Csordák Lajos
Csordák Lajos | |
Született | 1864. február 28.[1] Kassa |
Elhunyt | 1937. június 28. (73 évesen)[2][3] Kassa |
Állampolgársága | |
Gyermekei | három gyermek |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Csordák Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csordák Lajos (Kassa, 1864. február 9. – Kassa, 1937. június 28.) festőművész.
Életrajza
[szerkesztés]Budapesten és Prágában tanult. Mesterei a kassai Klimkovics Béla festőművész és tanár, és a cseh festő és grafikus, Julius Mařák voltak. Csordák főként Kassán élt és működött. 1896 és 1908 közötti szalánci tartózkodása alatt vette feleségül Ľudmila Menčíkovát, akitől párnak három leánya született: Vilhelmína-Paulína (Palma), Georgína-Malvína (Georgína) és Aranka-Ľudmila (Zlatica). 1908-ban jó barátjával, Halász-Hradil Elemérrel együtt beköltözött a Kassa város által felújított műterembe, a régi városi védmű-rendszer Rákóczi-bástyájába. A budapesti Műcsarnokban gyakran állította ki alkotásait. Legfőképpen tájképek készítésével foglalkozott. Néhány műve: A tornai vár romjai (1891-1892), Mocsár a szalánci vár alatt (1896), Tájkép legelő tehenekkel (1896-1898), A szalánci vár (1900), A szalánci vár romjai (1902-1903), Szalánc környéki erdő (1905-1909), A petőszinnyei templom (1910-1912), A sároskőszegi templom (1923).
Források
[szerkesztés]- Kieselbach
- Csordák Lajos
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- A Nemzeti Szalon Almanachja (Képzőművészeti lexikon). Szerk. Déry Béla, Bányász László, Margitay Ernő. Bp., 1912. Légrády Testvérek Nyomdája
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Motesiky Árpád: Felvidéki vadászok életrajzi lexikona. [Bp.], KT Kiadó, 2001.