Diszkerin
| Diszkerin | |
| Azonosítók | |
| Jel | DKC1, CBF5, DKC, DKCX, NAP57, NOLA4, XAP101 |
| Entrez | 1736 |
| OMIM | 300126 |
| RefSeq | NM_001142463 |
| UniProt | O60832 |
| Egyéb adatok | |
| Lokusz | X krom. q28 |
A H/ACA ribonukleoprotein-komplex, 4. alegység (más néven diszkerin) a DKC1 gén által kódolt fehérje.[1][2][3]
A diszkerin pszeudouridin-szintáz, a TruB enzimcsalád tagja.[4] 514 aminosavból álló 58 kDa-os L alakú fehérje.[4] A telomeráz aktivitásához fontos a telomeráz-RNS-komponens (TERC) mennyiségének növelése miatt.[4]
A H/ACA snoRNP-k (kis nukleoláris ribonukleoproteinek) családjának tagja. Ezek számos rRNS-feldolgozó és -módosító szereppel rendelkeznek, és két családba sorolják, ezek a C/D és a H/ACA. A H/ACA snoRNP-k közé tartozik még a NOLA1, 2 és 3 is. Az e gén által kódolt és a 3 NOLA-fehérje a sűrű fibrilláris nukleóluszrészekhez és a sejtmag Cajal-testeihez kerül. A 18S-rRNS-termelést és az rRNS-pszeudouridilációt is gátolja a 4 fehérje bármelyikének csökkent mennyisége. A gén által kódolt fehérje a Saccharomyces cerevisiae Cbf5p és a Drosophila melanogaster Nop60B fehérjéihez hasonlít. A gén farok-farok elrendezésben van a palmitoil-eritrocitamembránfehérjéével (MPP1) és telomer-centromer irányban történik transzkripciója. Találtak nukleotidszubsztitúciókat és trinukleotid-ismétlődéses polimorfizmusokat is a génben. A gén mutációi X-kapcsolt dyskeratosis congenitát okoznak.[3]
Funkció[szerkesztés]
Proteomikai és RNS-immunprecipitációs szekvenciaanalízis alapján a DKC1 számos riboszomális fehérje mRNS-éhez köt és expressziójukat stabilizálja.[5]
Klinikai jelentőség[szerkesztés]
A DKC1 mutációi összefüggnek a Hoyeraal–Hreidarsson-szindrómával,[6] és a sejtproliferáció gátlása révén X-kapcsolt keratosis pilaris congenitát okoznak.[5]
Tumorok[szerkesztés]
A vastagbélrákban és a gliómában a DKC1 a ráksejt-proliferációt befolyásoló fontos szabályzó, továbbá növeli a sejtek túlélési arányát.[5]
Az 1. prosztatarák-asszociált átirat lncRNS kölcsönhat a DKC1-gyel, annak proliferációját és invázióját segítve.[5]
Gyógyszerészeti jelentőség[szerkesztés]
Az 5-fluoruracil és a pirazolin gátolják a DKC1-et, így a sejtproliferációt is. A DKC1-túlexpressziós betegekben a pirazofurán terápiás hatása nem ismert, noha csökkenteni tudja a DKC1-szintet.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Heiss NS, Knight SW, Vulliamy TJ, Klauck SM, Wiemann S, Mason PJ, Poustka A, Dokal I (1998. május 1.). „X-linked dyskeratosis congenita is caused by mutations in a highly conserved gene with putative nucleolar functions”. Nat Genet 19 (1), 32–8. o. DOI:10.1038/ng0598-32. PMID 9590285.
- ↑ Hassock S, Vetrie D, Giannelli F (1999. március 1.). „Mapping and characterization of the X-linked dyskeratosis congenita (DKC) gene”. Genomics 55 (1), 21–7. o. DOI:10.1006/geno.1998.5600. PMID 9888995.
- ↑ a b Entrez Gene: DKC1 dyskeratosis congenita 1, dyskerin
- ↑ a b c Garus A, Autexier C (2021). „Dyskerin: an essential pseudouridine synthase with multifaceted roles in ribosome biogenesis, splicing, and telomere maintenance”. RNA 27 (12), 1441–1458. o. DOI:10.1261/rna.078953.121. PMID 34556550.
- ↑ a b c d e Chen H, Liu H, Zhang C, Xiao N, Li Y, Zhao X, Zhang R, Gu H, Kang Q, Wan J (2024. április 4.). „RNA methylation-related inhibitors: Biological basis and therapeutic potential for cancer therapy”. Clin Transl Med 14 (4), e1644. o. DOI:10.1002/ctm2.1644. PMID 38572667.
- ↑ Lim, B. C. (2014). „Hoyeraal-Hreidarsson syndrome with a DKC1 mutation identified by whole-exome sequencing”. Gene 546 (2), 425–429. o. DOI:10.1016/j.gene.2014.06.011. PMID 24914498.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Dyskerin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Marrone A, Dokal I (2004). „Dyskeratosis congenita: molecular insights into telomerase function, ageing and cancer”. Expert Reviews in Molecular Medicine 6 (26), 1–23. o. DOI:10.1017/S1462399404008671. PMID 15613268.
- Yamaguchi H (2007). „Mutations of telomerase complex genes linked to bone marrow failures”. Journal of Nippon Medical School 74 (3), 202–209. o. DOI:10.1272/jnms.74.202. PMID 17625368.
- Aalfs CM, van den Berg H, Barth PG, Hennekam RC (1995). „The Hoyeraal-Hreidarsson syndrome: the fourth case of a separate entity with prenatal growth retardation, progressive pancytopenia and cerebellar hypoplasia”. Eur. J. Pediatr. 154 (4), 304–8. o. DOI:10.1007/BF01957367. PMID 7607282.
- Maruyama K, Sugano S (1994). „Oligo-capping: a simple method to replace the cap structure of eukaryotic mRNAs with oligoribonucleotides”. Gene 138 (1–2), 171–4. o. DOI:10.1016/0378-1119(94)90802-8. PMID 8125298.
- Devriendt K, Matthijs G, Legius E (1997). „Skewed X-chromosome inactivation in female carriers of dyskeratosis congenita”. Am. J. Hum. Genet. 60 (3), 581–7. o. PMID 9042917.
- Suzuki Y, Yoshitomo-Nakagawa K, Maruyama K (1997). „Construction and characterization of a full length-enriched and a 5'-end-enriched cDNA library”. Gene 200 (1–2), 149–56. o. DOI:10.1016/S0378-1119(97)00411-3. PMID 9373149.
- McGrath JA (1999). „Dyskeratosis congenita: new clinical and molecular insights into ribosome function”. Lancet 353 (9160), 1204–5. o. DOI:10.1016/S0140-6736(99)00011-2. PMID 10217077.
- Knight SW, Heiss NS, Vulliamy TJ (1999). „X-linked dyskeratosis congenita is predominantly caused by missense mutations in the DKC1 gene”. Am. J. Hum. Genet. 65 (1), 50–8. o. DOI:10.1086/302446. PMID 10364516.
- Vulliamy TJ, Knight SW, Heiss NS (1999). „Dyskeratosis congenita caused by a 3' deletion: germline and somatic mosaicism in a female carrier”. Blood 94 (4), 1254–60. o. DOI:10.1182/blood.V94.4.1254. PMID 10438713.
- Heiss NS, Girod A, Salowsky R (2000). „Dyskerin localizes to the nucleolus and its mislocalization is unlikely to play a role in the pathogenesis of dyskeratosis congenita”. Hum. Mol. Genet. 8 (13), 2515–24. o. DOI:10.1093/hmg/8.13.2515. PMID 10556300.
- Knight SW, Heiss NS, Vulliamy TJ (2000). „Unexplained aplastic anaemia, immunodeficiency, and cerebellar hypoplasia (Hoyeraal-Hreidarsson syndrome) due to mutations in the dyskeratosis congenita gene, DKC1”. Br. J. Haematol. 107 (2), 335–9. o. DOI:10.1046/j.1365-2141.1999.01690.x. PMID 10583221.
- Mitchell JR, Wood E, Collins K (1999). „A telomerase component is defective in the human disease dyskeratosis congenita”. Nature 402 (6761), 551–5. o. DOI:10.1038/990141. PMID 10591218.
- Yaghmai R, Kimyai-Asadi A, Rostamiani K (2000). „Overlap of dyskeratosis congenita with the Hoyeraal-Hreidarsson syndrome”. J. Pediatr. 136 (3), 390–3. o. DOI:10.1067/mpd.2000.104295. PMID 10700698.
- Heiss NS, Bächner D, Salowsky R (2000). „Gene structure and expression of the mouse dyskeratosis congenita gene, dkc1”. Genomics 67 (2), 153–63. o. DOI:10.1006/geno.2000.6227. PMID 10903840.
- Pogacić V, Dragon F, Filipowicz W (2000). „Human H/ACA Small Nucleolar RNPs and Telomerase Share Evolutionarily Conserved Proteins NHP2 and NOP10”. Mol. Cell. Biol. 20 (23), 9028–40. o. DOI:10.1128/MCB.20.23.9028-9040.2000. PMID 11074001.
- Hartley JL, Temple GF, Brasch MA (2001). „DNA Cloning Using In Vitro Site-Specific Recombination”. Genome Res. 10 (11), 1788–95. o. DOI:10.1101/gr.143000. PMID 11076863.
- Simpson JC, Wellenreuther R, Poustka A (2001). „Systematic subcellular localization of novel proteins identified by large-scale cDNA sequencing”. EMBO Rep. 1 (3), 287–92. o. DOI:10.1093/embo-reports/kvd058. PMID 11256614.
- Knight SW, Vulliamy TJ, Morgan B (2001). „Identification of novel DKC1 mutations in patients with dyskeratosis congenita: implications for pathophysiology and diagnosis”. Hum. Genet. 108 (4), 299–303. o. DOI:10.1007/s004390100494. PMID 11379875.
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
