Ergani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ergani عثمانيه Osmaniye (Erxenî)
Közigazgatás
Ország Törökország
TartományDiyarbakır
Rang város
Irányítószám 21950
Népesség
Teljes népesség 130 105 fő (2018)
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ergani عثمانيه Osmaniye (Törökország)
Ergani عثمانيه Osmaniye
Ergani عثمانيه Osmaniye
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 38° 16′ 09″, k. h. 39° 45′ 42″Koordináták: é. sz. 38° 16′ 09″, k. h. 39° 45′ 42″
Ergani عثمانيه Osmaniye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ergani عثمانيه Osmaniye témájú médiaállományokat.

Ergani (török ​​nyelven: عثمانيه Osmaniye, kurd nyelven: Erxenî, korábban Arghni vagy Arghana néven volt ismert) település Törökország Diyarbakır tartományában.

Története[szerkesztés]

Ergani nevét az örmény archívumokban Arkni/Argni néven említették először. Kr. e. a harmadik évezredben Ergani és Mezopotámia között virágzó kereskedelem folyt. A közelben található réz- és krómbányák ércét már a korai időkben a dél-iraki Urukba szállították, mivel Erganit és Urukot a közeli Eufrátesz folyó kötötte össze, melyen a hajók néhány hét alatt könnyedén szállítottak több tonna rézércet Uruk felé, vagy gabonát Anatólia felé.

Ergani a 19. század közepén már közigazgatási és rézbányászati központ volt. A régi Erganiból és Ergani egykori erődjéből azonban mára csak egy torony romjai maradtak fenn. Az egykori erődről részletesen Evlija Cselebi számolt be utazásai során.

Ergani oszmán korszakából máig 10 mecset, 3 örmény templom, 1 protestáns kápolna, 3 fürdő és szökőkutak maradtak fenn.

Çayönü[szerkesztés]

Ergani közelében, a várostól délnyugatra, Sesverenpınar falu mellett, a Hilar-sziklák között között található a Çayönü-domb, mely az itt végzett régészeti feltárások alapján Kr. e. 7500 és 5000 között folyamatosan lakott volt. A kor egyik legjelentősebb régészeti leletének számító korabeli lakóhely, melyről mint a neolitikum korai városáról létezik bizonyíték, mely időben a nomád vadász-gyűjtögetők elkezdtek egy helyen letelepedni. Çayönü a neolitikum egyik legnagyobb és legjobban megőrzött helyszíne. Az itt végzett ásatásokat 1963-ban kezdte meg az isztambuli és a chicagói egyetem, az ásatások máig folynak.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Çayönü-domb régészeti lelőhely
  • Mecsetek
  • Örmény templomok

Források[szerkesztés]