Erdős László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdős László
Élete
Született 1913. július 20.
Budapest
Elhunyt 1997. március 27. (83 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Erdős Miksa
Deutsch Karolina
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regények
Első műve Bolond Istók a bíróválasztáson (dráma, 1946)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1956, 1959)

Erdős László János (Budapest, 1913. július 20.[1]Budapest, 1997. március 27.) magyar író, költő, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Erdős Miksa és Deutsch Karolina voltak.[1] 1931-től részt vett az illegális kommunista mozgalomban. 1931-ben érettségizett. Ezután nyomdászként dolgozott. 1935-ben jogi diplomát szerzett. 1942-ben elfogták, életfogytiglani fegyházra ítélték. 1944-től Dachauban raboskodott. 1945-ben szabadult, a MADISZ kulturális osztályvezetője, majd a Hunnia Filmgyárban, 1950-től az Egyetemi Nyomdánál, 1953-tól az Írószövetségben dolgozott. 1957-től a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1964-től az Orvosegyetem című lap munkatársa volt. 1972-től az Állami Biztosító sajtóosztályának szaktanácsadója volt. 1974-ben nyugdíjba vonult.

Erdős László emléktáblája

Művei[szerkesztés]

  • Bolond Istók a bíróválasztáson (dráma, 1946)
  • Fám végén vasvella... (dráma, 1947)
  • A kínai császár elefántja (mesék, 1955)
  • Veszélyes művészet (regény, 1955)
  • Levelek Bécsbe (levélregény, 1958)
  • Lelkiismeret (regény, 1958)
  • Sziszifusz (kisregény, elbeszélés, 1959)
  • A szökevény (regény, 1960, 1968)
  • Élt közöttünk egy ember. Felszabadulásaim története. Horváth Sándor boldogsága (kisregények, 1963)
  • Valami készül. Harc a szocialista realizmusért (tanulmány, 1964)
  • Egy éjszaka története (regény, 1965)
  • Tacitus tanár úr. Az utolsó hazugság (kisregények, 1966)
  • A Hegedűs-ügy (regény-trilógia, 1967)
  • A professzor jubileuma (regény, 1969)
  • Kényszerleszállás (fantasztikus ifjúsági regény, 1971)
  • Az isteni Kutyácska (regény, 1973)
  • Szűz utcai legendák (regény, 1977)
  • A Kapalyag-dinasztia (regény, 1980)
  • A boszorkány fia (regény, 1983)
  • Böllérbicskák éjszakája (visszaemlékezések, 1984)
  • A Szeverjáncz-legenda (regény, 1997)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]