedések

Az élő fák repedéseinek okai

• belső növekedési feszültségek
• erős lehűlés
• villámsújtás
• állandó, erős szélnyomás

A kitermelt fák repedéseinek keletkezése

• döntéskor
• száradáskor
• gőzöléskor, telítéskor
• fűrészeléskor

Bütürepedések

• bélrepedések: a béltől kiinduló, sugárirányú elválások, melyek az élőfában keletkeznek, és hosszirányban több métert is elérhetnek
• gyűrűs repedés: az élő fában keletkezik az évgyűrűrétegek között

Palástrepedések

• fagyrepedés: a hengeresfa jelentős hosszára kiterjedő mély palástrepedés, melynek jellemzője, hogy a repedéseket a kallusz többnyire benövi
• száradási repedések: a különböző faválasztékokban, fatermékekben keletkező felületi vagy belső repedések, melyek a faanyag száradásával összefüggő zsugorodási feszültségek hatására keletkezik

Növényi eredetű károsítások

Gombakárosítások

• álgesztesedés: a fatest nagyméretű, szabálytalan alakú, az évgyűrűhatárokat gyakran nem követő rendellenes elszíneződése, mely lehet egészséges és korhadt
• penészesedés: különböző penészgombák okozzák; lehet részleges vagy teljes
• kékülés: különböző tömlős gombák idézik elő, melynek hifái behálózzák a szíjácsrészeket, és fénytörési jelenségek hatására zöldes-kékes-szürkés árnyalatú foltokat eredményeznek; a sejtfalakat nem támadják, a könnyebben lebontható tartalék anyagokkal táplálkoznak
• fülledés: a fatest szíjácsrészének gombás elszíneződése, ami folytatólagos korhadással jár együtt
• korhadás: a farontó gombák sejtfalakat bontó tevékenysége, a fatest legnagyobb hibája; a szijácskorhadás jelentős értékcsökkentő fahiba, a gesztkorhadás műszakilag a teljes faanyagot értéktelenné teszi

Egyéb növényi eredetű károsodások

• baktériumok: elbonthatják a pektines középlemezt és a sejtfalakat, fertőzési kaput nyitva a farontó gombák számára
• élősködő cserjék: a fák koronájában a felső törzsrészekre és az ágakra tapadva élnek, szívógyökereiket a fatest körülnövi, így a faanyag lyukacsos szerkezetűvé válik (fehér fagyöngy, sárga fagyöngy)

Állati eredetű károsodások

Rovarrágás

• a rovaroknak a fatestben lévő, járatszerű rágásai
• alakjuk, nagyságuk jellemző a különböző rovarfajokra

Egyéb állati károsítások

• madarak (odúk, furatok kialakítása)
• erdei vadállomány

Egyéb fahibák

• mechanikai sérülések
• deformációk (görbülés, vetemedés)
• technológiai feldolgozás során keletkező hibák