Dagnum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dagnum
Deja, Vau i Dejës,  Albánia
Névváltozatok Danjë/Danja, Dagno
Ország Albánia
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Elhelyezkedése
Dagnum (Albánia)
Dagnum
Dagnum
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 42° 00′ 48″, k. h. 19° 37′ 35″Koordináták: é. sz. 42° 00′ 48″, k. h. 19° 37′ 35″

Dagnum (latin név; albán Danjë / Danja) mára elpusztult, csak romjaiban látható középkori vár és település, egyúttal régészeti helyszín a mai Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 11 kilométerre délkeletre, a Drin folyón duzzasztott Vau i Dejës-i-tó(wd) délnyugati partján. A feltehetően a 10 században alapított püspöki székhely a 15. században a Zetai Fejedelemség(wd), az Oszmán Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Kasztrióta György albán fejedelem által irányított Lezhai Liga(wd) közötti hadakozások következtében gyakran változtatott gazdát. A török hódoltság 16. századi állandósulásával a város elnéptelenedett. Romjai a mai Vau i Dejës határában láthatóak.

Neve[szerkesztés]

A középkori település latin neve Dagnum,[1] olasz neve Dagno[2] volt. A vár rekonstruált albán elnevezése Danjë/Danja,[3] ritkábban Dainë/Daina.[4] Napjainkban gyakran hivatkoznak rá Vau i Dejës-i vár (Kalaja e Vaut të Dejës) vagy danjai vár (Kalaja e Danjës) néven.

Története[szerkesztés]

A későbbi Dagnum helyén már a bizánci időkben, a 10. századtól állt egy erődítés, egyúttal püspöki székhely, amely a Drin völgyében húzódó utat ellenőrizte,[5] jelentős történelmi szerepet azonban csak a 15. században játszott. A század elején a Zetai Fejedelemség(wd) fennhatósága alatt álló vár III. Balša zetai fejedelem(wd) 1421-ben bekövetkezett halálával az addig Zeta vazallusaként élő albán Zaharia nemesi család feje, egyúttal III. Balša apósa, Koja Zaharia(wd) birtoka lett. 1430-ban a terjeszkedő Oszmán Birodalom foglalta el a várat, de az évtized közepén Koja fiát, Lekë Zahariát(wd) tette meg várkapitánynak.[6] Zaharia csatlakozott a Kasztrióta György albán fejedelem – vagy ismertebb nevén Szkander bég – által 1444-ben megszervezett, a török fennhatóság ellen küzdő Lezhai Ligához. Miután az ezt követő évek valamelyikében életét vesztette, előbb rövid ideig Lekë Dukagjini kezére került a vár, majd 1447-ben a Velencei Köztársaság scutari helytartója terjesztette ki fennhatóságát Dagnumra. A török ellen háborúzó Szkander bég válaszlépésként a velenceiek ellen is frontot nyitott. Miután az albánok tüzérség nélkül jelentek meg Dagnum alatt, seregük hónapokon át sikertelenül ostromolta a várat, csupán a közeli velencei birtokok feldúlásával és egy 1448. júniusi győztes csatával vigasztalhatták magukat.[7] Végül a török által is szorongatott Szkander bég 1448. október 4-én békekötésre kényszerült, amelynek értelmében Dagnum és a közeli Drivastum(wd) 1400 dukátos hadisarc megfizetése ellenében velencei kézen maradt.[8] Nem sokkal később a vár az időközben török zsoldba szegődő Dukagjinik, nevezetesen Nikollë Dukagjini(wd) birtoka lett, amelyet Szkander bég megbízásából a velencei Andrea Venier(wd) ostromolt meg és 1457 augusztusában sikeresen vissza is foglalt.[9]

Hadászati jelentősége mellett a stratégiai ponton fekvő város a 15–16. században kereskedelmi szempontból is virágzott, de a 16. századra állandósuló oszmán fennhatóság alatt elnéptelenedett.[10] Egykori jelentőségének emlékét a római katolikus egyházszervezetben a Dagno címzetes püspöke cím őrzi.[11]

Leírása[szerkesztés]

Az egykori Dagnum a mai Vau i Dejës határában, a Drin folyó két ága által közrefogott szigeten, a Deja településrész fölötti magaslaton, a Dejai-hegyen (Maja e Dejës, 204 m) terül el. 1984 és 1987 között Gjergj Saraçi végzett régészeti ásatást az egykori erődített város területén. Ennek során feltárták a mintegy 80 hektáros területet közrefogó, 3800 méter hosszú, illetve a belső vár 330 méteres, négy kapuval is rendelkező falát. A külső védmű keleti oldalát patkó alaprajzú tornyok tagolták, a belső vár védelmét három négyszögletes alaprajzú toronnyal biztosították. Régészeti és művelődéstörténeti szempontból az ásatások legérdekesebb eredménye a Zaharia család nemesi rezidenciájának feltárása volt, amely adalékokkal szolgált a középkori feudális albán főurak életkörülményeinek megismeréséhez. A hegytető közelében álló, 15. századra keltezett, 2000 m²-es lakóépület három részre tagolódott. A nyitott udvart körbevevő középső traktus szolgált a család lakhelyéül, emellett azonosították a fogadótermet, a konyhát, az éléstárat, a kovácsműhelyt és az őrség körletét is. A városban egy másik nemesi lakóházat is feltártak a régészek.[12] A város területén további műemléki védelmet élvező épület a középkori, mára romokban álló Szent Márk-templom (Kisha e Shën Markut).[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Réti 1991 :88.; Jacques 2009 :175.; Ceka 2013 :492.
  2. Jacques 2009 :209., 704.; Elsie 2013 :397., 461.
  3. Pollo & Puto 1981 :63.; Jacques 2009 :704.; Ceka 2013 :492.; Korkuti 2013 :291.
  4. Jacques 2009 :175.
  5. Ceka 2013 :492.
  6. Jacques 2009 :175.; Elsie 2013 :493.
  7. Pollo & Puto 1981 :74.; Jacques 2009 :176.; Elsie 2013 :397.; Zavalani 2015 :73.
  8. Pollo & Puto 1981 :75.; Jacques 2009 :181–182.; Elsie 2013 :397.
  9. Pollo & Puto 1981 :67.; Elsie 2013 :461.
  10. Pollo & Puto 1981 :88.; Ceka 2013 :23.
  11. Jacques 2009 :209.
  12. Korkuti 2013 :291.
  13. Lista e monumenteve të kulturës – Rrethi i Shkodrës. Instituti i Monumenteve të Kulturës (Hozzáférés: 2018. júl. 21.)

Források[szerkesztés]

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671