Derdák András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Derdák András (Budapest, 1972. január 11. –) művelődésszervező, kultúraközvetítő, a rendszerváltáskor alapított Banán Klub vezetője 13 éven át, 2002–2004 között a Millenáris Park művészeti igazgatója, 2006–2010 a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, 2011-től a Sziget Fesztivál franciaországi képviselője, a Szeretem Magyarországot Klub tagja,[1] a Gödör Klubért Kulturális Egyesület és Csillaghegyi Evangélikus Gyülekezet- és Templomépítő Alapítvány[2] egyik alapítója, a magyarországi underground jegyzett [3]tagja. 2005-ben édesanyja iránti tiszteletből felvette a nevét, azóta hivatalosan Ecsedi-Derdák András. Jelenleg a dél-franciaországi Montpellier-ben él.

„Egy művelődésszervezőnek az a dolga, hogy kapocs legyen a közönség és a produkciók között. El kell érjük azokat az embereket is, akik nem járnak sehova, csak otthon ülnek. Alkotások születnek, közönség van. Nekünk a megfelelő eszközöket kell megtalálni a megszólításukhoz.”[4]

Család, gyermekkor, iskolái[szerkesztés]

Derdák András 1972. január 11-én született, Budapesten. Nála 11 évvel idősebb bátyja Derdák Tibor szociológus-tanár, a Dr. Ambédkar[5] Gimnázium egyik alapítója, igazgatója.[6] A sporttagozatos általános iskola mellett 3 évig versenyszerűen vívott, majd 6 éven át versenyszerűen sízett, és szintén 6 éven át lovagolt. 1993-ban járt a Századvég Politikai Iskolába, 1995–1998 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Művelődésszervező Szakára (főiskolai diploma 2000[7]), 2000–2003. között a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrásfejlesztési Intézet Művelődés Manager Szakát végezte el, 2007[8]-ban diplomázott.

2019-től az ELTE Szociológiai intézetének doktorandusza.[1]

Rendszerváltás,[9] politikai szerepvállalás[szerkesztés]

1988-ban, másodéves gimnazista korában konfrontálódott először a hatalommal, amikor a Dózsa György Gimnázium iskola-rádiójában, szerkesztő-társával Galambos Péterrel ellenzéki, úgynevezett Duna-körös tüntetésre invitálták a diákokat. Az iskola párttitkára kizavarta őket a rádió stúdiójából, az incidenst - lélekjelenlétüknek köszönhetően - az egész iskola hallhatta.

Derdák 1989-től tagja lett a Fidesznek, amelynek óbudai csoportjában kezdett tevékenykedni. A gimnáziumnál jobban érdekelte a plakátragasztás, szervezés és szervezkedés. A rendszerváltás egyik legfontosabb aktusa, a köztársaság kikiáltása a Parlament előtt érte, ahol Magyar Narancsot és Fidesz jelvényt osztogatott. 1990-ben, az érettségi és az első parlamenti választások évében, amikor a Fidesz minden várakozáson felül „túlnyerte” magát, Derdák András a város legfiatalabb [10]önkormányzati képviselője lett az újonnan megalakult III. kerületi óbudai Önkormányzatban, ahol a Szociális és a Költségvetési Bizottságok tagjaként dolgozott, majd később frakcióvezetővé is választották. A testület őt delegálta budapesti küldöttnek, így lett tagja a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testületének is.

1990-ben az óbudai Fidesz csoport az egykori csillaghegyi pártházba költözött, amelyet először csak mint pártházat használtak, majd az akkor kibontakozott ún. Narancs-Klub hálózat mintájára kulturális központtá akartak tenni. Ez meg is történt, így született a később legendássá vált Banán Klub. Derdák 1993-ban Vargabetű néven Békásmegyeren is szervezett egy a Banán Klubhoz hasonló intézményt. A békásmegyeri Szociális Ifjúsági Alapítvány [11]alapítója, 1994 és 1999 között kuratóriumának elnöke.

A Fidesz szakadásakor [12]csaknem a teljes óbudai csoporttal együtt kilépett [13]a pártból, s attól kezdve Független Liberális Frakció néven folytatták tevékenységüket. Derdák 1994-ig töltötte be az önkormányzati és a fővárosi képviselői tisztségeit.

Banán klub[14][szerkesztés]

A ház (Mátyás Király út 13-15., III. kerület, 1039 Bp., ma már Csillaghegyi Közösségi Ház) története önmagában is érdekes: az 1930–40-es években legényegylet és hentesbolt működött itt, az ’50-es, ’60-as, ’70-es években pártház és könyvtár, a rendszerváltás idején meglehetősen leharcolt állapotú épület volt. A Banán Klubot[15] a Fidesz csoport alapította, pártházként működött. A ’93-as kilépés után alakították meg a Csillaghegyi Kulturális Egyesületet,[16] amelynek Derdák András lett az elnöke. Mint a művelődési ház egyik motorját, aki az alternatív kulturális szcénában egyre nagyobb jártasságot szerzett, rövid időn belül megválasztották a hely vezetőjének is, az 1994-es hivatalos [17]megnyitót[18] már ő celebrálta..

A Banán saját fesztiváljai vitték a klub hírét. Köztük a Szárnyak Fesztivál (nyolc alkalommal), az archetípusokra épülő Tűz-Víz-Levegő-Föld Fesztivál, a karácsonyi Férfi-Nő Fesztivál,[19] a Zene Ünnepe,[20] amelynek sokáig a Banán Klub volt az egyik legkiemelkedőbb magyarországi helyszíne, vagy a Banán kereteit gyorsan kinövő Menekülés a rövidfilmbe[21] fesztivál, hazai és nemzetközi résztvevőkkel. Film, zene, színház, tánc, komolyzene, jazz és fotó, színvonalas rock-koncertek, kiállítások, gyermekfoglalkozások, kávéházi beszélgetések közéleti szereplőkkel, vitaestek, performanszok [22]váltották egymást a Ház színpadán. A Banán Klub Budapest külterületén mintegy tizenhárom éves fennállása idején helyi kezdeményezésből fővárosi, majd néhány éven belül országos ismertségű és elismertségű hellyé fejlődött. 1999-ben a Magyar Narancs szokásos évi szavazásán elnyerte „Az ország legjobb klubja” címet. A hely legnagyobb eredményének az tekinthető, hogy nyitott működésével teret adott a fiatalos alkotókedvnek, és sikeresen lavírozott a magas és populáris kultúra között. Derdák egyedülálló demokratikus vezetési módszerrel hagyta érvényesülni a Klub dolgozóit. A brain-storming jelleggel kitalált ötletekből a megvalósíthatónak ítélt elképzeléseket egy 4-5 főből stáb valósította meg.

A Sziget Fesztivállal – amelytől mindössze négy hévmegállónyira volt a klub – a kezdetektől jó kapcsolat [23]alakult ki. 1993–2001 között Derdák András kilenc alkalommal vett részt a fesztivál szervezésében és lebonyolításában, a Jazz Színpadot ez idő alatt a Banán Klub szervezte. De a Banán volt egy darabig a hivatalos kiadója a Sziget Sun Online-nak, innen startolt el például a Sziget első élő közvetítése. Ráadásul, mivel a III. kerület akkori polgármestere, Tarlós István, számtalanszor támadta a rendezvényt, szükség esetén az óbudai illetőségű Banán Klub próbált közvetíteni a felek között: Derdák jó kapcsolatot ápolt mind a kerület polgármesterével, mind Demszky Gábor főpolgármesterrel.

Egy idő után a Banán már nemzetközi pályázatokon is nyert. A legfontosabb francia kapcsolatokra épülő programsorozatnak, az „EuroConnections”[24]-nek 1996-tól 1998-ig Derdák lett a főszervezője. Rendszeresen, évi 5-10 tanulmányutat, konferenciát szervezett több franciaországi egyesülettel közösen. Franciaországi kulturális kapcsolatai nyomán magyar festőművészek kiállítását nyitotta meg Grenoble-ban, kollégáival részt vett kisebbségi fesztiválon Montpellier-ben, és számos francia színházi és zenei fesztiválon.[25]

Derdák András 1990–2003 között vezette [26]a Banán Klubot. A Banán lassú sorvadása és elhalása mögött a helyi [27]és nagypolitika kedvezőtlen változásai, a stáb életkori és ambícióbéli változásai, egy szomszéd,[28] valamint a helyi beágyazottság hiányosságai [29]álltak. A Banán felvette a Csillaghegyi Közösségi Ház nevet és a családi, valamint a gyermekprogramok vették át a főszerepet. 2011-ben a III. kerület beolvasztotta egyéb intézményei közé.

2003-ig Derdák András közel 4000 (10-től 35 000 fős) rendezvény szervezésében vállalt vezető szerepet a Banán Klub, a Francia Intézet, a Sziget Fesztivál (akkor még Pepsi Sziget), a Trafó, a Puskin Mozi és egyéb intézmények keretében.

Egyéb tevékenységek[szerkesztés]

Nemzetközi képviselet: 1990–2002 között Derdák számos szakmai kiküldetésen járt külföldön. Részt vett Strasbourgban az ifjúsági Európa–parlamentben az Emberi Jogok Nyilatkozatának újraszövegezésén.[30] Vezetett ifjúsági delegációt Moszkvába és a franciaországi Clermont Ferrand-ba. Párizsban a lakásgazdálkodást, Amszterdamban az önkormányzati választásokat figyelte meg.

1999-ben az Európa Tanács 50. születésnapi évfordulóját megünneplő fesztivál főszervezője. 2001-ben pályázott a Petőfi Csarnok igazgatói posztjára, nem nyert. 2002-től a Kultúraközvetítők Társaságának (országos szakmai szervezet) elnökségi tagjává választották. Egy évig a Budapesti Tanítóképző Főiskola gyakorlatvezető tanára. 2002-ben a Soros Alapítvány és a Fővárosi Önkormányzat kulturális szakértője. Témái: ZsinAgóra létrehozása (az óbudai zsinagóga kultuszhellyé való átalakítását célzó projekt vezetője); a Közraktár-project[31] (a Duna-parti raktárházak és a Nehru part revitalizációját célzó, új kulturális komplexum létrehozását előkészítő tanulmány kutatásvezetője; és a Millenáris Park választások utáni hasznosítási lehetőségeinek megtervezése. 2003-ban a Csillaghegyi Kulturális Központ Kht. felügyelő bizottságának és a Szabadtér Színház felügyelő bizottságának elnöke lett.[32]

Millenáris Park[szerkesztés]

„Fontos feladat, hogy mindig rávedd magad arra, hogy úgy menj be az intézményedbe, mintha először tennéd, idegenként.”[33]

2002-ben a Millenáris Kht. ügyvezető igazgatója, Mizsei Zsuzsanna felkérésére [34]vállalta a művészeti igazgató feladatainak ellátását. Az első időszakban az Álmok álmodói című kiállítás gondozása és továbbfejlesztése mellett Derdák újjászervezte a Kht. kulturális programjait, depolitizálta [35]és erősítette a park befogadó jellegét. A Millenáris Park az ország legnagyobb kulturális intézményévé, a magyar kultúramenedzselés egyik legsikeresebb cégévé, sok egyéb mellett a Filmszemle szakmai vetítéseinek otthonává vált. A művészeti igazgató munkáját egy körülbelül 40 fős stáb[36] segítette, havonta 70-150 programot, 2002 és 2004 között mintegy 3000 rendezvényt bonyolítottak le a 22 000 m²-es alapterületű épületkomplexum területén. 2003-ban például 1568 programot – koncerteket, színházi előadásokat, kiállításokat, hagyományőrző kézműves gyerekfoglalkozásokat, stb. – szerveztek, nyolcadannyi ráfordításból, mint az elődeik, és a Millenáris Park közel 1 millió látogatót fogadott.[37] „Adott volt egy ambiciózus, kreatív és eszméletlen munkabírású fiatalember, akinek volt elképzelése arról, hogy nézzen ki egy ekkora kulturális központ - és én, aki mindehhez biztosította a jogilag rendezett, gazdaságilag akkor még stabil hátteret” – emlékezik vissza Mizsei Zsuzsanna. „Kétéves munkánkkal azt akadályoztuk meg, hogy a Millenárist privatizálják és eltüntessék Budapest kulturális térképéről.”[38] Pénz hiányában azonban a Millenáris Park felügyelete a kulturális tárcától átkerült az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz, amely a kulturális misszió helyett az informatikát helyezte előtérbe. Új vezető kinevezésével előbb Mizsei Zsuzsanna összes jogosítványát vonta el, aki távozott az intézmény éléről, majd 2004 decemberében rendkívüli felmondással[39] Derdákot is eltávolították.[40]

2005-től a PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) program főkoordinátora lett. Derdák részt vett a később Szép Fruzsina által vezetett Magyar Könnyűzenei Exportiroda (Music Export Hungary Iroda) felállításában is. Az iroda az értékteremtő magyar könnyűzenei kultúra külföldi érvényesülését, ill. exportját segítette 6 éven át, hogy az országkép-modernizáció folyamatába a többi művészeti ággal egyenrangú műfajként vonja be a könnyűzenét, és képviselje azt a nagyvilágban.[41]

Párizsi Magyar Intézet[szerkesztés]

Derdák András[42] a Párizsi Magyar Intézet (PMI) igazgatója [43]2006. január 1-től 2010. december 31-ig. A Fidesz Rockenbauer Zoltán művészettörténészt, korábbi kultuszminisztert látta volna szívesebben a poszton, négyszer interpellálták Bozóki Andrást, a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterét a döntése miatt. Bozóki elmondta, hogy mindkét pályázat magas színvonalú dokumentum, Derdák az igazgatói pályázatot új, menedzsment szemléletű projektjével nyerte el. Derdák igazgatásának öt éve alatt a Párizsi Magyar Intézet külső/belső arculata, működtetésének és kultúraterjesztő szerepének alapelvei megújultak,[44] új, korszerű, a fogadó ország kultúrájának megfelelő formát kaptak. De ahogy Derdák az SZDSZ hatalmi törekvéseivel is konfrontálódott a Millenárison, úgy az MSZP vezetésével sem indult harmonikusan az élete. A 2006-os választások után Bozókit Hiller István követte a kulturális tárca élén, aki nem bízott elődje kinevezettjeiben, a „Bozóki árvákban”. Ezért a PMI felügyeletét ellátó Ballassi Intézet adminisztrációja, de még közvetlen kollégái is – a náluk jóval fiatalabb, 34 éves – új igazgató ellen fordultak. Az előbbiek rendre elutasították a szakmai változtatásokra irányuló kéréseit, az utóbbiak hazafelé intrikáltak. Derdák azonban ezután sem a politikához, hanem a posztjához volt „lojális”. Szakmai sikerei,[45] a magyar sajtó ingerküszöbét átütő ötletei mentették meg a kirúgástól. Másfél év után konszolidálódott a helyzet, és idővel új, ütőképes csapatot is verbuválhatott maga köré. Igazgatóságának második évében a helyi magyarok mellett a francia látogatók száma megemelkedett, 2009-re pedig a közönség kétharmada már francia volt, és nagyobb része először járt a magyar kulturális képviseleten. Személyében először választott elnökké magyar intézetigazgatót 14 ország Párizsban működő külföldi kulturális intézete a közös dzsesszfesztiváljuk élére. (Miután 2007-ben lejárt a Jazzycolors elnökségi posztját betöltő cseh kulturális intézet igazgatójának mandátuma, Derdák Andrást javasolta a koordináció és a szervezés fő motorjául.) Derdákot négyszer választották újra a kéthetes fesztivál elnöki posztjára, 2010-ben már 16 ország kívánt részt venni, s ezzel saját nemzetének fellépőjét népszerűsíteni az eseményen. Közben az igazgató eredetileg négyéves mandátumát a sikerekre való tekintettel az Oktatási és Kulturális Minisztérium egy évvel meghosszabbította. 2011 első napjaiban a francia kulturális miniszter, Frédéric Mitterrand egy fogadáson így nyilatkozott: „A Franciaországban működő közel ötven külföldi kulturális intézet közül a francia kulturális intézményekkel szorosan együttműködve tevékenykedő Párizsi Magyar Intézet az eddig legaktívabb külföldi központ a francia fővárosban.”[46]

„A Franciaországban jelen levő több mint félszáz nemzet kultúrája között lábujjhegyre kell állni ahhoz, hogy látszódjunk. Ki kell menni a franciák közé!”

A PMI fontosabb[47] eseményei 2006-2011 között[szerkesztés]

2006-ban, a PMI életében először, a Zene Ünnepe alkalmából a Saint Sulpice templom előtti téren magyar színpadot állítottak; ugyanebben az évben, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából magában a híres templomban rendeztek megemlékezést. Az ’56-os forradalomban elhunyt francia fotós, Pedrazzini képeiből készült tárlat az intézettel szemközti parkban majd 2 hónapon át vonta magára az utcán sétálók figyelmét, a legszerényebb becslések szerint mintegy 10 ezer ember látta. 2007-ben már a párizsi Városháza dísztermében és a Sorbonne egyetemen ünnepelték a magyar nemzeti ünnepet, amelynek korábban kizárólag a magyar intézet adott otthont.

2009-ben a Párizsi Magyar Intézet (szakértők bevonásával) felépíttette a vasfüggöny 40 méteres darabját őrtoronnyal, a parkot kémlelő katonával, „aknamezővel”, jelzőrakétával és katonai terepjáróval. A berlini fal leomlásának 20. évfordulóján a francia Szenátus parkjában, a Luxembourg-kertben[48] felállított közel 30 tonnás installációt 120 méternyi – a Pán-európai piknik és a magyar határnyitás fontosságát – ismertető molinóval kerítették körül. A kiállítást egy a városon végigvonuló Trabant-konvoj performansza hirdette. (Eredmény: 21.000 francia látta két hét alatt + több millió francia háztartásba eljutott a híre azáltal, hogy felkeltette az országos televíziók érdeklődését is...)

„Abban hiszek, hogy ügynökségként, producerként kell fellépni a PIACON.”[49]

  • Közreműködik Bretagne legnagyobb zenei fesztiváljának magyar fellépőt bevonó koncertjében. Vieilles Chareux-ben, ahová 50 ezren váltanak napi jegyet, a Besh o droM koncertjén a színpadon lóg a hatalmas Párizsi Magyar Intézet molinó. Az ottaniak valószínűleg ott találkoztak először azzal, hogy létezik ilyen.
  • A Derdák által meghirdetett, új tehetségek felfedezésére irányuló Párizsi Zene Ünnepe pályázat 2006-ban közel 100, 2007-ben már 127 zenekart, mintegy 800 művészt ért el. A sikert látva 2008-ban 4 másik magyar kulturális intézet is csatlakozott az akcióhoz, 2009-ben már összesen 6 magyar kulturális intézet írt ki közös pályázatot, fellépési lehetőséget és helyi kapcsolatokat kínálva a tehetséges magyar zenészeknek Bécsben, Brüsszelben, Bukarestben, Párizsban, Pozsonyban és Varsóban.
  • Az Avignon-projekttel az Avignoni Színházi Fesztivált kívánta megismertetni a magyarokkal, illetve terepet teremteni kapcsolatépítésre a francia és a magyar színházi közélet, a szakma szereplői között. 2009-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel együttműködésben 10 dramaturg szakos hallgató utazott ki a pápai városba, 2010-ben az egyetem DLA hallgatói követhették őket. Mindkét csapat blogjai, cikkei, fotói, szakmai kritikái megjelentek hazai napilapok és szakmai online felületein is.
  • Magyar Nap a 210.000 fős hallgatottságú Radio Nova-n: a Tilos Rádió franciául jól beszélő DJ-jének „kikölcsönzésével” a műsorvezetők a népszerű magyar zenekarokról, Pécsről, 2010 Európa Kulturális Fővárosának rendezvényeiről és a PMI programjairól is hírt adtak.
  • A magyar irodalom népszerűsítése érdekébe - a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatásával - elindította a https://litteraturehongroise.fr/ oldalt, mely Orbán Gábor könyvtáros fáradhatatlan munkájának köszönhetően azóta is a legfontosabb francia nyelvű magyar irodalmi site, próbafordításokkal és valamennyi francia nyelvű magyar irodalmi megjelenéssel.

Kultúra stratégia és az oktatás[szerkesztés]

  • Derdák részt vett abban a – magyar kulturális intézetek igazgatói által alkotott, Krasztev Péter által vezetett – munkacsoportban, amelyik kidolgozta a magyar kultúra külföldi terjesztésének első stratégiáját.
  • Derdák és a budapesti Francia Intézet igazgatója a franciaországi magyar szülők kérésére éveken át közbenjártak annak érdekében, hogy a Saint-Germain-en-Laye-ben működő Nemzetközi Gimnáziumban „magyar szekciót” lehessen indítani. Bár végül nem ott, hanem a párizsi Le Lycée Jacques-Decour gimnáziumban 2010-ben beindult a középiskolai magyar oktatás, heti egyszeri két órában. Ez a kurzus felkészíti a tanulókat arra, hogy magyar nyelvből mint harmadik nyelvből (LV 3) bármelyik franciaországi gimnáziumban leérettségizzenek.

Brandépítés az intézet falain kívül és belül[szerkesztés]

„A cél az, hogy ezek a brandek külön-külön is vonzzák a közönséget.”

  • Derdák András vezetését a Magyar Intézetben a korlátozott anyagi lehetőségek mellett a koncepcionális arculatépítés jellemezte.[50] Az épület homlokzatának kivilágításával, és óriásmolinók kihelyezésével szó szerint láthatóvá tette az intézetet. Lapis András Nő kalap alatt című szobrát kihelyezve az utcára, a padon ülő rézlány az épület jelképévé, sőt városi játékok állomáshelyévé vált, még a Google Earth is jelöli.
  • A korábban a nagyközönség elől elzárt 150 m²-es tetőteraszt Derdák kinyittatta. A kint tanuló magyar diákok és a francia ifjúság körében szájról-szájra járt a romantikus nyár esti program, a PMI szabad ég alatti mozija, a Silent Cinema. A Bindics Gábor aktív közreműködésével létrejött produkció során a vendégek – a szomszédok zavarása nélkül – fülhallgatóval a fejükön nézték a magyar filmeket: Párizs felett, kellemes borozgatás közepette, gyönyörű panorámával a háttérben...
  • A PMI kreatív csapata a terek belső átszervezésével a funkciójuknak jobban megfelelő tereket hoztak létre. Például a könyvtár helyén egy Vasarely nevével fémjelzett galériát nyitottak, amelyet a Franciaországban élő unoka bevonásával Vasarely kiállítással avattak fel. A hiteles munkának hamar híre ment, így már a Pompidou-központtal is dolgozhattak.[51]
  • Fontos változást hozott az intézet életébe a párizsi magyar Főkonzulátus 2009-es elköltözése az épületből. Derdák hosszú évekig közvetített a konzulátust felügyelő Magyar Külügyminisztérium és az intézetért felelős kulturális tárca között. 18 éves probléma oldódott meg azzal, hogy a szigorú biztonsági rendszabályok betartására kötelezett konzulátusnak új helyiséget találtak, és így a magyar intézet még nyitottabbá válhatott.
  • 4 év engedélyeztetési huzavona után az intézet falain belül működő – kéthetes vetítésekkel jelentkező – mozihelyiségnek Derdák végre külön arculatot adhatott és elindíthatták a francia Art-mozi-hálózatba való bejegyzését. Így 2011-től, a franciák által hivatalosan akkreditált művészmoziként, már alkalmas akár napi vetítésekre is, és programja bekerülhet a francia programajánlókba.[52]

Újra Sziget[szerkesztés]

2011. január 1-je óta, mióta diplomáciai megbízatása lejárt, másképp próbálja elérni[53] a franciákat. Feleségével, Földes Anita újságíróval a magyar országimázs[54] mára egyik legismertebb szimbólumát, a Szigetet népszerűsíti Franciaországban, valamint Belgium és Svájc francia területein. Cégük, a Midichloriens Sarl. a Szigeten kívül az Exit festival, az Electric Caste, a Balaton Sound fesztiválok francia képviseletét is ellátja.

2011-ben, 19 éves fennállása óta először, a Sziget külön frankofón kempinggel és francia étteremmel is kényeztette vendégeit.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tagjaink A-K (hu-HU nyelven). SZERETEM MAGYARORSZÁGOT KLUB. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
  2. Csillaghegy-békásmegyeri evangélikus gyülekezet
  3. Kép a képben - Hajnóczy Árpád filmje. (Hozzáférés: 2006)
  4. http://www.origo.hu/vendegszoba/hirek/20050110wahorn.html?pIdx=2
  5. (2020. január 12.) „Bhímráo Rámdzsí Ámbédkar” (hu nyelven). Wikipédia.  
  6. Műsorok Archívum | Klubrádió. www.klubradio.hu. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/files/Tudasmenedzsment/jubkulsz2-dikkotetv_utolsocsere.pdf 
  8. https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/files/Tudasmenedzsment/jubkulsz2-dikkotetv_utolsocsere.pdf 
  9. Derdák András: Odajött Orbán, és azt mondta, sajnálom, rosszul szavaztál (hu-HU nyelven). 24.hu, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. Népszabadság, 1992. július (50. évfolyam, 154-180. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  11. Népszava, 1993. március (121. évfolyam, 50–75. sz.) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  12. Magyar Nemzet, 1993. október (56. évfolyam, 229-253. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  13. Népszava, 1994. február (122. évfolyam, 26–49. sz.) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  14. Magyar Hírlap, 1996. február (29. évfolyam, 40-51. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  15. A Banán Klub talán legteljesebb bemutatása: https://www.youtube.com/watch?v=QpqvPLyrSjo
  16. Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. november | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  17. Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. szeptember | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  18. Kurír - reggeli kiadás, 1994. szeptember (5. évfolyam, 239-268. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  19. Esti Hírlap, 1995. december (40. évfolyam, 282-305. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  20. Magyar Hírlap, 1996. június (29. évfolyam, 140-150. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  21. Népszabadság - Budapest melléklet, 2001. október | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  22. Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. június | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  23. Nemzeti Sport, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  24. Magyar Hírlap, 2000. január (33. évfolyam, 1-25. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  25. Szikszay Szilvia írása: http://www.terasz.hu/main.php?cikk_id=1234&id=szasz&page=cikk
  26. Budapesti Nap - Mai Budapesti Nap, 2003. november (2. évfolyam, 254-269. - 1. évfolyam, 1-8. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  27. Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 231-242. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  28. Népszabadság - PestVidék melléklet, 2000. július | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  29. Esti Hírlap, 1995. október (40. évfolyam, 231-255. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  30. Világ, 1989. június-augusztus (1. évfolyam, 3-15. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  31. Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. június | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  32. http://www.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=1160
  33. http://m.hvg.hu/app//kultura/20061206_petranyiderdakalfoldi/3[halott link]
  34. Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. december | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  35. Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. december | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  36. Budapesti Nap - Mai Budapesti Nap, 2003. november (2. évfolyam, 254-269. - 1. évfolyam, 1-8. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  37. Mizsei Zsuzsanna: „A Millenáris park helye és szerepe a hazai kulturális életben – 2001-2004”, Pécsi Tudományegyetem 2005. Néhány példa a 2002–2004 között megvalósuló jelentősebb programok közül: Szamizdat kiállítás, Világsztárok a Millenárison sorozat, együttműködés a Krétakörrel (A hideg gyermek, Fekete ország), a Baltazár Színházzal, a C3-mal az Aura kiállításról; közös pályázat kiírása és lebonyolítása az NKA-val, majd a programok befogadása; művészeti egyetemek 3 napos összművészeti fesztiválja 2003-ban, a budapesti Francia Intézet támogatásával sok ezer embert vonzó filmvetítés és fesztivál a parkban, a magyarországi Holland Kulturális Évad 3 napos nyitórendezvénysorozatának megszervezése és megvalósítása; az IETM (International Network for Contemporary Performing Arts) 2004 tavaszi közgyűlésének és találkozójának befogadása és a 3 napos – közgyűlésekkel, szekcióülésekkel, megbeszélésekkel tarkított – rendezvénysorozat levezénylése. Az eseményen több mint 300 külföldi szakember, menedzser vett részt. Derdák közreműködésével és a lebonyolításban való aktív részvételével 2003-tól hosszú évekre a magyar Filmszemle bázisává is tette a Millenárist, amely egyben a gyermekprogramok központjává is vált. Két ízben rendeztek karácsonyi ajándékgyűjtési akciót mintegy 700 gyermek örömére.
  38. A Fidesz 2002-ben választási győzelemre készült. A választások megnyerése után az Álmok álmodói kiállítás azonnali zárását követően a parkot vissza kellett volna adni – vélhetően privatizációs céllal – a vagyonkezelőnek. Ezt a szándékot – látva a Millenáris Park sikerét – az új kormány felülbírálta és az intézmény maradhatott kulturális központ. Ennek ellenére ezután újra felmerültek hasonló törekvések, de a felfuttatott hely privatizációja már túl nagy port kavart volna. Pénz hiányában viszont a Millenáris Park felügyelete a kulturális tárcától (NKÖM) átkerült az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz (IHM). Az IHM feladata éppen a korábbról örökölt zavaros tulajdonviszonyok rendezése lett volna, de ténykedését a Millenáris Park alapfeladatainak lecserélésével, a kulturális misszió helyett az informatika előtérbe helyezésével kezdte.
  39. Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  40. kontextus.hu. www.kontextus.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  41. http://www.nefmi.gov.hu/kultura/archivum/magyar-konnyuzenei
  42. Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. sz.) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  43. Magyar Hírlap, 2006. július (39. évfolyam, 152-177. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  44. • Terasz.hu • online kulturális magazin •. www.terasz.hu. (Hozzáférés: 2017. június 19.)
  45. Népszava, 2009. január (136. évfolyam, 1-26. sz.) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  46. MTI hír: https://web.archive.org/web/20110124204806/http://mti.hu/cikk/2011/01/18/megkezdodott_a_liszt-ev_franciaorszagi_programsorozata-526476
  47. Archivált másolat. [2011. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 10.)
  48. Mátyás, Kálmán: Párizs (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 17. (Hozzáférés: 2020. augusztus 2.)
  49. Fekete Vali interjúja: http://www.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=10826
  50. http://francianyelv.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=349&Itemid=52&fontstyle=f-larger
  51. Archivált másolat. [2012. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 10.)
  52. Fekete Vali interjúja a kikotoonline.hu-n. (Hozzáférés: 2011. március 23.)
  53. Tilos Rádió 90,3MHz. tilos.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  54. Kell nekünk a Sziget ! - Interjú a Sziget fesztivál szervezőivel”. [2018. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. február 4.)