Csizma
A csizma hosszúszárú lábbeli. Külön speciálitás a női csizma, némely vidéken még a piros csizma, melyet a jobbmódú paraszt nők viseltek, továbbá a díszmagyarhoz való színes csizmák stb., melyeknek elkészítésében a magyar mesteremberek kiváló ügyességet tanusítanak. A csizmák formája és minősége különben a különböző osztályok igényeihez alkalmazkodik s másforma csizmát visel a földműves, jobbat a földes gazda, másneműt a mesterember s finomabbat az úri osztály. E cikk nagy kelendőségénél fogva a csizmadiák a magyar városokban nagy számban voltak s egyes tiszta magyar vidékeken nagy számban találhatók voltak még 1900 körül is, úgy ahogy hajdan a céhekben, úgy később az ipartestületben, illetve más társulati kötelékben sok helyütt domináló szerepet vittek.
Elnevezés
[szerkesztés]- A csizma szó oszmán-török eredetű, és szerb-horvát közvetítéssel került Magyarországra, első említése 1492-ből való.
- Valószínűnek látszik, hogy gyöke csisz a csiszol, csinál szók gyökével azonos, mennyiben (kivált régenten) a csizma fényesre csiszolt bőranyagból készült, különböztetésfil a finomítatlan bocskorbőrtől.
Forrás: Czuczor-Fogarasi szótár
Források
[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Csizma, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Tankönyvtár
- Magyar néprajzi lexikon