Drôlerie
A drôlerie[1] a középkori képzőművészet jellegzetes alkotásainak gyűjtőneve: szatirikus figurális ábrázolások, emberek, állatok, mesealakok illetve ezekkel kapcsolatos szatirikus jelenetek, esetenként növényi díszítőelemek között.[2]
Előfordul gótikus kéziratokban (kódexek széldíszeiként), templomi misericordiák díszítőelemeként és szobrokon is. Ilyen szobrok megjelentek az építészetben is, pl. templomok homlokzatán. A késő középkori vízköpőfigurák drolerie-ként is értelmezhetők.
A szó eredete
[szerkesztés]- Francia szó, amely bohóckodást, mulatságos viselkedést jelent. (Az angol drollery szónak is ez a jelentése.)
Források
[szerkesztés]- Művészettörténeti ABC. Budapest, 1961. 107. old.
- Művészeti kislexikon. Akadémiai, 1973. 145. old.
Jegyzetek
[szerkesztés]Képgaléria
[szerkesztés]-
Drôlerie a párizsi Notre-Dame-on -
Dortmund, Marienkirche -
Brno, Szent Jakab templom -
A Nehaňba nevű drôlerie a brünni Szent Jakab templom déli homlokzatáról -
Drolerie egy Bibliából (Stuttgart, 1885 körül, szerzője ismeretlen) -
Sélestat, a gótikus Szent György-templomról -
Séléstat, Szent György-templom -
Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról -
Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról -
BBrgkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról -
Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról -
Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról -
Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról -
Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról
