Fájez esz-Szarrádzs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fájez esz-Szarrádzs
(فايز السراج)
Fayez al-Sarraj in Washington - 2017 (38751877521) (cropped).jpg
Született 1960. február 20. (61 éves)
Tripoli
Állampolgársága
  • Líbiai Királyság (1960–1969)
  • Líbiai Arab Köztársaság (1969–1977)
  • Líbiai Arab Dzsamahiríja (1977–2011)
  • líbiai (2011–)
Foglalkozása
Tisztség
  • Líbia miniszterelnöke (2015. október 8. – )
  • Chairman of the Presidential Council (2016. március 15. – )
Iskolái University of Tripoli
A Wikimédia Commons tartalmaz Fájez esz-Szarrádzs témájú médiaállományokat.

Fájez Musztafa esz-Szarrádzs (arabul فائز السراج vagy فايز السراج, született 1960-ban Tripoliban)[1] a Líbiai Elnöki Tanács elnöke és Líbia miniszterelnöke.[2] A Nemzeti Megállapodás Kormányát (NMK) vezeti, amely a 2015. december 17-én kötött Líbiai Politikai Megegyezés alapján született. A tripoli parlament tagja.[3]

Hiába igyekezett kormánya befolyását kiterjeszteni az egész országra, Líbiát egymással vetekedő politikai csoportok tartják felosztva.

Élete[szerkesztés]

Gazdag és befolyásos tripoli családban született, amely üzleteket és nagy földterületeket birtokolt.[4][5] Apja, Musztafa esz-Szarrádzs miniszter volt a Líbiai Királyság idején és a modern Líbia egyik alapítójának számított.[4][6] Fájez esz-Szarrádzs építészetet tanult, és a Kadhafi-korszakban a lakásügyi minisztériumban dolgozott.[5] 2014-ben az Általános Nemzeti Kongresszushoz (ÁNK) tartozó, Ahmed Omar Majtík vezette kormányban lakásügyi és közszolgáltatási miniszter volt.[7] Egyes kritikusai szerint külföldi hatalmak helyezték el a politikában.[8][9]

A 2014-es választások után két kormány is volt Líbiában: az iszlamista dominanciájú Új Általános Nemzeti Kongresszus kormánya Tripoliban és a nemzetközileg elismert Képviselőház kormánya Tobrukban.[3]

Elnöksége[szerkesztés]

2015 kora októberében Bernardino León, az ENSZ líbiai követe olyan nemzeti egységkormányt javasolt, amelyet Fájez esz-Szarrádzs vezetne, az ország keleti, nyugati és déli régiói egy-egy tagot delegálnának, és ezt az elnöki tanácsot két miniszter egészítené ki.[10] Ezt a javaslatot azonban elutasította nemzetközileg elismert tobruki kormány és tripoli riválisa is.[11]

Fájez esz-Szarrádzs 2016. március 30-án az elnöki tanács és kormány hat másik tagjával érkezett Tripoliba.[12] A jelentések szerint másnap a Nemzeti Megállapodás Kormánya elfoglalta a miniszterelnöki irodákat és az Általános Nemzeti Kongresszus (ÁNK) kinevezte miniszterelnök, Kalifa al-Gavil egyes források szerint Miszratába menekült.

2016. október 14-én az ÁNK-hoz hű erők elfoglalták a Magas Államtanács épületét és bejelentették az al-Gavil kormány visszatértét.[13][14] A Szarrádzshoz, illetve a Gavilhoz hű erők közt harcok törtek ki.[15][16]

A Nemzeti Megállapodás Kormánya[szerkesztés]

Az ENSZ által tető alá hozott politikai megegyezés alapján Szarrádzs 2015 decembere óta a Nemzeti Megállapodás Kormánya miniszterelnöke.

2016. márciusi Tripoliba érkezését megelőzően Szarrádzs két merényletet is túlélt.[17]

Kormánya nem tudta megszerezni a Líbia egész területe feletti ellenőrzést és az ország megosztott maradt.[18]

Szarrádzs kormánya ellen a Tobrukban ülésező Képviselőház bizalmatlansági indítványt szavazott meg.[19] A rivális milíciák közti torzsalkodás csak erősödött. A líbiaiak gazdasági nehézségekkel, inflációval, korrupcióval és csempészettel szembesültek és az ország készpénztartalékai elapadtak.[20][21]

A kormányt létresegítő ENSZ is aggodalmait fejezte ki az előrehaladást illetően. 2016 decemberében a Biztonsági Tanács elismerte, hogy a kormány hatalma részleges és hogy a líbiai politikai megállapodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.[22]

Hónapokkal ezután, 2017 áprilisában az ENSZ Biztonsági Tanácsa üléséről készült összefoglaló figyelmeztetett, hogy "Líbia konfliktusba süllyedhet", és hogy a kormány nehezen volt képes ellátni az alapvető szolgáltatásokat, miközben a terrorizmus, az illegális bevándorlás és az olajcsempészet ellen küzdött".”[23]

2017-et végigkövette a spekuláció, hogy egyetértés született a Nemzeti Megállapodás Kormánya és a Líbiai Politikai Megállapodás átalakítására.[24][25]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. من هو السراج رئيس حكومة الوفاق الليبية؟. Al Arabiya, 2015. október 9.
  2. Stephen, Chris: Chief of Libya's new UN-backed government arrives in Tripoli, 2016. március 31. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  3. a b Libya national unity government announced by UN after months of talks. The Guardian, 2015. október 8.
  4. a b Pacifier la Libye : le pari fou du Premier ministre Fayez al-Sarraj (french nyelven). France24, 2016. április 8.
  5. a b Mezran, Karim: The Libyan Agreement: The First Step in a Long Journey. Atlantic Council, 2015. október 9. [2016. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. Italy ponders military intervention in Libya”, 2016. május 5. (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 2.) 
  7. GNC-approved Maetig cabinet revealed”, 2014. március 29.. [2014. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  8. PROFILE Fayez Sarraj: A Libyan leader with a tough job. Europe Online Magazine . Europe Online Magazine. [2016. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Stephen, Chris: Chief of Libya's new UN-backed government arrives in Tripoli. Chief of Libya's new UN-backed government arrives in Tripoli . The Guardian Newspaper. (Hozzáférés: 2016. március 31.)
  10. UN proposes unity government to end Libya conflict. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  11. Benghazi, Associated Press in: Libyan officials reject UN-proposed unity deal with rival government. The Guardian . (Hozzáférés: 2015. november 19.)
  12. Support grows for Libya's new unity government. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  13. GNC retakes parliament compound, High Council of State condemns | The Libya Observer. Libyaobserver.ly. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
  14. Rival group seizes Libya's UN-backed government offices. TRT World, 2016. október 15. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
  15. Clashes erupt in Libyan capital Tripoli - Region - World - Ahram Online. English.ahram.org.eg, 2016. október 16. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
  16. Musa, Rami: Clashes erupt in Libyan capital. The Washington Post. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
  17. Cairo, Bel Trew. „Libyan prime minister survives assassination attempt”, The Times, 2017. február 21. (Hozzáférés ideje: 2017. november 7.) 
  18. Libyan PM Fayez al-Sarraj: Can Former Architect Rebuild a Shattered Country? - Fanack.com”, Fanack.com (Hozzáférés ideje: 2017. november 7.) (en-US nyelvű) 
  19. Libya's UN-backed government gets 'no confidence' vote. www.aljazeera.com . (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  20. Muntasser, Emadeddin Zahri. „The Coming Fall of Libya's GNA”, Foreign Affairs, 2016. szeptember 6. (Hozzáférés ideje: 2017. november 7.) (en-US nyelvű) 
  21. Pusztai, Wolfgang. „The Failed Serraj Experiment of Libya”, Atlantic Council (Hozzáférés ideje: 2017. november 7.) (en-gb nyelvű) 
  22. UN News - Libyan political accord 'stands firm, but stuck' – UN envoy tells Security Council (angol nyelven). UN News Service Section , 2016. december 6. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  23. Libya Could Relapse into Conflict, Secretary-General’s Special Representative Warns, Citing Volatile Security, Human Rights Situation | Meetings Coverage and Press Releases (angol nyelven). www.un.org . (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  24. Support growing for amending Libya government leadership: U.N. official”, Reuters, 2017. február 9. (Hozzáférés ideje: 2017. november 7.) 
  25. Will Libya's Government of National Accord fall?”, Libyan Express - Libya News, Opinion, Analysis and Latest Updates from Libya, 2017. szeptember 13. (Hozzáférés ideje: 2017. november 7.) (en-GB nyelvű) 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fayez al-Sarraj című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.