Cseh kiejtés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A cseh nyelv írása nagyjából fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy adott betű általában egy hangot jelöl és viszont. Ez alól kivétel csak a lágy d, n, t írásában és az [ɪ], [iː], [uː] hangok lejegyzésében van.

A magánhangzók[szerkesztés]

A cseh magánhangzók a következők:

  elöl képzett
(ajakkerekítés nélküli)
középen képzett hátul képzett
rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú
zárt   [iː]   [u] [uː]
majdnem zárt [ɪ]        
félzárt     [o] [oː]
félnyílt [ɛ] [ɛː]    
nyílt   [a] [aː]  
kettőshangzók ([au̯]), ([ɛu̯]), [ou̯]

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

Mássalhangzók[szerkesztés]

A cseh mássalhangzók a következők:

  Bilabiális Alveoláris Posztalveoláris Palatális Veláris Glottális
Nazális [m] [n]   [ɲ]    
Plozíva zöngétlen [p] [t]   [c] [k]  
zöngés [b] [d]   [ɟ] ([ɡ])  
Affrikáta zöngétlen   [t͡s] [t͡ʃ]      
zöngés   ([d͡z]) ([d͡ʒ])      
Frikatíva zöngétlen ([f]) [s] [ʃ]   [x]  
zöngés [v] [z] [ʒ]     [ɦ]
Pergőhang egyszerű   [r]        
frikatíva   [r̝]        
Approximáns   [l]   [j]    

A zárójelben álló hangok csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.

Az egyes betűk kiejtése[szerkesztés]

A cseh nyelv meglehetősen fonémikus nyelv, néhány szabály ismeretével könnyen kiejthetők az ismeretlen szavak is.

Betű
(kapcsolat)
Név Helyzet Kiejtés Példák
A a á   [a] gramatika [ˈɡramaˌtɪka]
Á á dlouhé á   [aː] krátké [ˈkraːtkɛː]
   au[1]     [au̯] auto [ˈau̯to]
B b szó végén [p] zub [zup]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt obchod [ˈopxot]
máskor [b] ryba [ˈrɪba]
C c b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [d͡z] Špicberky [ˈʃpɪd͡zbɛrkɪ]
máskor [t͡s] cena [ˈt͡sɛna]
Č č čé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [d͡ʒ] léčba [ˈlɛːd͡ʒba]
máskor [t͡ʃ] článek [ˈt͡ʃlaːnɛk]
D d szó végén [t] led [lɛt]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt hádka [ˈɦaːtka]
ě, i, í előtt, szláv eredetű szavakban [ɟ] dědeček [ˈɟɛdɛˌt͡ʃɛk]
ě, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban [d] diktatura [ˈdɪktaˌtura]
máskor týden [ˈtiːdɛn]
Ď ď ďé szó végén [c] šeď [ʃɛc]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt buďto [ˈbucto]
máskor [ɟ] obchoďák [ˈopxoˌɟaːk]
   dz[1] c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt [t͡s] předzpěv [ˈpr̝̊ɛt͡spjɛf]
máskor [d͡z] dzinkati [ˈd͡zɪŋkaˌcɪ]
   [1] szó végén [t͡ʃ] bridž [brɪt͡ʃ]
máskor [d͡ʒ] džús [d͡ʒuːs]
E e é   [ɛ] den [dɛn]
É é dlouhé é   [ɛː] léto [ˈlɛːto]
Ě ě[2] ije vagy
é s háčkem
d, n, t után [ɛ][3] někdo [ˈɲɛɡdo]
b, f, p, v után [jɛ] pět [pjɛt]
m után [ɲɛ] náměští [ˈnaːmɲɛˌʃciː]
   eu[1]     [ɛu̯] Europa [ˈɛu̯roˌpa]
F f[1] ef b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [v] afghánsky [ˈafɡaːnˌskɪ]
máskor [f] fáček [ˈfaːt͡ʃɛk]
G g[1] szó végén [k] biolog [ˈbɪ.oˌlok]
máskor [ɡ] algebra [ˈalɡɛbˌra]
H h szó végén [x] vrh [vr̩x]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt knihtisk [ˈkɲɪxtɪsk]
máskor [ɦ] oliheň [ˈolɪˌɦɛɲ]
Ch ch chá b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ɦ] / [ɣ][4] abych byl [ˈabɪɦˌbɪl] / [ˈabɪɣˌbɪl]
máskor [x] dech [dɛx]
I i[5] í vagy
měkké í
magánhangzó előtt [ɪj][3][6] historie [ˈɦɪstoˌrɪjɛ]
máskor [ɪ][3] čeština [ˈt͡ʃɛʃcɪˌna]
Í í[5] dlouhé í vagy
dlouhé měkké í
  [iː][3] blízko [ˈbliːsko]
J j szó elején mássalhangzó előtt jmenovat [ˈmɛnoˌvat]
máskor [j] děj [ɟɛj]
K k b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ɡ] někdy [ˈɲɛɡdɪ]
máskor [k] která [ˈktɛraː]
L l el magánhangzót nem tartalmazó szótagban [l̩] plný [ˈpl̩niː]
máskor [l] guláš [ˈɡulaːʃ]
M m em f, v, w előtt [ɱ] symfonik [ˈsɪɱfoˌnɪk]
a sedm és osm szavakban [m̩] / [um][7] sedm [ˈsɛdm̩] / [ˈsɛdum]
osm [ˈosm̩] / [ˈosum]
máskor [m] změna [ˈzmɲɛna]
N n en f, v előtt [ɱ] brnkat [ˈbr̩ŋkat]
k, g, q előtt [ŋ] konerence [ˈkoɱfɛˌrɛnt͡sɛ]
ě, i, í előtt, szláv eredetű szavakban [ɲ] parník [ˈparɲiːk]
ě, i, í előtt, nem szláv eredetű szavakban [n] vulkanit [ˈvulkaˌnɪt]
máskor písmeno [ˈpiːsmɛˌno]
Ň ň   [ɲ] oheň [ˈoɦɛɲ]
O o ó   [o] jako [ˈjako]
Ó ó[1] dlouhé ó   [oː] móda [ˈmoːda]
   ou[8]     [ou̯] dlouhý [ˈdlou̯ɦiː]
P p b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [b] krepdešín [ˈkrɛbdɛˌʃiːn]
máskor [p] písmeno [ˈpiːsmɛˌno]
Q q[9] kvé   [k] / [kv][10] tequila [ˈtɛkɪˌla]
sequel [ˈsɛkvɛl]
R r er magánhangzót nem tartalmazó szótagban [r̩] srdce [ˈsr̩t.t͡sɛ]
máskor [r] originál [ˈorɪˌɡɪnaːl]
Ř ř řé szó végén [r̝̊] duchař [ˈduxar̝̊]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť mellett třpyt [tr̝̊pɪt]
kříž [kr̝̊iːʃ]
máskor [r̝] čeřen [ˈt͡ʃɛr̝ɛn]
S s es b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [z] prosba [ˈprozba]
néhány idegen eredetű szóban feminismus [ˈfɛmiˌnɪzmus]
máskor [s] prosím [ˈprosiːm]
   sh a történelmi Csehország (Bohémia) területén [sx] shoda [ˈsxoda]
Morvaország területén [zɦ] shoda [ˈzɦoda]
Š š b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ʒ] váš den [ˈvaːʒˌdɛn]
máskor [ʃ] déšť [dɛːʃc]
T t b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [d] rentgen [ˈrɛndɡɛn]
máskor [t] tvrdý [ˈtvr̩diː]
Ť ť ťé b, d, dz, dž, ď, g, h, z, ž előtt [ɟ] ať brzy [ˈaɟˌbr̩zɪ]
máskor [c] křišťál [ˈkr̝̊ɪʃcaːl]
U u ú   [u] klučit [ˈklut͡ʃɪt]
Ú ú[11] dlouhé ú   [uː] túje [ˈtuːjɛ]
Ů ů[12] ů s kroužkem   [uː] hnůj [ɦnuːj]
V v vagy
jednoduché vé
szó végén [f] chlév [xlɛːf]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt borůvka [ˈboruːfˌka]
máskor [v] obleva [ˈoblɛˌva]
W w[13] dvojité vé   [v] / [u̯][14] wolfram [ˈvolfram]
bowling [ˈbou̯lɪŋk]
X x[1] iks szó eleji ex--ben, magánhangzók előtt [gz] exemplář [ˈɛgzɛmˌplaːr̝̊]
máskor [ks] bisexuál [ˈbɪsɛkˌsu.aːl]
Y y[15] ý vagy
ypsilon vagy
krátké tvrdé í
[ɪ][16] blyštět [ˈblɪʃcɛt]
Ý ý[15] dlouhé ý vagy
dlouhé ypsilon vagy
dlouhé tvrdé í
[iː][16] arkýř [ˈarkiːr̝̊]
Z z zet szó végén [s] kněz [kɲɛs]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt rozpad [ˈrospat]
máskor [z] fazolka [ˈfazolˌka]
Ž ž žet szó végén [ʃ] kéž [kɛːʃ]
c, č, f, ch, k, p, s, š, t, ť előtt jakožto [ˈjakoʃˌto]
máskor [ʒ] hýždě [ˈhiːʒɟɛ]

Megjegyzések[szerkesztés]

  • A dz és betűkapcsolatok csak idegen eredetű szavakban, illetve ritka szóösszetételekben fordulnak elő, ezért nem részei az ábécének, és ezért nincs nevük sem. A kettőshangzók sem részei az ábécének.
  • A ď, ň, ť betűk után nem állhat ě, i, í betű, helyesírásilag ilyenkor d, n, t + ě, i, í kapcsolatokat használnak.
  • Az i/y és í/ý betűpárok kiejtése egyforma, rendre [ɪ] és [iː], azonban az i, í betűk meglágyítják az előttük álló d, n, t betűket, így kiejtésük [ɟ], [ɲ], [c] lesz, addig az y, ý nem. Helyesírási szempontból g, h, ch, k, r betűk után csak y/ý állhat, č, j, ň, ř, š, ž után csak i/í, míg b, c, d, f, l, m, n, p, t, s, v, z után mindkettő előfordul, sok esetben az írásmódnak jelentésmegkülönböztető szerepe van (pl. pil [pɪl]ivott, pyl [pɪl]hímpor; míti [ˈmiːtɪ]bírni, birtokolni, mýti [ˈmiːtɪ]mosni). Idegen eredetű szavakra nem mindig vonatkozik ez a szabály: kilo [ˈkɪlo].
  • Az ou az egyetlen eredeti cseh kettőshangzó. Az au és eu is megtalálható a nyelvben, de csak idegen eredetű vagy hangutánzó szavakban fordulnak elő.
  • Az ř kiejtését a külföldiek gyakran egyszerűen [r͡ʒ]-vel helyettesítik, ez azonban nem javasolt, hiszen a csehben is van kapcsolat, egyes esetekben ez zavart is okozhat: řát [r̝aːt] (rend)ržát [r͡ʒaːt] (nyerít).
  • Ha két azonos mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor nem ejtjük hosszan őket: měkký[mɲɛkiː]. Ez alól kivétel, ha a kettőzésnek értelemmegkülönböztető szerepe van: nejjasnější [ˈnɛjːasˌɲɛjʃiː] (a legtisztább)nejasnější [ˈnɛjasˌɲɛjʃiː] (homályosabb).
  • Mássalhangzó-torlódásokban gyakran kiejtenek egy homályos hangot az összetorlódott mássalhangzók között, ezzel könnyítve az ejtést: lpět [lə̯̆ˈpjɛt].
  • A torokzár nem önálló fonéma a cseh nyelvben de megjelenhet olyankor, amikor például hangsúlyozni akarjuk a szótaghatárt összetett szavakban: používat [ˈpoʔuʒiːˌvat], trojúhelník [ˈtrojʔuːˌɦɛlɲiːk].
  • A zöngésülés és zöngétlenedés vonatkozik a mássalhangzócsoportokra is: leckdo [ˈlɛd͡zɡdo]; příjezd [ˈpr̝̊iːjɛst].
  • A meg nem honosodott idegen szavakat az eredeti kiejtésüknek megfelelő cseh hangokkal ejtik: café [ˈkafɛː]; briefing [ˈbriːfɪŋk]; copyright [ˈkopɪˌrajt]; know-how [ˈnou̯ˌɦau̯].

A hangsúly[szerkesztés]

A cseh szavak általában az első szótagjukon hangsúlyosak. A szó elejétől számolva a hosszabb szavak páratlan szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak: nejkrásnější [ˈnɛjkraːsˌɲɛjʃiː]. Néha előfordul, hogy a negyedik szótag lesz mellékhangsúlyos: nejzelenější [ˈnɛjzɛlɛˌɲɛjʃiː].

Van néhány hangsúlytalan szó is, ezek általában különböző elöljárók. Normál beszédben azonban ezek a szavak is lehetnek hangsúlyosak, mégpedig azért, mert összekapcsolódnak a vonatkozó szóval, így azzal egy egységet alkotnak, és ennek az egységnek az első szótagja lesz hangsúlyos: do Prahy [ˈdopraˌɦɪ].

Nyelvjárási különbségek[szerkesztés]

Három nagyobb nyelvjárást különböztetünk meg a cseh nyelvben, ezek a bohémiai cseh, a morva cseh és a legkisebb a lach nyelvjárás. Ez utóbbi már átmenet a cseh és a sziléziai nyelv között. A nyelvjárások hangtani eltérései általában írásban is megjelennek, így ezek könnyen elismerhetők és így egyszerűen kiejthetők.

  • A bohémiai és a morva csehre is jellemző, hogy é helyett í/ý-t használnak: létatlítat, de a morva csehben ez a jelenség megvan fordítva is: rybareba.
  • A bohémiai cseh a hosszú í/ý-k helyén egy saját kettőshangzót, egy [ɛɪ̯]-t mond, amit írásban általában ej-jel elölnek: mlín [mliːn]mlejn [mlɛɪ̯n]. Ezen a nyelvterületen az o-val kezdődő szavakat [vo]-val ejtik: oči [ˈvot͡ʃɪ].
  • A morva csehben a rövid i kiejtése [i], mint a magyar nyelvben is. Az u helyett itt o, az ou helyett pedig ó található: rukaroka, moukamóka.
  • A lach nyelvjárásban megkülönböztetik a kemény és a lágy l-et, ez utóbbit l-lel, míg a kemény változatát ł-lel írják (kiejtése [w], mint a lengyelben). A helyesírásban gyakran w-t használnak a v betű helyett. Itt sokkal kevesebb a hosszú magánhangzó, általában a hosszú hang rövid változatával helyettesítik ezeket: nosovýchnosowych.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h Csak idegen eredetű és hangutánzó szavakban fordulhat elő.
  2. Csak b, d, f, m, n, p, t, v után állhat.
  3. a b c d Az előtte álló d, n, t mássalhangzót meglágyítja.
  4. Beszélőtől függően mindkét alak előfordul.
  5. a b Csak b, c, č, d, f, j, l, m, n, p, ř, s, š, t, v, z, ž után állhat.
  6. Nem alkot kettőshangzót!
  7. Eredetileg szótagképző [m̩]-mel ejtették ezeket a szavakat, azonban újabban terjed az [um]-os ejtésmód.
  8. Nem állhat szó elején. Ragozás közben általában ú-val vagy ů-val váltakozik.
  9. Csak idegen eredetű szavakban fordul elő és mindig egy u betű követi. A honosodott szavakban eredeti kiejtésének megfelelően k-val vagy kv-vel helyettesítik.
  10. Az eredeti kiejtésének megfelelően vagy [k]-val vagy [kv]-vel ejtik.
  11. Általában csak első szótagban található szláv eredetű szavakban. Idegen eredetű, valamint hangutánzó szavakban bármelyik szótagban állhat.
  12. Nem állhat szó elején. Utolsó szótagban azt is jelzi, hogy az ú betű ragozás közben o-ra változik.
  13. Csak idegen eredetű szavakban található meg. Már meghonosodott szavakban általában v-vel vagy u-val helyettesítik.
  14. Általában [v]-nek ejtik, de gyakran megtartja az eredeti kiejtését.
  15. a b Csak b, c, d, f, g, h, ch, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z után állhat.
  16. a b Nem lágyítja az előtte álló d, n, t-t.

Források[szerkesztés]

  • Sipos István – Bena Laopold: Cseh nyelvkönyv: Tanfolyamok és magántanulók számára. (magyarul) 4. kiadás. Budapest: Tankönyvkiadó. 1967. 5–9. o. = Tanuljunk nyelveket!, Hozzáférés: 2019. aug. 18.  
  • Šárka Šimáčková – Václav Jonáš Podlipský – Kateřina Chládková: Czech spoken in Bohemia and Moravia. (angolul). Cambridge: Cambridge University Press (2012) 225–232. o. (Hozzáférés: 2019. aug. 18.) (PDF) doi