Birra Peroni
Birra Peroni | |
Típus | sör |
Származási hely | Olaszország |
Alapítás | 1846 |
Gyártó | Birra Peroni S.R.L. |
Alkoholtartalom | % |
A gyártó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Birra Peroni témájú médiaállományokat. |
A Birra Peroni S.R.L. cég Olaszország egyik legismertebb sörének, a Peroninak a gyártója. Nevét alapítójáról, Giovanni Peroniról kapta. A 2003 óta külföldi tulajdonban álló cégnek három gyára van (Róma, Padova, Bari), ahol a 2010-es adatok szerint évi 3,25 millió hektoliter sört gyártanak.[1] 2016 óta a cég a japán Asahi tulajdonában áll.
Története
[szerkesztés]1846-ban a cukrászcsaládból származó Giovanni Peroni sörkészítéssel kezdett el foglalkozni Vigevanóban. A tulajdonos a kis üzem mellett kocsmát is nyitott, ahol termékét árusítani kezdte. A vigevanói piac szűkös volta miatt és amiatt, hogy a középső–déli országrészekben ezekben az időkben sokkal elterjedtebb volt a sörfogyasztás, mint északon, 1864-ben Peroni áthelyezte tevékenységét Rómába. Először a Piazza di Spagna közelében, 1872-től a Borgo santo Spirito térségében, 1890-ben pedig a Kolosszeum környékén működtette főzdéjét. Utóbbi helyen egy 19 asztalos kocsmát is nyitott. Elismertsége egyre nőtt, 1886-ban már meghívót kapott egy nemzeti kiállításra is.[1]
1905-ben jelentős fordulat következett be a sör készítésében: a Peroni testvérek Németországból behozták az alsóerjesztéses eljárást. Hogy ezt eredményesebben alkalmazhassák, gyárukat egyesítették Róma akkori legnagyobb jéggyárával is, létrehozva így a Le Società Riunite Fabbrica di Ghiaccio e Ditta F. Peroni nevű vállalatot. Ez a 300 főnyi munkást és egy, a városi terjesztésért felelős lovakocsis csapatot foglalkoztató üzem már a Porta Pia közelében kezdte meg működését. A két világháború közti nehezebb időszakot újításokkal és hirdetésekkel próbálták átvészelni, amellett, hogy más kisebb főzdéket is felvásároltak: 1926 és 1938 között került tulajdonukba a Birra Perugia, a Birrerie Meridionali di Napoli (amelyet 1930 óta Birra Peroni Meridionalénak neveznek), a Birra d’Abruzzo di Castel di Sangro, a Birra Livorno és a Birra Partenope, amely utóbbit egy csődárverésen szerezték meg.[1]
A második világháború és az az által okozott károk helyrehozása után Franco Peroni, aki az Amerikai Egyesült Államokban járva megtanulta a logisztikai észszerűsítés és a termelési struktúra jó megszervezésének fontosságát, hozzálátott a Peroni rendszerének átalakításához is. Ugyanő nyitotta meg 1953-ban Nápolyban az akkor legmodernebbnek számító olasz főzdét, aztán 1963-ban Bariban, 1971-ben Rómában és 1973-ban Padovában is új gyárat alapított. Az 1950-es évek végén felvásárolta az udinei Dormischot és a saviglianói Faramiát, 1960–1961-ben a padovai Pilsent és a tarantói Raffót, 1970-ben a Gruppo Lucani tulajdonában álló Itala Pilsent, végül 1983-ban a bresciai Wührert. 1963-ban hozták létre a külföldön is ismertté vált Nastro Azzurro márkát, húsz évvel később pedig már nem csak Európába, hanem Amerikába is exportáltak sört. Egy évvel később viszont bezárták a livornói és a saviglianói létesítményeket, 1985-ben a tarantóit, 1988-ban az udineit, 1989-ben a bresciait, 1993-ban pedig a San Cipriano Pó-it. 2003-ban a Peroni családból származó utolsó tulajdonos, Isabella Peroni eladta a céget a dél-afrikai SABMillernek.[1]
2016 májusában az Európai Bizottság jóváhagyta az AB Inbev és a SABMiller sörgyártó konszernek fúzióját, melynek részeként a SABMiller - az engedélyezés érdekében tett kötelezettségvállalásként - vállalta nyugat-európai érdekeltségeinek (köztük a holland Grolschnak és az olasz Peroni sörgyáraknak) az értékesítését az Asahi részére. Ezzel az Asahi az európai (azon belül a nyugat-európai) sörpiac fontos szereplőjévé lépett elő.[2] Az InBev és az SABMiller cég részvényesei 2016. szeptember 28-án hagyták jóvá minden idők egyik legnagyobb fúzióját.[3][4]
Múzeum
[szerkesztés]A Birra Peroni történetét a római üzemben berendezett kis múzeum is bemutatja.[5]
A Bionda Peroni
[szerkesztés]Az 1960-as években jelent meg a Peroni cég egyik legismertebb terméke, a Bionda Peroni (magyarul „Szőke Peroni”), amelynek a reklámkampányában egy-egy híres szőke színésznő vagy modell ajánlja fogyasztásra a sört a következő jelmondattal: „Chiamami Peroni, sarò la tua birra”, azaz „Hívj Peroninak, a söröd leszek!”. Az első Szőke Peroni a német Solvi Stübing volt,[1] de később feltűnt ebben a szerepben Jo Whine (1973), Michelle Gastar (1974), Anneline Kiel (1977), Lee Richard (1981), Milly Carlucci (1984), Filippa Lagerbäck (1993), Adriana Sklenariková (1997), Jennifer Driver (1997) és Camilla Ves is.[6]
Termékváltozatok
[szerkesztés]Az idők során a Peroni számos különböző sört gyártott. Ma az alábbiak érhetőek el:[7]
Név | Típus | Alkohol | Erjesztés | Szín | Ajánlott hőmérséklet |
---|---|---|---|---|---|
Peroni | lager | 4,7% | alsó | szalmasárga | 4–6 °C |
Senza Glutine | gluténmentes lager | 4,7% | alsó | szalmasárga | 4–6 °C |
Gran Riserva Rossa | müncheni amber | 5,2% | alsó | vöröses árnyalatú borostyán | 6–8 °C |
Gran Riserva Doppio Malto | maibock | 6,6% | alsó | aranysárga | 6–8 °C |
Gran Riserva Puro Malto | lager | 5,2% | alsó | aranysárga | 4–6 °C |
Chill Lemon | radler | 2% | világos sárga | 2–4 °C | |
Forte | lager | 8% | alsó | aranysárga | 4–6 °C |
Peroncino | lager | 4–6% | alsó | aranysárga | 4–6 °C |
Képek
[szerkesztés]-
Gran Riserva Doppio Malto
-
Peroni leggera
-
Peronis dobozok
-
Peronis papírládák
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Alberto Laschi: Birra Peroni: la storia (olasz nyelven). Fermento Birra. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ Commission approves AB InBev's acquisition of SABMiller, subject to conditions, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2016. május 30.)
- ↑ AB InBev makes higher offer for SABMiller. The Wall Street Journal, 2016. szeptember 28. (Hozzáférés: 2016. november 30.)
- ↑ European Regulators Approve AB InBev-SABMiller Merger. New York Times, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2016. november 30.)
- ↑ Museo (olasz nyelven). Birra Peroni. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ Solvi, la nuova cessione e l’ira dell’antica testimonial diventata intanto manager della produzione di video (olasz nyelven). Repubblica, 2016. február 22. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ Le nostre birre (olasz nyelven). Birra Peroni. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)