Csípőtáji törések

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Operált csípőtáji törés röntgenfelvétele (Targon©) szeggel

Trochantertáji törések kezelése[szerkesztés]

A traumatológiai gyakorlatban számos kihívást, jelentős problémát okoz a csípőtájéki törések kezelése. A csípőtájéki törések közül a pertrochanter törések jellegüknél fogva biomechanikailag számos lehetőséget nyújtanak az oszteoszintézisre. Magyarországon szinte minden kezelési mód megtalálható, mely a traumatológiai gyakorlatban előfordul (enderszegezéstől a gammaszegezésig). Jelenleg az egyik legmodernebb eljárás a trochanterszegezés, melyekből biomechanikailag minimális eltéréssel több különböző gyártó rendszerei állnak rendelkezésre.

Indikációk[szerkesztés]

  • Instabil pertrochantertörések (31-A2) (normál szeg)
  • Darabos trochantertörések (31-A3) (normál szeg)
  • Basalis combnyaktörések vagy laterális combnyaktörések (normál szeg)
  • Subtrochantertörések (hosszú szeg)
  • Kombinált pertrochantertörés a femur más törésével (hosszú szeg)
  • Patológiás törések (hosszú szeg)

A gammaszegezés előnyei[szerkesztés]

  • Bizonyos gyártók szegeinek alapanyaga titán, mely modern alapanyag
  • Korai mobilizálhatóság
  • Igen stabil rögzítés érhető el
  • Szinte azonnal terhelhetőség

Forrás[szerkesztés]

  • (saját előadásból)