Damoklész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Richard Westall: Damoklész kardja (1812). Ackland Art Museum

Damoklész az anekdota szerint a Kr. e. 4. században, a szicíliai görög nagyvárosban, Szürakuszaiban élt, és II. Dionüszosz türannosz[1] kegyence volt. Damoklész irigykedett a trónnal járó kellemetességekre, és ebből a király úgy gyógyította ki, hogy trónjára ültette, minden jóval traktálta, de a feje fölé egy kihegyezett kardot lógatott a hegyével lefelé, egyetlen szál lószőrrel felfüggesztve. Ez a kard képviselte a királyra acsarkodó ellenségeket, irigyeket és általában az uralkodással járó felelősség fenyegető súlyát.

Az anekdota ebben a formában a Kr. e. 1. században élt római Cicero Tusculanae disputationes (Tusculumi beszélgetések) című művében[2] maradt ránk, és számos művészeti alkotás ihletőjévé vált. Ammianus Marcellinus 4. századi római író kissé másként mesélte el a történetet: nála Dionüsziosz király a lakmározó és dorbézoló vendégek feje fölé függesztette a kardot.

Damoklész kardja képletes értelemben a látszólag kellemes körülmények között a minden pillanatban bekövetkezhető, állandóan fenyegető veszedelem jelképe.

Irodalom[szerkesztés]

  • Marcus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere, Allprint Kft., Budapest, 2004, ISBN 9639575100

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. II. Dionüsziosz (Kr.e. 397 – 343) a szicíliai Szürakuszaiban uralkodott kb. Kr. e. 367 – 357, és azután Kr. e. 346 – 344 újra.
  2. Cicero: Tusculanae disputationes V. 61-62 (Tusculumi beszélgetések)