Európai Unió-Japán szabadkereskedelmi megállapodás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Abe Sinzó, Donald Tusk és Jean-Claude Juncker 2017. márciusban, egy a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló sajtókonferencián

Az Európai Unió-Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás (röviden JEFTA, az angol Japan-EU Free Trade Agreement rövidítése) szabadkereskedelmi és befektetővédelmi megállapodás, amelyet az Európai Unió és Japán 2013 és 2017 között készített elő. A nemzetközi szerződés a legátfogóbb az EU által eddig kötött kétoldalú kereskedelmi közül. Mivel a megállapodás a világ bruttó hazai termékének 30%-át, illetve a világkereskedelem 40%-át fedi le, Abe Sinzó japán miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ez „a világ legnagyobb gazdasági zónájának a születése“.[1]

A megállapodást 2018. július 17-én írták alá.[2]

Tartalma[szerkesztés]

Vámcsökkentés[szerkesztés]

A megállapodás aláírása előtt az európai exportőrök mintegy egy milliárd eurónyi vámot fizettek évente a Japánba irányuló termékbevitelért.[3] A mezőgazdasági termékeket átlagosan 21%-os vám terhelte. A Japánból az Európai Unióba irányuló export esetében a vám mértéke átlagosan 4% volt, ebből az agrártermékekre mintegy 12,9% és az ipari termékekre mintegy 2,5%.[4]

A JEFTA értelmében a marhahúsra, sertéshúsra és borra kivetett japán vámok csökkennek, és a mezőgazdasági termékekre kivetett vámok 85%-a megszűnik. Japán több mint kétszáz védett eredetjelölést fog elismerni. A textilipari termékek vámja is csökken. A cipők vámja 30%-ról 21%-ra csökken, és tíz év alatt megszűnik. A japán gépkocsik 10%-os vámját hét év alatt kell csökkenteni.[3]

Befektetővédelem[szerkesztés]

Az Európai Unió a JEFTA esetében is be akarta vezetni az ilyen esetekben szokásos vitarendezési eljárást az állam és a befektetők között, de ettől Japán mindeddig elzárkózott.[5]

Éghajlatvédelem[szerkesztés]

Ez az első olyan kereskedelmi megállapodás, amelyben az aláírók egyértelműen elismerik a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt.[6]

Várható hatása[szerkesztés]

Az EU-Bizottság a következőket reméli a megállapodástól:[7]

  • Az Európai Unióból a Japánba irányuló export több mint egy harmadával, az EU gazdasági teljesítménye 0,76%-kal bővülhet.
  • Növekedhet az exportáló cégek munkahelyeinek száma.
  • A megállapodásból legtöbbet profitáló ágazatok a gyógyszeripar, orvosi segédeszközök ipara, élelmiszeripar, tehergépjármű- és szállítóeszköz gyártás lehet.
  • A japán termékek olcsóbbá válnak az Európai Unió fogyasztói számára.
  • A termékekre vonatkozó európai szabványok (különös tekintettel az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekre) nem változnak.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. EU-Japan-Handelsabkommen: „Die größte Wirtschaftszone der Welt“, 2017. július 6. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
  2. Fanal gegen Trump: EU und Japan besiegeln ihr bislang größtes Handelsabkommen. Spiegel Online, 2018. július 17. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
  3. ^ a b A new trade deal between the EU and Japan, 2017. július 8. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
  4. Antwort der Bundesregierung auf Kleine Anfrage der Fraktion der LINKEN (S. 5), 2017. május 23.
  5. Pünktlich zum Gipfel auf JEFTA verständigt, 2017. július 6. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
  6. EU und Japan unterzeichnen Freihandelsabkommen, 2018. július 17. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
  7. The EU-Japan agreement explained: How much difference will an agreement make to trade between the EU and Japan?, 2017. május 18. (Hozzáférés: 2018. július 19.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Freihandelsabkommen EU-Japan című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.