Bizalmi vagyonkezelés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A bizalmi vagyonkezelés az angol eredetű[1] trust magyar jogba történő átültetése a kontinentális jogrendszer sajátosságainak figyelembe vételével. A magyar szabályozás alapján a bizalmi vagyonkezelés[2] olyan szerződéses viszony, ahol a vagyon eredeti tulajdonosa a vagyonrendelő, vagyonát vagy annak egy részét elkülöníti és ideiglenes jelleggel átruházza a bizalmi vagyonkezelőre, azzal a céllal, hogy a bizalmi vagyonkezelő a rá ruházott vagyont:

  • kezelje,
  • adminisztrálja,
  • gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
  • értékét megőrizze és gyarapítsa,
  • a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezettnek vagy kedvezményezetti körnek kiadja.

A fentieknek megfelelően a bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak három szereplője van, a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett. Mindhárom pozícióban lehetséges a többesség esete, ez jellemzően a vagyonrendelő és a kedvezményezettek oldalán fordul elő. Az új Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) a bizalmi vagyonkezelést a 6. könyv, XLIII. fejezetben szabályozza, a megbízási típusú szerződések között, az alábbiak szerint: "Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles."[3]

A bizalmi vagyonkezelés a vagyontervezés egyik alapvető de nem kizárólagos eszköze.[4] Megfelelő használatával, a egyes jogi jelentőségű változásokhoz kapcsolódó jogi biztonság magasabb szintre emelhető mint a kötelmi, társasági vagy öröklési jog egyéb eszközeivel.

Főbb szabályai:

Miután a Ptk. a diszpozitivitás elvét követi a szerződések tartalmának meghatározásában[5] a vagyonrendelő és a bizalmi vagyonkezelő az alábbi öt szabálytól eltekintve szabadon állapíthatja meg a bizalmi vagyonkezelési szerződés tartalmát.

Nincs helye a Ptk. alábbi szabályaitól való eltérésnek:

  • a bizalmi vagyonkezelési szerződést vagy nyilatkozatot írásba kell foglalni
  • a bizalmi vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett;
  • a kezelt vagyont a bizalmi vagyonkezelő saját vagyonától és más kezelt vagyontól elkülönülten kell nyilvántartani;
  • a vagyonrendelő és a kedvezményezett nem utasíthatja a bizalmi vagyonkezelőt;
  • a bizalmi vagyonkezelési jogviszony maximum 50 éves időtartamra hozható létre.[6]

A bizalmi vagyonkezelés kizárólag írásban hozható létre érvényesen,[7] szerződésként vagy egyoldalú jognyilatkozattal. A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban kell foglalni.[8]

Abban az esetben amikor a vagyonrendelő és a bizalmi vagyonkezelő személye megegyezik (egyoldalú jogügylettel létrehozott bizalmi vagyonkezelés) a bizalmi vagyonkezelés létrejöttéhez a vagyonrendelő visszavonhatatlan nyilatkozatának közokiratba foglalása szükséges.[9] A bizalmi vagyonkezelés létrehozható végrendeleti úton is, ez esetben a jogviszony a bizalmi vagyonkezelő - a végrendeletben meghatározott tartalommal történő - elfogadó nyilatkozatával, a vagyonrendelő halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.[10]

A vagyonrendelő szabadon állapíthatja meg a kedvezményezettek személyét - akár magát is megjelölheti kedvezményezettként - a kedvezményezetté válás idejét, feltételeit, a részesedés mértékét, formáját, vagy a kedvezményezetti státusz megszűnését. A vagyonrendelő a kedvezményezettet akár a kedvezményezettek lehetséges körére történő utalással is meghatározhatja, továbbá feljogosíthatja a bizalmi vagyonkezelőt a kedvezményezett kijelölésére is. Mindezek rugalmas kereteket biztosítanak ahhoz, hogy a vagyonrendelő akarata érvényesüljön. A kedvezményezett kijelölésével kapcsolatban az egyetlen korlát, hogy a vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett.[11] A Ptk. diszpozitív szabálya[12] szerint a kedvezményezetti jogosultság megszűnik, ha a kedvezményezett a bizalmi vagyonkezelési szerződésben vagy jognyilatkozatban meghatározottaktól eltérő jogcímen érvényesít igényt a kezelt vagyonnal szemben. Amennyiben ettől a szabálytól a vagyonrendelő el kíván térni, úgy erről külön rendelkeznie kell a szerződésben vagy jognyilatkozatban vagy a végrendeletben.

A protektor pozíciójának rendezése érdekében a Ptk. arra is lehetőséget biztosít, hogy a vagyonrendelő halála, vagy jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölje a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlására jogosult és a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségek teljesítésére köteles személyt.[13] Ez a személy lehet akár a vagyonrendelő jogutóda, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettje vagy akár más harmadik személy. A vagyonrendelőnek arra is lehetősége van, hogy a fentiek szerint átruházott jogokat és kötelezettségeket korlátozza.[14]

Annak érdekében, hogy a kezelt vagyon mindig azonosítható legyen, a bizalmi vagyonkezelő a köteles azt elkülönülten nyilvántartani.[15] A kezelt vagyon védettséget élvez a bizalmi vagyonkezelő hitelezőivel, házastársával, élettársával és más kezelt vagyonok hitelezőivel szemben, továbbá a kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának.[16]

A kedvezményezett hitelezői a fentiekkel ellentétben igényt tarthatnak a kezelt vagyon kedvezményezettet illető részére, de csak akkor, ha annak kiadása a kedvezményezett részére esedékessé vált. A kedvezményezett a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összhangban igényelheti a kezelt vagyon tőke és hozamrészének kiadását a vagyonkezelőtől.[17]

A vagyonrendelő és a kedvezményezett nem utasíthatja a vagyonkezelőt de tevékenységét bármikor ellenőrizhetik.[18] Ezen kívül a vagyonkezelő köteles a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett kérésére tájékoztatást adni a kezelt vagyonról és arról számadást adni.[19] A vagyonrendelő kezében a végső jog a vagyonkezelő tevékenységének kontrollálására az, hogy a vagyonrendelő a vagyonkezelőt a tisztségéből bármikor elmozdíthatja másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett. Ez a jog nem feltétlenül függ össze a szerződés teljesítésével, a vagyonrendelő bármikor élhet a vagyonkezelő elmozdításának jogával. Ha a vagyonrendelő meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, és a kezelt vagyonnak nincs másik vagyonrendelője, akkor a fenti jog csak részlegesen száll át a kedvezményezettre, ugyanis a vagyonkezelőt a megbízatásból a kedvezményezett kérelmére a bíróság másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett visszahívhatja, ha a vagyonkezelő súlyosan megszegte a szerződést. Itt már két feltétele is van a vagyonkezelő elmozdításának, az egyik a vagyonrendelő súlyos szerződésszegése, a másik az, hogy ezt bíróságnak kell elbírálnia.[20]

A kezelt vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból és követelésekből fakadó jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését, azzal, hogy a vagyonkezelő a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal.[21] A vagyonkezelő a fenti jogokat a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett, a kereskedelmi észszerűség követelményei szerint köteles gyakorolni.[22]

A magyar szabályozás átvette az angol trustoknál ismert "traceing" intézményét, ugyanis amennyiben a vagyonkezelő a szerződésben foglalt kötelezettségét megsérti és jogosulatlanul ruház át harmadik személyre a kezelt vagyonhoz tartozó vagyontárgyat, a vagyonrendelő és a kedvezményezett jogosult azt a kezelt vagyon számára visszakövetelni, ha a harmadik személy nem volt jóhiszemű vagy nem visszterhesen szerzett. Ezt a szabály lehetővé teszi a vagyonrendelő részére a jogosulatlanul elidegenített vagyontárgy "követését" és annak visszaszerzését a kezelt vagyon javára. Ennek elsősorban egyedi jelleggel bíró vagyontárgyak - műtárgy, ingatlan- van jelentősége.[23]

A bizalmi vagyonkezelés a felek személyétől független jogintézmény, ami visszatükröződik a megszűnési szabályokban is. A bizalmi vagyonkezelés az alábbi esetekben szűnik meg: ha a kezelt vagyon elfogy; ha a vagyonkezelő a vagyonkezelést felmondja, ebben az esetben a felmondást követő három hónap elteltével szűnik meg a bizalmi vagyonkezelés; ha a kezelt vagyonnak három hónapot meghaladó ideig nincs vagyonkezelője, ebben az esetben a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában szűnik meg a bizalmi vagyonkezelés;; ha a vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett, az ő halálának időpontjában szűnik meg a bizalmi vagyonkezelés ha a vagyonrendelő a határozatlan időre kötött szerződést - annak eltérő rendelkezése hiányában - felmondja.[24]

A vagyonrendelő felmondási jogának egyértelmű szabályozása a Ptk-t módosító 2017. évi LXI. törvénnyel lezárta a vitát a vagyonrendelő felmondási jogával és annak esetleges korlátozásával kapcsolatban és egyértelműen megteremtette a lehetőségét visszavonhatatlan bizalmi vagyonkezelés megteremtésére magánszemély vagyonrendelő esetében. Gazdálkodó szervezet vagyonrendelő esetében a Cstv. továbbra is lehetőséget biztosít a felszámolónak a szerződés felmondására.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sándor István, A bizalmi vagyonkezelés és a trust, HVG-Orac Könyvkiadó 2014http://ptk2013.hu/szakcikkek/sandor-istvan-a-bizalmi-vagyonkezeles-es-a-trust/2913
  2. B. Szabó Gábor, Illés István, Kolozs Borbála, Menyhei Ákos, Sándor István: A bizalmi vagyonkezelés, HVG-Orac Könyvkiadó 2014 http://hvgorac.hu/a_bizalmi_vagyonkezeles_kiadvany
  3. 6:310. § [Bizalmi vagyonkezelési szerződés] (1)
  4. Menyhei Ákos: Vagyontervezés és a bizalmi vagyonkezelés, Ügyvédek Lapja 2014/1, http://static.hajdumenyhei.hu/media/1/2/8/128.pdf Archiválva 2015. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Jójárt Eszter: Diszpozitivitás a régi és az új Polgári Törvénykönyvben (MJ, 2014/12., 674-685. o.) http://ptk2013.hu/szakcikkek/jojart-eszter-diszpozitivitas-a-regi-es-az-uj-polgari-torvenykonyvben-mj-201412-674-685-o/4613
  6. dr. Ákos Menyhei LL.M, TEP: Hungary: Estate planning in Hungary: private foundation or trust, Oxford Journals, Trusts & Trustees, Volume 21, Issue 6, http://tandt.oxfordjournals.org/cgi/content/abstract/ttv060?ijkey=9MidZJV5dCM4pDX&keytype=ref[halott link]
  7. Ptk. 6:310. § (2)
  8. 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól, 18/A. § (1) bekezdés
  9. 6:329. § [Bizalmi vagyonkezelés létesítése egyoldalú jogügylettel] (1) Ha a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik, a bizalmi vagyonkezelés a vagyonrendelő közokiratba foglalt visszavonhatatlan egyoldalú nyilatkozatával jön létre.
  10. Ptk. 6:329. § (2)
  11. 6:311. § [A kedvezményezett meghatározása]
  12. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:311. § (5) bekezdés
  13. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:325. § (4) bekezdés, első mondat
  14. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:325. § (4) bekezdés második mondat, második fordulata.
  15. Ptk. 6:312. § [A vagyonelkülönítés]
  16. Ptk. 6:313. § [A kezelt vagyon védettsége]
  17. Ptk. 6:314. § [A kedvezményezett és hitelezőinek igénye]
  18. Ptk. 6:315. § és 6:316. §
  19. Ptk. 6:320. §
  20. Ptk. 6:325. §
  21. Ptk. 6:318. §
  22. Ptk. 6:317. §
  23. Ptk. 6:318. § (3)
  24. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:326. § (1) bekezdés a-e pontok.