Ugrás a tartalomhoz

Csáky György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csáky György
Született1677. október 27.
szepesi vár
Meghalt1741. december 4. (64 évesen)
szepesi vár
Állampolgárságamagyar
Rendfokozatatábornok
Gyermekei
SzüleiMelith Klára
Csáky István
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáky György témájú médiaállományokat.

Körösszeghi és adorjáni gróf Csáky György Imre (Szepesi vár, 1677. október 27. – Szepesi vár, 1741. december 4.) főúr, generális.

Család származása

[szerkesztés]

A nevezetes Csáky család tagja és a családjának származási nyilvántartása szerint Csáky (III.) György Imre a pontos neve. Apja gróf Csáky István (országbíró) , aki a magyar családok leszármazási rendjében ritka csúccsal bír, hiszen életében 3 feleségtől 26 gyermeke született.

Élete

[szerkesztés]

Életében végig katonai pályán a harcok kemény mezején küzdött. Dragonyos tisztként kezdte az oszmánellenes fölszabadító háborúkban.[1]

I. Lipót magyar király megbízást ad két huszárezred megszervezésére, az egyik vezetését Czobor Ádám[2] alapította, majd 1700-tól báró Ebergényi László vezeti. Ebergényi huszárezredében emelkedett folyamatosan a katonai ranglétrán Csáky György Imre. 1707-ben alezredes majd 2 év múlva már vezérlőezredes. 1723-ban vezérőrnagy és 1724-ben veszi át a tulajdonát az Ebergényi huszárezrednek, mint legmagasabb rangú vezérőrnagy-tábornagy. A magyar huszárság történetében is fontos szerepet játszott.

Kitüntette magát a spanyol örökösödési (1701–1704), majd a Lengyel örökösödési háborúban (1733–35).

A Nádasdy múzeumban látható a róla készült festmény [1].

Felesége báró Ebergényi Ilona[3] volt. A házasságból 2 fiú született János aki koronaőr és országbíró lett, György pedig gömöri főispán volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezése és védnöksége mellett megalakul a törökellenes Szt. Liga. Ezzel elindult a török hódoltságot felszámoló felszabadító háború, amely 1699-ben a Karlócai békével ér véget.
  2. Az első állandó huszárezredeket gróf Czobor Ádám tábornok 1688-ban toborozta. A másikat gróf Pálffy János vette át. Az 1722-ben jelent meg az első huszárszabályzat (Lovas Regulamentum) 1751-ben adták ki az öltözködési szabályzatot.
  3. Férje halála után Ebergényi Ilona bárónő az alsólendvai uradalom tulajdonosa és Esterházy Pál Antal pereskedtek az 1741-ben elhunyt Csáky György örökségéért, a belatinci földbirtokért. A tárgyalás eredménye: a Csáky család megtartotta a belatinci uradalmat, és egészen 1816-ig gazdálkodott ott.

Források

[szerkesztés]