Faggyúmirigy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Faggyúmirigyek szócikkből átirányítva)
Szűrtüszőhöz csatlakozó faggyúmirigyek blokksémája.
Szőrtüsző és faggyúmirigy sémás metszeti képe.
Szűrtüszőhöz csatlakozó faggyúmirigyek szövettani képe.

A faggyúmirigyek a bőrben található külső elválasztású mirigyek. Általában a szőrtüszőkhöz csatlakozva fordulnak elő, és váladékukat a szőrtüszőkből eredő szőrszálakhoz csatlakozva ürítik. Ezzel funkciójuk kettős: egyrészt zsíros váladékukkal elősegítik a szőrszálak vízállóságát és rugalmasságát, másrészt a bőrre jutó váladékuk a bőr hasonló tulajdonságait biztosítják.

Váladéktermelése[szerkesztés]

A faggyúmirigyek szőrtüszőktől függetlenül is előfordulnak, mint pl. a női szeméremrés kisajkainak bőrében. Váladéktermelésük sajátos, un. holokrin típusú, ami azt jelenti, hogy az alapi rétegben képződő sejtek a felszín felé nyomulásuk közben faggyú előanyagokat halmoznak fel, majd – fokozatosan elhalva – teljes mértékben (holos = teljes, egész) mirigyváladékká alakulnak. Alakilag több, összetartó lebenyből álló mirigyek. Igen jól fejlett faggyúmirigyek (Meibom-féle glandulae tarsales) találhatók a szemhéjak állományában, amelyek a szemhéjak szemrést határoló szélén nyílnak, ahol váladékuknak jelentős szerepe van a szemhéjak összetapadásának meggátlásában és a könny kicsordulásának megakadályozásában.

Gyulladásai[szerkesztés]

A faggyúmirigyek fertőzéses gyulladásai – szövődmények nélkül is – igen kellemetlenek és fájdalmasak, és főleg serdülőkorban sok esztétikai és egyben lelki problémát is okoznak: mitesszerek, melyek kisebb gyulladásakor pattanások, ezek kiterjedésével súlyos panaszokat és veszélyeket okozó furunkulusok (helyi bőrtályogok) képződnek. Súlyos formája, amikor egyidejűleg sok furunkulus keletkezik (furunculosis). Ezek szerencsére – nem elhanyagolt állapotban – bőrgyógyászatilag, esetleg helyi sebészeti beavatkozással és természetesen a megfelelő antibiotikumok adagolásával viszonylag jól kezelhetőek. Mindemellett - mint minden tályog esetében - alapjában súlyos, és terjedésre hajlamos betegségről van szó.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Cormack, David H.: Ham's histology (Lippincott, Philadelphia 1987)
  • Krstic, Radivoj V.: Illustrated encyclopedia of human histology (Amazon.co.uk. 1984)
  • Poirier, Jacques - Catala, Martin: Histologie: Les tissus (2006)
  • Blue Histology Archiválva 2010. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)