Dermatoglífia

A bőrlécrendszertan vagy dermatoglífia (dermatoglyphia) az a tudományág, amely a tenyéren és a talpon található redőkkel és bőrlécekkel foglalkozik. A dermatoglífia műszót a New Orleans-i Tulane egyetem professzora, H. Cummins alkotta meg a derma ’bőr’ és glyphe ’véset, rajzolat’ szavakból. Magyarra bőrrajzolatként lehetne fordítani, de a magyar szakemberek a németből tükörfordítással átvett bőrlécrendszer (Hautleistensystem) szót használják.

Bőrlécrendszer az állatvilágban

A bőrlécrendszer a majmokra éppúgy jellemző mint az emberre, sőt még néhány más állatnál is megtalálható, erszényeseknél (például a koalánál) és a rovarevő emlősök között (pl.: sün). Érdekesség, hogy az ember bőrlécrendszere kevésbé differenciált mint az óvilági majmoknak, leginkább a cerkóffélékéhez hasonlít.

Bőrlécrendszer szerepe

A bőrlécrendszer funkciójának kiderítésében a legnagyobb segítségünkre a dél-amerikai majmok voltak, nekik ugyanis nemcsak a végtagjaikon, hanem a farkuk belső oldalán is - mely szőrtelen - található bőrlécrendszer. Tehát a bőrlécrendszernek mint kapaszkodást segítő súrlódó bőrfelületnek van szerepe a majmok életében. Ez árulkodik őseink korai életmódjáról is, igaz mi már kissé kevesebbet mászkálunk a fákon mint elődeink.

A bőrlécrendszer kialakulása és jellegeinek öröklődése

A bőrlécek (papillarisok) kialakulása már az embrionális élet 3-4. hónapjában elkezdődik, először az ujjbegyeken, majd a tenyéren és végül a talpon.

Elsőként párnaszerű kiemelkedések alakulnak ki a kéz tenyéri és a láb talpi felszínén, valamint az ujjbegyeken. Ezután jönnek létre az irhában a verejtékmirigyek, majd ezek alakítják ki a bőr felszínén kiemelkedő bőrléceket, amelyek a végleges formájukat a 6-7. hónapban érik el. Ettől az időponttól kezdve a bőrlécrendszeri jellegek milyensége nem, csak a bőrlécek vastagsága és a rajzolat nagysága változik, a kéz növekedésének befejeződéséig. Ezért használhatók az ujjlenyomatok a személyazonosításra.

A bőrlécrendszeri jellegeket többen is tanulmányozták, Sir Francis Galton, Sarah Holt, Kristine Bonnevie, stb. Kristine Bonnevie az 1920-as években kimutatta, hogy az ujjbegyi rajzolatok kialakulása olyan bonyolult folyamat, amelyben 3 egymástól független tényező hatása állapítható meg. Ezek közül az első a rajzolatot alkotó bőrlécek számával, a második a rajzolat szélességi-magassági arányával, a harmadik pedig a rajzolat csavarodási tendenciájával kapcsolatos. A bőrlécek számában is három egymástól független hatás érvényesül:

a V faktor az embrió ujjbegyi párnáit fedő bőr vastagságát, az R faktor a kéz radiális (orsócsonti) oldalán lévő 2. és 3. ujj begyének, az U faktor pedig az ulnáris (singcsonti) helyzetű 4. és 5. ujj begyének párnázottságát befolyásolja. Más kutatók is megállapították, hogy a bőrlécrendszeri jellegek öröklődése bonyolult, sok tényező befolyásolja, ezért ma még nem lehet az öröklésmenetet pontosan meghatározni, csak az örökletes hatások léte állapítható meg.Bonnevie megkísérelte ennek a nagyságát számszerűen is kifejezni. Rokonságban nem lévők, testvérek, valamint egy- és kétpetéjű ikrek esetében számolta ki az ujjbegyi rajzolatokat alkotó bőrlécek korreláiós együtthatóját. Ennek az 'r' betűvel jelölt együtthatónak az értéke 0 és 1 között változhat (a magasabb szám nyilván nagyobb hasonlóságot, szorosabb függőséget jelöl):

• rokonságban nem lévőknél r=-0.270
• testvéreknél r=+0.595
• kétpetéjű ikreknél r=+0.535
• egypetéjű ikreknél r=+0.924

Ebből is látható, hogy még az egypetéjű ikrek sem hasonlítanak mindenben egymásra, hiszen az ujjlenyomataik között is van némi eltérés.

Bőrlécrendszertan

Ujjbegyi rajzolatok

Rajzolatok típusai

Az ujjbegyi rajzolatoknál 3 alapvető típust különböztetünk meg, az ívet, a hurkot és az örvényt. Az ívrajzolatok esetében kétféle típus van: az egyszerű ív, melynek nincs trirádiusza, és a tornyos ív aminek egy fordított trirádiusa van, melynek disztális vége vakon végződik. Az egyszerű ív jele: A, az angol arch=ív szóból, a tornyos ív jele: T, az angol tented arch=sátras ív rövidítése.

A hurokrajzolatok 1 valódi trirádiusszal rendelkeznek. A hurkok lehetnek radiálisak (jele:R) vagy ulnárisak (jele:U). A rajzolatot alkotó bőrlécek az ujj radiális vagy ulnáris oldaláról kiindulva ugyanoda kanyarodnak vissza.Ahol visszafordulnak ott található a trirádius.

Az örvényrajzolatoknak több típusa is létezik, jellemzően 2 valódi trirádiusuk van. Az örvények (jele:W=whirl) egymástól nagyságukban, alakjukban, a közepüket alkotó bőrlécek formájában, a trirádiusok helyzetében és a rajzolatot alkotó bőrlécek lefutásában különbözhetnek.

Továbbá vannak még az összetett rajzolatok, melyeknek kettőnél több triradiusa van, ezek sokféle variációja előfordulhat (ikerhurkok, örvény és hurok, ív és hurok stb.).

Mintázatok előfordulási valószínűsége

Az ujjbegyi rajzolatok előfordulási gyakoriságában jellemző tendenciák figyelhetők meg. Ilyen például az, hogy a mongolidoknál viszonylag nagy az örvények előfordulási valószínűsége, míg az europidoknál kisebb.A különböző rajzolatok előfordulási gyakorisága is eltérő, más ujjanként és más a tíz ujjon összesen. Az europidoknál például a legnagyobb az ulnáris hurkok gyakorisága (50~60%), majd az örvények következnek (30~40%), a radiális hurok, az ív és a tornyos ív gyakorisága pedig általában igen alacsony (1~3%). Az örvények leggyakrabban a gyűrűs- és a hüvelykujjon fordulnak elő. Az ulnáris hurok gyakorisága kisujjon a legmagasabb, itt csak elvétve található más rajzolat, de - a mutatóujj kivételével - a többi ujjon is gyakori. A radiális hurkok főleg a mutatóujjon találhatók, de ott viszonylag gyakran. Ívrajzolatok minden ujjon megtalálhatók, de - a mutatóujj kivételével - csak ritkán. A tornyos ívek viszont szinte csak a mutató- és középső ujjon fordulnak elő, de ott is csak elvétve. Ezenfelül jellegzetes különbség van a két kéz, valamint a férfiak és a nők kezei között is. A jobb kézen például nagyobb az örvények és kisebb az ulnáris hurkok gyakorisága, a balon pedig fordítva. Ugyanez a helyzet a férfiak és nők esetében is, tehát a férfiaknál több örvény és kevesebb ulnáris hurok található, mint a nőknél.

Interdigitális területek redői és mintázatai

Interdigitális triradiusok

A tenyér disztális részén, a 2-5. ujjak alatt általában 4 ún. interdigitális triradius található, amelyek jelölése az ulnáris oldaltól kiindulva: d, c, b és a. Ha mellettük még további ún. járulékos (akcessorikus) triradius is van, akkor ezek jelölése: d', c', b' és a'. A csukló feletti ún. axialis triradius jelölése:t. Ha az ulnáris tenyéri párnán(hypothenar) rajzolat, akkor több t, vagy distalisabban elhelyezkedő axialis triradius jelenik meg, ezek az alábbiak lehetnek:

• t = a tenyér közepe táján található
• t' = a t és a normális t axialis triradius között
• t"' = distalisan található a proximalis harántredő felett
• tb(border) = a tenyér ulnaris széléhez közel jelenik meg, egyes esetekben nem is található meg, csak a rajzolatból lehet kikövetkeztetni

Ha két szomszédos triradius közül csak az egy jelenik meg köztes helyzetben (zygodactylias), akkor annak a jelölése: ab, bc, cd. Az interdigitális és az axialis triradiusból indulnak ki az un. tenyéri fővonalak: D, C, B, A és T. Az előzőeknél (D-A) a triradiusból proximalisan, az utóbbinál (T) pedig disztálisan kiinduló bőrléc a fővonal. A normálistól eltérő fővonalakkét fő típusa van. Az egyik ha a fővonal csak egy rövid szakaszként jelentkezik, jele: X. A másik, ha hiányzik a triradius, ilyenkor fővonal sincs, jele: O (open field).

Ezek segítségével megállapítható a tenyér fővonal-képlete. A fővonal-jelző pedig az A és a D fővonal összege, de itt a tenyér proximo-ulnaris szélét 1-6-ig, disztális szélét pedig 1-9-ig jelöljük.

Interdigitális párnák

A tenyére 6 párna található. Az interdigitális párnák, jelük: I, II, III, IV vagy I1, I2, I3 I4, és a thenar illetve a hypothenar. Az elemzésnél a thenartól az I1 terület nehezen választható el, ezért inkább oda sorolják.

Források

• dr. Gyenis Gyula - Kezünk titkai.