EESZT

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, röviden EESZT, vagy e-tér egy olyan, az egészségügyi szolgáltatási folyamatokat összekapcsoló (integrált) informatikai rendszer és adatbázis, amely a magyarországi egészségügyi rendszerben ellátottakra vonatkozó kényszer-adatgyűjtést[1] előíró törvények megvalósítását teszi lehetővé. Az EESZT adatbázis személyes adatok mellett a leletek, receptek, és különféle egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatos információk, a páciens élethosszáig (és az után még öt évig) tartó időtartam erejéig történő gyűjtésére, tárolására és megosztására szolgál. Annak ellenére, hogy az EESZT adatbázis működése nincs összhangban az Europai Unio, személyes adatok kezelésre, felhasználására vonatkozó rendeleteivel nevezetesen az általános adatvédelmi rendelettel a GDPR-al, mivel a személyes adatokra vonatkozó formális önrendelkezésen túl valódi önrendelkezést nem tesz lehetővé, a magyarországi törvényhozók a személyes adatokkal kapcsolatos önrendelkezési jogok további szűkítését tervezik.[2] Az EESZT adatbázis működtetője az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.[3][4] Az EESZT adatbázis két külön portálfelülettel rendelkezi, egyik az egészségügyi dolgozók, másik a lakossági felhasználók számára teszi lehetővé az EESZT-rendszer használatát,[5] de az adatbázishoz bizonyos államigazgatási szervek is csatlakozni tudnak, többek között az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, és az Országos Közegészségügyi Intézet, továbbá a Terrorelhárítási Központ,[6] a Magyar rendőrség valamint a bíróságok is.[7] Az EESZT adatbázis rendszerét - mint adatfeldolgozó - a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) üzemelteti.[8] Az EESZT adatbázisba 2019 márciusáig összesen 500 millió adat került feltöltésre.[9] A törvényi szabályozás következtében, 2020 január elsejétől az EESZT rendszerébe való belépés a magánorvosok számára is kötelezővé vált,[10] így a magánklinikán való kezelésekkel kapcsolatos információk (például az urológiai vizsgálatok, vagy szépészeti beavatkozások) elvégeztetése sem tartható meg magántitokként, magánügyként.[11]

Az EESZT története[szerkesztés]

Az EESZT adatbázis működést lehetővé tevő rendszer kifejlesztés összesen 20 milliárd forintba került, amely az Európai Unió anyagi támogatásával valósult meg.[12] Az EESZT-rendszer fejlesztői között volt többek között Kókai József szoftverfejlesztő, aki eredetileg hobbiként kezdett egészségügyi rendszerek fejlesztésével foglalkozni, mint az egészségügyben dolgozó informatikus majd később, mikor egy szoftverfejlesztő cégnél kezdett, egyészségügyi-adatbázis fejlesztésén dolgozni, felhasználta korábbi tapasztalatait.[13] Az egészségügyi integrált rendszer informatikai fejlesztéseinek egy részét a Béker-Soft Informatika Kft. készítette, fejlesztette ki.[14]

Az EESZT működését megalapozó törvényt a Magyar Országgyűlés 2015 decemberében fogadta el. Az EESZT-rendszer tesztelése 2017-ben történt.[15] 2017. november 1-jén az EESZT adatbázishoz csatlakoztak a háziorvosi számítógépek, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények számítógépes hálózata, valamint az összes gyógyszertár számítógépe is.[4] 2018 novemberéig bizonyos magánklinikák számára is kötelezővé vált a csatlakozás.[16]

Az EESZT rendszer felépítése, működése[szerkesztés]

Magyarországon minden egyészségügyi ellátásban részesülő személy adatainak, diagnózisainak, vizsgálati eredményeinek az EESZT-adatbázisban[17] nyilvántartása és rögzítése, az adott személy tudtán kívül és akarata ellenére is kötelező. Minden magyar állampolgárról egy e-profilnak nevezett adatgyűjtési profilt hoznak létre a nélkül, hogy erről értesítenék az érintett személyt.

Belépés az EESZT-rendszerbe lakossági ügyfélként[szerkesztés]

Az EESZT rendszer használata a páciensek számára ügyfélkapu belépéssel történik. Az ügyfélkapu belépést követően az EESZT-rendszerbe történő belépés a TAJ-szám megadását követően válik lehetővé.[5][18] Az ügyfél, adataihoz történő hozzáférés részleges korlátozásáról abban az esetben dönthet, ha:

  • valamely véletlen folytán értesül a létrehozott adatlapról
  • tud internetezni és ismeri az EESZT-adatbázis internetes felületének használatát
  • ha ugyan internetezni nem tud, de az ügyfélkapu irodájában a beállítás módosításához segítséget kér[15]

Csatlakozás EESZT-hez és belépés az EESZT-be egészségügyi dolgozóként[szerkesztés]

Az orvosok illetve az egészségügyi intézmények EESZT-rendszerhez történő csatlakozása az intézményi regisztrációval, aktiválással kezdődik, amelyhez szükséges egy intézményi adminisztrátor kijelölése (aki lehet informatikus vagy egy orvos is). Amennyiben az intézményi adminisztrátor orvos, abban az esetben aktiváláskor az orvosi pecsétszám megadása szükséges. Később ez az adminisztrátor ad hozzáférési jogot az intézmény többi dolgozója - például az asszisztensek - számára is.

Eseménylista, kórtörténet, beutaló, és recept[szerkesztés]

Az eseménykatalógus valójában egy lista, amely úgymond "naplóz" minden eseményt; az ellátási eseményeket, az ügyfél és egyéb jogosultak belépését stb.[18] A különféle vizsgálati eredményeket, ambuláns lapokat, röntgenfelvételeket, zárójelentéseket és egyéb dokumentumokat az úgynevezett e-kórtörténet tartalmazza. (Feltéve, ha azokat a kezelőorvos valóban feltölti a rendszerbe.) Az elektronikus beutaló elkészítésekor az EESZT-rendszerben láthatóak a szabad időpontok. Az e-recept a rendszerben kiállítható, szükség esetén visszavonható.

Az EESZT rendszerhez csatlakozó szervezetek[szerkesztés]

  • Egészségügyi szolgáltatók
  • Gyógyszertárak
  • Mentőszolgálat
  • Államigazgatási szervek és egyéb intézetek:
  • Egyéb adatkezelő szervezetek, például a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ)[8]

A betegek önrendelkezési joga az EESZT-rendszerben[szerkesztés]

Ugyan a beteg - feltéve, hogy tud internetezni - elvben (az online felületen) nyilatkozhat arról, hogy mely adatok láthatóságát teszi lehetővé az EESZT-adatbázisba belépő orvosok számára, ennek ellenére a beteg által nem engedélyezett információk is láthatóak bármely orvos számára a "sürgős szükség esetéről van szó" menüpont használata esetén. Ezért azt, hogy egy munkavállalónak van olyan betegsége, amely (kitudódása esetén a munkaerő-piaci helyzetét negatívan befolyásolhatja) azt nem titkolhatja el a leendő munkáltatója előtt. Ugyanis, a betegség-diagnózisok a munkáltatók által könnyen leellenőrizhetőek. Az EESZT rendszer lehetővé teszi a kényes adatok, betegség-diagnózisok az EESZT-adatbázis alapján a munkaalkalmassági vizsgálatot végző orvosok által is elérhetőek a munkáltatók számára. De az üzemorvos úgy is hozzáférhet korlátozott hozzáférésű adatokhoz, ha egy illetékes szakorvos segítségét kéri, így könnyű szerrel hozzáférhet kényes információkhoz. A beteg az adatainak, harmadik fél számára történő kiadásáról nem kap tájékoztatást.[19] Annak ellenére, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által kiadott, az Európai Unió által hozott adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépését követően, 2018. május 25-én frissített hivatalos EESZT adatvédelmi tájékoztató szerint elvben a betegnek van rá lehetősége, hogy nyomon kövesse azt, hogy ki fért hozzá az adataihoz.[20] Problémás továbbá, hogy az európai uniós adatvédelmi rendelet előírásaival szembemenve az EESZT- nem teszi lehetővé, hogy a beteg (a már korábban rögzített) adatok, leletek törléséről rendelkezzen.[21] Az adatvédelmi tájékoztató ugyan elvben utal az adattörlés lehetőségére, de 13- olyan okot sorol fel és nevez meg amellyel gyakorlatilag lehetetlenné teszi azt, ezekben megindokolja, hogy a személyes adat törlését miért nem engedélyezi. A személyes adatok törlése az EESZT-rendszerben a következő okokra hivatkozva visszautasítható:

  • népegészségügyi közérdek
  • közérdekű archiválás
  • történelmi kutatás
  • statisztikai célok veszélyeztetése: ha a törlés valamely statisztikai cél megvalósulását "lehetetlenné tenné", vagy veszélyeztetné
  • jogi felhasználás céljainak veszélyeztetése: ha a törölt adatok jogi igények (eljárások) érvényesítéséhez szükségesek lehetnek.[8]
"Az Érintett a törléshez, elfeledtetéshez való jogával nem élhet, ha az adatkezelés szükséges a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából; népegészségügy területét érintő közérdek alapján; a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog gyakorlása lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy [ha az adatkezelés szükséges] jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez." - EESZT Adatkezelési Tájékoztató, 2018, 20. oldal[8]

Habár az adatvédelmi tájékoztató elvben utal a személyes adatok törlésének lehetőségére, de az EESZT adatvédelmi tájékoztatóban felsorolt indokok alapján a személyes adat törlés, kérés alapján történő teljesítésének nincsen jogi alapja, illetve nincsen olyan indok ami alapján az teljesíthető volna.[8]

Az EESZT-hez kapcsolódó ellentmondások és kritikák[szerkesztés]

  • Tájékoztatási kötelezettség elmaradása: A sajtóban megjelent adatvédelmi, szakértői vélemény szerint az uniós rendelet (GDPR) szerint az orvosoknak kötelessége volna tájékoztatnia a beteget arról, hogy az adatait, és leleteit feltöltik az EESZT adatbázisba.[1]
  • Egyéb adatvédelmi és személyiségi jogi problémák: A kritikusok (például Alexin Zoltán) véleménye szerint az ilyen (a betegek akaratát figyelmen kívül hagyó) adatgyűjtés nem csak az európai uniós szabályozással és irányelvekkel, de a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel is szembe megy.[22] A kritikusok szerint az EESZT-rendszer a személyes adatokra vonatkozó önrendelkezést csak látszólagosan teszi lehetővé, és az a páciensek önrendelkezésre vonatkozó jogát csorbítja. A Népszava újságíróinak információi szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezetői jelenleg nem tervezik a szigorodó európai uniós adatvédelmi rendeletek miatt az EESZT-rendszer adatvédelmi szabályainak megváltoztatását.[21] A kényes adatok tekintetében, ha valakit le akar informálni a munkáltatója, az sem jelent nagy akadályt, hogy bizonyos betegségekhez kapcsolódó adatokhoz csak szakorvos férhet hozzá, ugyanis az üzemorvos is megkérhet egy szakorvost, hogy megnézze a kívánt információkat számára. Ez annak ellenére is így van, hogy az Európai Unió adatvédelmi törvénye értelmében az adatkezelésről az érintett személyt értesíteni kellene. Így például egy munkáltató a munkavállalóját a tudta nélkül nem informálhatna le.[23] Tehát a jelenlegi EESZT rendszer több módon is lehetőséget ad az adatvédelmi visszaélésekre. A jogvédő szakértők szerint a lehetséges visszaélések esélyét mérsékelhetné, ha az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés alapbeállításban tiltva volna az EESZT-ben.[24]
  • Az EESZT rendszert a szakorvosok alig használják: Ugyan a felhasználók az orvosi vény (recept) felírás illetve kiváltás tekintetében igénybe veszik, de a szakorvosi munkához ritkán használják a rendszert, ugyanis a szakorvosok véleménye szerint az EESZT rendszer nem felhasználóbarát, és használata időigényessége miatt az ellátási folyamatot lassítja. Ennek részben az az oka, Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztály-vezetőjének szakmai fórumon elhangzott véleménye szerint, hogy az "e-térben lévő PDF-fájlok nehezen kezelhetőek" - ez megnehezíti a lényeges információk kiszűrését a szakemberek számára.[12]
  • Az ígéretekkel ellentétben nem lett sem gyorsabb sem kényelmesebb az ellátás: Habár a EESZT-rendszer támogatói korábban azzal érveltek, hogy a betegellátás gyorsabb, kényelmesebb és személyre-szabottabb lesz, a kritikusok szerint mindez nem valósult meg.[25] Az ígéretek közt szerepelt, hogy a leleteket a betegeknek nem kell majd magukkal vinniük a szakorvoshoz, mert "minden mindenütt megjelenik majd" és azok automatikusan elérhetőek lesznek a EESZT-rendszerben.[26] A gyakorlatban azonban a digitális képalkotókkal készült felvételek, például CT és röntgenfelvételek (nagy felbontásuk, és tárhely-igényük miatt, csak a készítő intézmény EESZT-rendszerébe kerülnek feltöltésre) nem kerülnek automatikusan megosztásra a kezelőorvosokkal, még akkor sem, ha a beteg azt engedélyezi. Igaz, hogy a kezelőorvos kérvényezheti a lelet, az EESZT-adatbázison keresztül történő megtekintését, de ennél a gyakorlatban egyszerűbbnek bizonyul a hagyományos megoldás, miszerint a beteg elviszi magával a leleteit a szakorvosi rendelésre. Összességében a kritikusok szerint az ígéretekkel ellentétben nem lett sem gyorsabb, sem kényelmesebb, sem személyre-szabottabb az ellátás. A 20 milliárd forintból készült fejlesztés egyelten előnye jelenleg úgy tűnik csak annyi, hogy ha a beteg elveszti vagy nem viszi magával a receptjét, akkor is ki tudja váltani gyógyszereit a gyógyszertárakban.[25]
  • Korlátlan adat-hozzáférés: Habár az EESZT-rendszer lehetővé teszi azt, hogy a beteg önrendelkezés jog keretén belül letiltsa a további adatfeltöltést, e mellett a törvény az intézményeket kötelezi az adatok rögzítésére. Kérdéses, hogy mit takarhat az adatfeltöltés letiltására irányuló funkció ha az intézmények kötelezve vannak az adatok feltöltésére. Továbbá problémás, hogy a látszólagos önrendelkezés mellett az orvosok a "sürgős szükség esetről van szó" - gomb nyomásával minden bizalmas adathoz hozzáférhetnek, ebben az esetben ugyan a hozzáférésük okát az internetes felületen meg kell indokolni, de arról, hogy ez az indoklás hová kerül, ki kap róla értesítést, arról nem áll rendelkezésre nyilvános információ a tájékoztató anyagokban. Habár a beteg, alapértelmezett beállítások esetén nem kap értesítést arról, hogy ki fért hozzá az adataihoz az EESZT rendszer elvben lehetővé teszi, hogy az eseménynaplóban visszakeresse azt. Ugyanis a hivatalos weboldalakon található tájékoztató információk szerint minden esemény rögzítésre kerül az adott betegprofil eseménynaplójában.[18]
  • Az orvosi titoktartás megszegése: A rendszer a szakorvosokat - akik egy adott beteg adatlapjára belépnek - kezelőorvosként azonosítja, függetlenül attól, hogy valójában a beteg kezelőorvosa vagy sem, így a szakorvosok a beteg adatlapjára történő belépéskor azonnal kezelőorvosokat megillető adat-hozzáférési jogosultságot kapnak, így a beteg adataihoz olyan - a beteg számára idegen- orvosok is hozzáférhetnek akivel a beteg még sohasem találkozott. Mivel az adatbázisba bekerülő adatokat az EESZT-rendszer olyan személyek számára is elérhetővé teszi akik a beteg kezelésében nem vesznek részt, ez a kritikusok szerint ez az orvosi titoktartás elvének megszegését eredményezi.[6]

Az EESZT-fejlesztések[szerkesztés]

Az EESZT fejlesztésével valamint informatikai támogatásával a T-Systems Magyarország Zrt. van megbízva.[8][27]

EESZT-tervek[szerkesztés]

Az EESZT adatbázis fejlesztési tervei között szerepel a betegadatok 5-évre visszamenőleg történő feltöltésén túl - többek között- a távgyógyászati és távkonzultációs rendszer kiépítése is.[28]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Adatvédelem és EESZT-bővítés. medicalonline.hu, 2019. március 22. (Hozzáférés: 2019. március 24.)
  2. Tissztességesadatkezelés.hu: Az egészségügyi adatvédelmi törvényjavaslatról (magyar nyelven). medicalonline.hu, 2018. november 23. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
  3. EESZT Információs portál. e-egeszsegugy.gov.hu. [2019. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  4. a b Állami Egészségügyi Ellátó Központ: Mi az Eeszt?. e-egeszsegugy.gov.hu. [2019. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 24.)
  5. a b Magyarorszag.hu: Ügyintézés/Szolgáltatások/ Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). gyintezes.magyarorszag.hu. (Hozzáférés: 2019. február 24.)
  6. a b Ferincz Jenő: Mindent tudnak rólunk. Nepszava, 2019. március 26. (Hozzáférés: 2019. március 27.)
  7. Farkas György: Magyar György: bárkit megfigyelhetnek, mindent tudhatnak. 24.hu, 2018. június 14. (Hozzáférés: 2019. március 24.)
  8. a b c d e f ÁEEK: EESZT Adatkezelési Tájékoztató. e-egeszsegugy.gov.hu, 2018. május 25. [2019. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
  9. MTI: Bővülnek az EESZT adatbázisai. medicalonline.hu. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
  10. MTI: Év végéig kell belépniük a magánorvosoknak az EESZT-be. Viággazdaság.hu, 2019. október 16. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
  11. Alexin Zoltán: Etikus kutatás fosztogatással?. medicalonline.hu, 2019. október 21. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
  12. a b HáziPatika: Alig használjuk az EESZT-t. hazipatika.com, 2018. május 24. (Hozzáférés: 2019. február 24.)
  13. Kókai József: EESZT kisokos. kopifo.hu, 2017. október 10. [2019. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 24.)
  14. Béker-Soft Informatika Kft: Cégünkről. bsi.hu. (Hozzáférés: 2019. február 24.)
  15. a b Gáti Júlia: Eeszt-teszt: gombnyomásra elérhető lesz minden magyar beteg minden adata, 2017. február 15. (Hozzáférés: 2019. február 24.)
  16. EESZT: 700 ellátót érint az őszi, kötelező csatlakozás. edicalonline.hu, 2018. augusztus 15. (Hozzáférés: 2019. február 24.)
  17. „: Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). eeszt.gov.hu. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  18. a b c Állami Egészségügyi Ellátó Központ: EESZT Főoldal. eeszt.gov.hu. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
  19. HáziPatika: "Gátlástalan (adat)fosztogatás az egészségügyben". hazipatika.com, 2018. március 1. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  20. Állami Egészségügyi Ellátó Központ: EESZT Adatkezelési Tájékoztató. egeszsegugy.gov.hu, 2018. május 25. [2019. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  21. a b Kényes adatainkat is elnyeli a magyar egészségügy. nepszava.hu, 2018. június 11. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  22. Alexin Zoltán: Ön is panaszt tehet az EESZT működése ellen. medicalonline.hu, 2016. június 25. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  23. Kéri Ádám: Alkalmassági vizsgálat – munkáltatói tájékoztatási kötelezettség. adozona.hu, 2019. március 9. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
  24. EESZT: miért aggódnak a jogvédők?. medicalonline.hu, 2018. január 24. (Hozzáférés: 2019. február 24.)
  25. a b Dercsényi Dávid: Azt gondolja, az e-recept bevezetése egyszerűbbé teszi az életét? Óriási tévedésben él. hvg.hu, 2019. január 31. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  26. Lokál: Gyorsabb és kényelmesebb betegellátás – ezt nyújtja az EESZT. lokal.hu, 2018. december 21. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  27. Prím Online: T-Systems Symposium: az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér az év ICT projektje. prim.hu, 2018. november 28. (Hozzáférés: 2019. április 21.)
  28. MTI: Bővülnek az EESZT adatbázisai. medicalonline.hu, 2019. március 19. (Hozzáférés: 2019. április 6.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]