Egy nemzet születése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy nemzet születése
Birth-of-a-nation-poster-color.jpg
A film plakátja
Rendező D. W. Griffith
Producer D. W. Griffith
Forgatókönyvíró Frank E. Woods és D. W. Griffith, Thomas Dixon műve alapján
Főszerepben Lillian Gish, Mae Marsh
Zene Joseph Carl Breal
Operatőr G. W. Bitzer
Gyártás
Gyártó David W. Griffith Corp.
Nyelv némafilm
Időtartam 190 perc
Költségvetés 110 000 dollár
Forgalmazás
Forgalmazó Allied Artists Classic Library
Bemutató 1915. február 8., Los Angeles
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

Az Egy nemzet születése (The Birth of a Nation), alcím: Amerika hőskora 1915-ös fekete-fehér amerikai némafilm.

Az első történelmi filmeposz volt, ami az is bizonyítja, hogy a nézők hajlandóak voltak már a némafilm korában is végigülni egy háromórás drámát. D. W. Griffith megalkotta a kor mozgóképes formanyelvét számtalan újítási eredményével. Griffith felfedezte a drámai közelképek, a követő felvételek és más kameramozgások használatát. Párhuzamos cselekvésekkel operált a filmben, kereszt- és egyéb vágási technikákat alkalmazott, valamint ő volt az első, aki zenét használt a filmjéhez.

A petersburgi csatán kívül feldolgozták Lincoln meggyilkolását, a néger parlament üléseit. A petersburgi csata rendezése a tömegjelenetek iskolapéldája.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenet a filmből

A film az amerikai polgárháború előtt kezdődik. Az Amerika hőskora három szinten mutatja be az akkori amerikai társadalom, a polgárháború és két család történetét. Bemutatja a rabszolgaság kialakulsását, mielőtt az forradalomba lépne. Történelmi jeleneteket vegyít a filmbe: Lincoln aláírja a proklamációt, Lee megadja magát Grantnak, Lincoln merénylet áldozata lesz stb. A polgárháborút a film elején csataképekben mutatja be, majd nagy hangsúllyal a négerek és félvérek uralmát a déli államokban, s végül a Klu Klux klán létrejöttét és akcióit. Ebbe az eseménysorba szövődik bele a két család története. Az északi Stoneman családból főleg Elsie kerül előtérbe, aki iránt a déli Cameron család fia, Ben érdeklődik, míg a húga, Margaret Phil Stonemanre emlékezik. A két család fiai szembekerülnek egymással a csatában. A sebesült Bent Washingtonba viszik, ahol Elsie ápolja a kórházban. Mire visszatér családjához délre, már az elszegényedést tapasztalja. Stoneman a félvér Lynchet küldi délre Cameronék városába, hogy vegyen részt a választásokban, majd maga is oda költözik. Közben Ben megszervezi a Klánt, amely megkezdi ténykedését a feketék ellen, s bár Elsie rájön erre, mélyen hallgat róla. A választási manipulációk következtében az északiak (a négerek) nyernek. Phil Stoneman, akinek közeledését Margaret most visszautasítja, hátat fordít apja politikájának, azért, amiért a Ben testvérére, Florára támadó néger katonát, Gust a Klán kivégezte. Lynch bosszút akar állni Cameronékon, akiknek sikerül elrejtőzniük. Elsie Lynchtől kérne számukra segítséget, de amikor az feleségül kéri őt, már az apja is tiltakozik. Lynch Stoneman ellen fordul, emberei pedig Cameronék házát támadják. Mindkét helyszínre a Klán visz segítséget. És a két család összebékülése jelenti Amerika – az amerikai nemzet – igazi születését.

A rasszista sztereotípiákat vegyítő történet Griffith a két család és szolgálóik életén keresztül láttatja. Nézőpontja szerint a rabszolgaság és felszabadítóik felelősek az ország széthullásáért és a polgárháború kitöréséért. A film második része az újjáépítést dolgozza fel és hősként állítja be a frissen alakult Ku Klux Klan tagjait. Vadító elgondolás Griffith részéről egy szerelmi történet szálait szőni a faji háború eseményei közé.

A film képei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Flora menekülése

Griffith filmjében a négerek isznak és levetik cipőjüket a helyi képviseletben, lökdösődnek az utcán s még ők szitkozódnak. Fontos a galambok szerepeltetése Elsie és Ben találkozásánál vagy a megriadt mókus beiktatása Flora üldözésénél. A hasonlatok a művészi nyelv felé mozdította el azt az ábrázolást. Itt már hangsúlyosan mutatkozott meg Griffith dramaturgiai törekvése. A harcok közben kerek maszkfilmben mutatja be a déli oldalon az anyát, aki pirított gabonaszemekkel eteti gyermekét, mert már más élelem nincs. A maszkfilm köre kitágul, előtűnik az egész alak és a kamera svenkkel elindul róla a távolban vonuló déli csapatokra. Gus, a néger katona nem kevésbé gondosan kidolgozott jelenetben üldözi az erdő szélén haladó Florát. Erőszakoskodása nyomán a lány riadtan elrohan (itt jelenik meg többször is egy megriadó mókus), s egyre kihaltabb vidékre jut, míg végül leugrik egy kopár szikláról.

A legjelentősebb jelenet a végső üldözés, amikor Griffith kiterjesztett párhuzamos vágással, váltakozva mutatja be a támadókat és a Klán közeledését.

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Griffith induló költségvetése 40 000 dollár volt, amit igen jelentősen túllépett. A teljes költségvetés a végén 110 000 dollárra rúgott.
  • Filmjét a New York-i Liberty színházban mutatták be kétdolláros helyárakkal, az azt követő évben tizennyolcmillió dollár bevételt hozott, igazolva ezzel a (korabeli) szuperprodukciók létjogosultságát.
  • A porfelhőben hasaló operatőr életveszélyben volt, amikor Griffith kívánságára szemből fényképezte a vágtató lovak lábát.
  • Abban az időben csak pár színes bőrű színész dolgozott, a legtöbb színészt feketére maszkírozták.
  • Az Amerikai Filmintézet a Top 100 film közé választotta a filmet, a 44. helyezést érte el 1998-ban.

Reakciók a filmre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikusai szerint az Egy nemzet születése propagandafilm, amely egyoldalúan mutatja be az amerikai történelmet és az északiak, déliek és a négerek abban játszott szerepét, utóbbi jelenetei miatt rasszizmussal vádolják a filmet; ezenkívül egyesek szerint azt is sugalmazza, hogy a Ku Klux Klan képes igazán megőrizni a nemzet egységét. Már a maga korában is óriási tiltakozást váltott ki nézőiből, ami azonban csak növelte sikerét és jegybevételét. Tüntetéseket szerveztek a film ellen, többek között a NAACP (National Association for the Advancement of Colored People) is tiltakozott a mű bemutatása miatt.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lillian Gish – Elsie Stoneman
  • Mae Marsh – Flora Cameron
  • Henry B. Walthall – Col. Ben Cameron
  • Miriam Cooper – Margaret Cameron
  • Mary Alden – Lydia Brown
  • Ralph Lewis – Austin Stoneman
  • Donald Crisp – Ulysses S. Grant tábornok
  • George Siegmann – Silas Lynch
  • Walter Long – Gus
  • Robert Harron – Tod Stoneman
  • Wallace Reid – Jeff (blacksmith)
  • Joseph Henabery – Abraham Lincoln/13 other bits
  • Elmer Clifton – Phil Stoneman
  • Josephine Crowell – Mrs. Cameron
  • Spottiswoode Aitken – Dr. Cameron
  • George Beranger – Wade Cameron

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]