Bródy Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bródy Imre
Bródy Imre
Bródy Imre
Született 1891. december 23.
Gyula
Elhunyt (52 évesen)
Mühldorf, 1944. november 25.
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása fizikus-kémikus, feltaláló
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Halál oka enterocolitis
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bródy Imre témájú médiaállományokat.

Bródy Imre (Gyula, 1891. december 23.Mühldorf, 1944. november 25.) magyar fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztője.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Édesapja Bródy Adolf, akinek jól menő ügyvédi irodája volt Gyulán. A családnak több ismert tagja is volt, így Bródy Sándor író és Bródy Ernő országgyűlési képviselő. Az elemi, majd a polgári iskola első osztályát szülővárosában végezte, 19021909 között pedig Aradon, az állami főgimnáziumban tanult.

A fővárosban 19091913 között volt a budapesti Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-természettan szakos hallgatója. Tanári oklevelet – a gyakorlóév letöltése után – 1915-ben kapott.

Az „Egyatomos ideális gázok chemiai constansának elméleti meghatározása” című értekezése megvédésével 1918. június 13-án minősítésű bölcsészdoktori oklevelet kapott. A doktori szigorlaton fizikai, kémiai és matematikai tudását Eötvös Loránd, Buchböck Gusztáv és Fejér Lipót summa cum laude kitüntetéssel jutalmazta. 1919-ben tanársegéd lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd 19201922 között a göttingeni egyetemen Max Born munkatársa volt, tanársegédi beosztásban. Bródy bemutatkozásul egy szemináriumon az 1918-ban megvédett doktori értekezését ismertethette az egyatomos ideális gázok kémiai állandójának kiszámításáról. Ezután német nyelven is megjelent munkájával elismerést szerzett, és a jó rajt után, alig két év alatt hét tanulmánya jelent meg. A legfontosabb négyet Bornnal közösen írta. Ezekben annak a munkának a folytatásáról van szó, amit Born 1912-ben Kármán Tódorral kezdett el a kristályok dinamikájának Born–Kármán-elméletéről. A Born–Kármán-elmélet a rácspontok körüli kis amplitúdójú atomi rezgéseket mint kölcsönhatás nélküli fononokat tárgyalja. Max Born és Bródy Imre 1921-ben a fononok kölcsönhatását vizsgálták a perturbációszámítás módszerével. Ezzel lett a kristályok dinamikájának alapvető elméleti eszköze a Born–Kármán-modell.

A Born mellett töltött két évbe belefért még a kvantummechanika invariáns integráljainak tanulmányozása és a fázisátalakulásokért felelős fluktuációk elméleti vizsgálata. Göttingeni tartózkodása idején részt vett a Zeitschrift für Physik szerkesztésében is.

1922-ben Aschner Lipót kezdeményezésére, és Pfeifer Ignác meghívására hazajött Budapestre. Itthon 1923. július 1-jétől tagja lett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (ismertebb néven Egyesült Izzó) Pfeifer Ignác vezette kutatólaboratóriumának, és ennek maradt vezető munkatársa élete végéig.

1927-ben Benedek Marcell felkérésére közreműködött az Irodalmi Lexikon szerkesztésében.

Az izzólámpa tökéletesítésének fizikai, anyagtechnológiai problémáin dolgozott Kőrösy Ferenccel, Millner Tivadarral és Theisz Emillel együtt.

A hosszú kísérletsorozat bebizonyította, hogy az argonnal töltött lámpákban az argon és a volfrámgőz nem gázdiffúzió, hanem a termikus diffúzió szabályai szerint keveredik. Bebizonyította, hogy az argon, illetve a nitrogén helyett nagyobb molekulasúlyú védőgázt kell használni. Kriptonkísérleteit 1929-ben kezdte el, miután elméleti úton felismerte, hogy a kriptongáz az argonhoz képest – melyet addig töltőgázként használtak az izzólámpákban – kb. 10–20% hatásfokjavulást eredményez. Leghíresebb eredménye a kriptonlámpa feltalálása. Az 1930-as szabadalmaztatás után a gyártás még sok technikai kérdés, köztük a kripton ipari előállításának megoldását követelte. Első feladat volt megfelelő módszer kidolgozása a kripton olcsó előállítására. Bródy Kőrösy Ferenccel közösen, Selényi Pál közreműködésével egy évi munkával megállapította, hogy a levegőben 1,5 milliomodrész kripton található. Nem túl biztató feladat 1000 köbméter levegőből 1-1,8 liter kripton kinyerése úgy, hogy a kriptonlámpa ne kerüljön sokkal többe az argontöltésűnél.

William Ramsay már 1898-ban vont ki a levegőből kriptongázt, de csak elhanyagolható mennyiségben. Bródy a kriptongyártást termodinamikai meggondolások alapján oldotta meg. A probléma megoldása során Kőrösyvel színképelemzéssel meghatározta a levegő kripton és xenontartalmát, majd Polányi Mihállyal és Orován Egonnal kidolgozták az ipari eljárást. Az „Eljárás nehéz nemesgázok előállítására” című szabadalom lényege hogy a levegőből az oxigén forráspontjánál alacsonyabb hőmérsékletű levegővel kimosták az oxigént, majd a maradékból cseppfolyósítás után kiválasztották a nemesgázokat.

Nem elhanyagolható szerepet játszott a későbbi a külföldi tárgyalásokon Orován Egon is.

A kriptonégőt az 1937-es Budapesti Ipari Vásáron mutatták be. Ez volt a vásár egyik szenzációja. Még ebben az évben megjelent a kriptonizzó a külföldi piacon is. Az ajkai kriptongyárat 1937-ben adták át. A gyár létesítési költségei 1 847 000 pengőre rúgtak, viszont sikerült előállítani kriptont 1 pengő 26 filléres literenkénti áron. Bródy egyik munkatársával, Theisz Emillel igen hosszas kísérletet végzett a kriptonlámpa optimális formájának kialakítására. Végül a búra méretének csökkentésével sikerült jelentős kriptonmegtakarítást elérni.

A világ első kriptongyárának gépterme

Az ajkai kriptongyár az Egyesült Izzó tulajdona volt, azonban külföldi szabadalmak használata miatt Bródynak évekig kellett küzdenie az ellentétes érdekekkel. 1941-re Bródy Imre és Mihálovits Tibor új kriptongyártási eljárást dolgoztak ki, és az Izzó vezetése komolyan fontolóra vette új kriptongyárak létesítését, csupán a háborús bizonytalanságok miatt mondott le róla. Az önköltség csökkentése érdekében azért még háborús körülmények között is létrehozta az Ajkai Hőerőművet, megvásárolta az Ajkai Kőszénbánya Rt. teljes tulajdonjogát és 1941-ben indult meg az áramtermelés. Az ajkai üzemben 1937. október 23-án ünnepélyes keretek között indult meg a hazai kriptongyártás. Ez volt a világ első, ténylegesen működő kriptongyára! 1938 tavaszán már folyamatos volt a termelés és havonta 17,5 m³ kriptont termeltek.

A rácsdinamika és a kriptonlámpa Bródy nagy, és részben szó szerint látványos eredményei. Foglalkozott az izzószálak hosszúságának és súlyának hatásával; volfrámporok lerakódásával; vasdrótok üveghez illeszthetőségével; különféle lámpatípusok élettartamával; izzólámpák ingadozó feszültség melletti égésével; Neumann Mihállyal (Neumann János testvérével) közösen túlnyomásos lámpák előállításának lehetőségét kutatták. Részt vett az Ortvay kollokviumokon – előadást tartott a fémek elektronelméletéről.

Az 53 éves Bródy Imre alkotó erejének teljében volt, mikor 1944-ben Magyarország német megszállása után megkezdődött a magyar zsidóság elhurcolása.

Bródy Imre számára Bay Zoltán mentességet szerzett, de ő osztozott családja sorsában, hozzájuk csatlakozva önként a biztos halálba ment. Elfogása után családjával együtt a bajorországi Mühldorfba szállították. Bródy asztalosként volt nyilvántartva a munkatáborban, valószínűleg a könnyebb munka reményében és csak később, az amerikai hadsereg feljegyzéseiben szerepel mérnökként a neve.

Halálát végül a lágerben uralkodó embertelen higiénés és munkakörülmények okozták. 1944. november 11-én tífuszjárvány miatt több társával elkülönítő karanténba vitték, majd a feljegyzések szerint 1944. november 25-én enterocolitisben, vékony- és vastagbélgyulladásban halt meg. Sírja a mai napig Mühldorfban található a felekezeti tömegsírok között, melyeket a helyi szervezetek gondoznak.

Emlékezete[szerkesztés]

Tiszteletére az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság 1950-ben Bródy Imre-díjat alapított.

Újpesten, Ózdon és Ajkán egy gimnázium, illetve Újpesten és Ajkán egy-egy utca is viseli nevét.

Források[szerkesztés]

  • Valkó Iván Péter: Bródy Imre. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 212-213. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. (Energetikai Kiadó Kht., 2005)
  • Dr. Erhard Bosch - Dr. Karl Wingler: Zum 70 Todestag Dr. Imre Bródy

További információk[szerkesztés]