Ugrás a tartalomhoz

Egerszegi Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egerszegi Sándor
Született1920. december 13.
Patalom
Elhunyt1974. december 29. (54 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
KitüntetéseiKossuth-díj (1956)
SírhelyeFarkasréti temető (6/1-1-61)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Egerszegi Sándor (Patalom, 1920. december 13.Budapest, 1974. december 29.[4]) Kossuth-díjas (1956) magyar agrármérnök, agrokémikus, mezőgazdasági mérnök; a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1963). A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani Bizottsága tagja. A Magyar Meteorológiai Társaság választmányi tagja, Agrometeorológiai Szakosztályának titkára. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Talajtani Társasága vezetőségi tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

1940-ben Pécsen tanítói oklevelet szerzett. 1942-ig Kecskeméten oktatott. 1942-ben a gyomai mezőgazdasági népiskolában gazdasági szaktanítói képesítést kapott. 1942–1944 között katonának állt. 1945-ben a csurgói mezőgazdasági középiskolában érettségizett. 1948-ban az Agrártudományi Egyetem keszthelyi osztályán agrármérnöki oklevelet szerzett. 1949–1957 között az Agrokémiai Intézet, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet tudományos munkatársa volt. 1957–1974 között a Homokkutatási és Homokjavítási Osztály vezetőjeként dolgozott. 1959-ben doktorált a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán.

Munkássága

[szerkesztés]

Kutatási területe a homoktalajok vizsgálata volt. Kidolgozta a homoktalajok termőképességének fokozását szolgáló új módszerét, az Egerszegi-féle homokjavítást. 70 szakcikkben és közleményben írt a homoktalajok hasznosításának lehetőségeiről és az elérhető termésátlagokról. Fontos szakmai tevékenységet fejtett ki szakbizottságok vezetőségében.

Családja

[szerkesztés]

Nagybátyja, Egerszegi Sándor (1886–1961) politikus, országgyűlési képviselő volt. Szülei: Egerszegi Dénes földműves és Török Erzsébet volt. Felesége, Dankanics Erzsébet volt. Gyermekei: Erzsébet (1951-) és Sándor (1953-).

Sírja a Farkasréti temetőben található (6/1-1-61).

Művei

[szerkesztés]
  • Mezővédő erdősáv talajvédelmi szerepe a vízerózió leküzdésében. – A szélerózió – defláció – leküzdése erdősávrendszerrel (Az időjárás, 1951)
  • Homokterületeink termőképességének megjavítása aljtrágyázással (Agrokémia és Talajtan, 1952)
  • Az aljtrágyázás rendszerének agrometeorológiai vonatkozásai (Az időjárás, 1953)
  • Új homokjavítási rendszer – aljtrágyázás (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1953)
  • Homokterületeink termőképességének megjavítása „aljtrágyázással.” (Agrokémia és Talajtan, 1953; angolul is)
  • A hazai komplex talajvédelem kérdései. Orosz és német nyelvű összefoglalóval (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyve, 1954 és külön: Budapest, 1956)
  • Homokterületek megjavítása aljtrágyázással (Magyar Mezőgazdaság, 1954)
  • A homok termővé tétele (Természet és Társadalom, 1954)
  • A réteges homokjavítás (Agrártudomány, 1956 és Kertészet és Szőlészet, 1956)
  • Az aljtrágyázás (Kreybig Lajos: Az agrotechnika tényezői és irányelvei. Budapest, 1956)
  • Gyökerek talajba hatolási sebességének vizsgálata P-32-vel aljtrágyázott homokon (Láng Istvánnal, T. Vágó Évával, Agrokémia és Talajtan, 1957)
  • A homok javítása és hasznosítása (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
  • A laza homoktalaj tartós megjavítása (Budapest, 1957)
  • A réteges homokjavítás (Agrártudomány, 1958)
  • Tartamkísérletek a réteges homokjavítás továbbfejlesztésére. – A szervestrágya biológiai bomlásának csökkentése. – Újabb szempontok a homok földművelési rendszerének kidolgozásához (MTA TAKI Homokkutatási Osztály Éves Jelentései, 1959)
  • Szervestrágya gazdaságos és tartós kihasználása a homoktalajban (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959; angolul: 1960)
  • A homoktalajok termőhelyének mélyítése (Magyar Mezőgazdaság, 1960)
  • A homoktalajok mély termőterének kialakítása (kandidátusi értekezés, Budapest, 1960)
  • A talaj mélyművelése. – A homoktalaj tartós megjavítása elméletének és alkalmazásának főbb szempontjai (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
  • A homoktalajok agrotechnikájának és javításának módjai (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
  • Növénytermesztés homokon (társszerzőkkel, Budapest, 1966)

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Láng István: Egerszegi Sándor (Agrokémia és Talajtan, 1975. 1-2. sz.)
  • Egerszegi Sándor (MEDOSZ Lapja, 1976. január)
  • Fehér György: Egerszegi Sándor (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. kötet Budapest, 1987)
  • Kádár Imre–Márton László–Láng István: Az őrbottyáni 50 éves örök rozs és egyéb műtrágyázási tartamkísérletek tanulságai (Budapest, 2012)
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerkesztette: Fonó Györgyné, Kis Tamás. Budapest, Kossuth, 1969.
  • Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5  
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8