Budzsucu-kai kensin-rjú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bujutsu-kai Kenshin-ryu szócikkből átirányítva)

A Bujutsu-kai Kenshin-ryu egy japán hagyományokon alapuló magyar harcművészet, melyet Szabó András alapított. Célja a személyiség fejlesztése a "kard útján". Korábbi elnevezései: iaidó, kobudó (iaido-kobudó, kobudó-iaidó).

Történet[szerkesztés]

A stílust Szabó András alapította 1980-as évek elején. Több helyen tartott foglalkozásokat, edzéseket, bemutatókat kobudo néven. 1989-ben Ausztráliába (Canberra, Sydney) ment. Hazatérése után itthon felépített egy működő, több mint 600 fős egyesületet (Távol-Keleti Harcművészetek Egyesülete, Kobudo–Iaido stílus), melynek egységes követelményrendszert, egységes vizsgarendszert, és az ehhez szükséges infrastruktúrát dolgozott ki. Többször járt Japánban.

2005-ben egy internetes cikk kapcsán kirobbant „harcművészeti botrány”, melynek fő célpontja Szabó András személye volt, és a stílus alapítása körüli számos félreértés, vita és hazugság. Szabó András 2008-ban több hazai stílusvezető mester és a Harcművészeti Össz-szövetség előtt tisztázta magát, elismerte hibáit, melynek eredményeképpen a Magyar Kendó Iaido és Jodo szövetség kérésének megfelelően az eddig használt sítusnevet Bujustu-kai Kenshin-Ryu-ra változtatta.

Még ebben az évben Szabó András és egyesülete csatlakozott az International Budo Federation (IBF) nemzetközi szervezetéhez. Az IBF az addig el nem ismert harcművészeteket tömöríti magába, ahol Szabó András azonnal vezető tisztséget kapott (az IBF magyarországi szervezetének elnöki tisztét, illetve a nemzetközi szervezet elnökségi tagja), illetve elnyerte az IBF által felügyelt Európa-bajnokság rendezési jogát. 2008 októberében megkapta az IBF-től a Bujutsu-kai Kenshin-Ryu stílusban a 7. dan fokozatot. Ezzel az általa alapított stílus nemzetközileg is elfogadottá vált.

Felépítés[szerkesztés]

A Bujutsu-kai Kenshin-ryu technikák speciálisak és egyediek, követik a Szabó András által kidolgozott részletes technikai útmutatásokat.

Az alapvetően kard technikákra épülő stílusban nagy hangsúlyt kapnak a pusztakezes, és az egyéb fegyveres gyakorlatok.

  • pusztakezes technikák, önvédelmi gyakorlatok
  • egy nuncsaku gyakorlatok
  • szaj gyakorlatok
  • tonfa gyakorlatok
  • két nuncsaku gyakorlatok

A japán katana használata Szabó András rendszere szerint, ahol a - tradicionális iskolákkal ellentétben - nem a formára és a kötöttségre, hanem a hatékonyságra összpontosít, és az egyén személyiségének megtartása mellett alkalmaz 8 alapvágást, négy irányban, mindkét kézzel külön, és kétkezes vágásokkal.

Ütőfa, ami a pusztakezes önvédelemben kap nagy szerepet, de a kard helyettesítésére is szolgál, mely tulajdonképpen egy fa bot, amit szivaccsal vonnak be, használják páros és csoportos gyakorlatokra.

A tanítványok 10. kyu fokozatról indulnak, majd az első vizsga után 9. kyu fokozattal a fehér övet kapják. A 8. kyu fokozatot a narancssárga öv jelzi, ami után minden évben egy egy keresztben varrt csíkkal jelzik a tanuló fokozatát egészen 3. kyu-ig, ahol a barna övet kapják. Végül az 1. kyu fokozat után a fekete öv - dan fokozatok következnek. A danvizsgák szigorú feltételek melletti meghívásos alapon következnek. A tanulófokozatú vizsgák minden évben, egy 1 hetes edzőtáborban lehetségesek, melyek mind fizikai, mind technikai, mind szellemi megterhelést is jelentenek.

Szellemiség[szerkesztés]

Az iskola legfőbb célja a személyiség fejlesztése. Mindenki önmagához képest teljesít, nincsenek versenyek, a cél önmagunk hibáinak legyőzése.

Írások[szerkesztés]

1994[szerkesztés]

1997[szerkesztés]

1998[szerkesztés]

1999[szerkesztés]

2004[szerkesztés]

2005[szerkesztés]

2006[szerkesztés]

2007[szerkesztés]

2008[szerkesztés]

Mozgókép[szerkesztés]

Weblapok[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]