Csapadékmérő
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A csapadékmérő egy olyan - általában henger alakú - eszköz, mellyel a lehulló csapadék mennyiségét határozhatjuk meg. A csapadékot egész és tized milliméterekben mérik. 1 mm csapadék egy négyzetméteren egyenlő 1 liter vízzel (például: 0,1 mm csapadék = 1 dl, 10 mm csapadék = 10 l stb.) A csapadékmérő befogadó felületének 1 m magasan kell elhelyezkednie.
A csapadék mennyiségét napi szinten értelmezik, nagyobb mennyiség esetén óránként.
Hivatalos mérő[szerkesztés]
A hivatalos (Hellmann-rendszerű) csapadékmérő 3 fő részből áll: egy felfogó egységből, egy tárolóedényből és egy mérőhengerből. A felfogó egység felülete 200 négyzetcentiméter.
Amatőr mérő[szerkesztés]
Amatőr mérések céljára be lehet szerezni olcsó digitális műszereket is, de jóval olcsóbban lehet kapni skálázott műanyaghengereket, melyeket kihelyezésük után minden mérésnél kézzel kell üríteni.
A digitális műszerek súly alapján határozzák meg a lehullott csapadék mennyiségét. Ezek a műszerek két fő részből állnak: egy belső egységből, mely LCD-ből és kezelőgombokból áll, illetve egy külső, csapadékfelfogó egységből, melyen egy kis rádióadó helyezkedik el, így vezeték nélküli a kapcsolat a műszerrel. A legáltalánosabb a 433 illetve a 868 MHz-en működő csapadékmérő. Míg az előbbinél általában 25–30 m a rádiós jel hatótávja, addig az utóbbinál a 80–100 m a jellemző.
A digitális csapadékmérők külső, csapadékfelfogó egysége két fő részből áll: a felfogó palástból, mely általában egy folyamatosan szűkülő henger, amely egy kis tölcsérben végződik, illetve két kanálból. Kép[halott link] A tölcsér a billenőkanálhoz vezeti a vizet, melyek egy kis tengelyen helyezkednek el.
Működése: a csapadék a felfogó palástba hullik, majd belecsöppen az egyik billenőkanálba. Mikor elérte az adott súlyt a víz, a kanál a tengelyen elbillen, ezáltal kifolyik belőle a víz. Ezután már a másik kanálba folyik a víz.
