Dzsalájirida szultanátus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dzsalájirida szultanátus
1335 – 1432
A szultánság és környezete az Ilkán Birodalom összeomlása után
A szultánság és környezete az Ilkán Birodalom összeomlása után
Általános adatok
Fővárosa Baghdad, majd Baszra
Hivatalos nyelvek arab, perzsa, mongol
Vallás szunnita
Kormányzat
Államforma szultánság
Dinasztia Dzsalájir
Elődállam
Utódállam
 Ilhánok
Karakojunlu 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsalájirida szultanátus témájú médiaállományokat.

A Dzsalájiridák a mongol Dzsalájir dinasztia tagjai voltak, akik a mai Irakon és nyugat-perzsián uralkodtak, miután 1330-körül függetlenné váltak az Ilkán Birodalomtól. A szultánság mintegy ötven évig virágzott, majd összeomlott Timur Lenk hadjárata és különféle lázadások miatt. Ezután területét a "Fekete Ürük" vagyis a Karakojunlu türkmén törzsszövetség hódította meg, a szultánságot pedig adófizetőjévé tette. Miután Timur Lenk meghalt 1405-ben, volt egy rövid kísérlet arra, hogy helyreállítsák a szultánságot Dél- Irakban, Baszra központtal. Azonban a Dzsalájiridákat végül 1432-ben a Karakojunlu végleg bekebelezte, és a szultánság megszűnt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jalayirid Sultanate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.