Einsteinium(III)-jodid
| Einsteinium(III)-jodid | |||
-iodid.png)
| |||
| |||
| IUPAC-név | Einsteinium-trijodid Einsteinium(III)-jodid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 99644-28-7 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | EsI3 | ||
| Moláris tömeg | 632,796 g/mol | ||
| Megjelenés | borostyánszínű, szilárd[1] | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | Hexagonális | ||
| Tércsoport | R3 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az einsteinium(III)-jodid EsI3. egy radioaktív vegyület. Borostyánszínű szilárd anyag.[1]
Hexagonális kristályrendszerben kristályosodik, tércsoport R3, rácsállandók a = 753 pm és c = 2084.5 pm, elemi cellája hat atomot tartalmaz. A kristályszerkezete izotipikus a bizmut(III)-jodiddal.[2][3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Arnold F. Holleman, Nils Wiberg: Lehrbuch der Anorganischen Chemie, 102nd Edition, de Gruyter, Berlin 2007, ISBN 978-3-11-017770-1, p. 1969.
- ↑ R. G. Haire, ORNL Report 5485, 1978.
- ↑ J. R. Peterson: "Chemical Properties of Einsteinium: Part II", in: G. T. Seaborg (ed.): Proceedings of the 'Symposium Commemorating the 25th Anniversary of Elements 99 and 100', 23. January 1978; Report LBL-7701, April 1979, pp. 55–64.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Einsteinium(III) iodide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Einsteinium(III)-iodid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Haire, Richard G.. The Chemistry of the Actinide and Transactinide Elements [archivált változat], 3rd, Dordrecht, the Netherlands: Springer, 1577–1620. o.. DOI: 10.1007/1-4020-3598-5_12 (2006). Hozzáférés ideje: 2015. március 21. [archiválás ideje: 2010. július 17.]