Burány Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Burány Nándor
Élete
Született 1932. december 6.
Zenta
Elhunyt 2017. augusztus 1. (84 évesen)
Szülei Burányi Mihály
Gyermekei Róbert (1967)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regények
Első műve Homok az aszfalton (versek, 1962)

Burány Nándor (eredeti neve: Burányi Nándor) (Zenta, 1932. december 6.2017. augusztus 1.[1]) vajdasági magyar író, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

1951–1954 között az Újvidéki Tanárképző Főiskola magyar-szerb szakos hallgatója volt. 1955–1956 között a zentai gimnázium oktatója volt. 1956–1957 között az Újvidéki Rádió munkatársaként dolgozott. 1957–1962 között az újvidéki Ifjúság Szava újságírója volt. 1960–1963 között az Újvidéki Egyetemen jogot hallgatott. 1962–1991 között a Magyar Szó munkatársa volt. 1992-ben nyugdíjba vonult.

Művei[szerkesztés]

  • Homok az aszfalton (versek, 1962)
  • Magunk próbaköve. Egy aktivista naplója (napló, 1964)
  • Összeroppanás (regény, 1968)
  • Csőd (regény, 1970)
  • Különszoba (regény, 1972)
  • Hadjárat (regény, 1975)
  • Sós Péter boldogsága (1976)
  • Kamanci Balázs (történelmi regény, 1977)
  • Keselyűlegelő (ifjúsági regény, 1979)
  • Guzsaly (történelmi regény, 1980)
  • Megtorlás (ifjúsági regény, 1984)
  • Cserbenhagyott (regény, 1985)
  • Gyümölcsöskert házzal eladó (vikendnovellák, 1987)
  • Margit-híd (regény, 1991)
  • A vezérezredes utolsó levele (regény, 2002)
  • Articsóka. Regény; Forum, Újvidék, 2011

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyász: el­hunyt az is­mert ma­gyar író. www.blikk.hu (2017. aug. 3.) (Hozzáférés: 2017. aug. 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]