Birkás Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Birkás Endre
Élete
Született1913. augusztus 5.
Budapest
Elhunyt1975. november 29. (65 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
SzüleiBirkás Géza
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza

Birkás Endre (Budapest, 1913. augusztus 5.Budapest, 1975. november 29.) író, könyvtáros.

Életútja[szerkesztés]

Birkás Géza irodalomtörténész, egyetemi tanár fia.

Pécsett végezte el az egyetem jogi karát, ezt követően Budapesten az Egyetemi Nyomda Könyvesboltjában volt könyvkereskedő (1938–47). Írásait közölték az Életben,[1] a Diáriumban; 1942-ben jelent meg első kisregénye. 1947 után megszervezte és vezette a Központi Antikváriumot. 1962-től az Országos Széchényi Könyvtár Szerzeményi Osztályán dolgozott.

Svéd származású feleségével, Lundén Gurlivel annak 1939-es budapesti gyógykezelésén ismerkedett meg, s még abban az évben összeházasodtak. Gurli a II. világháború alatt a Svéd Vöröskereszt budapesti munkatársa volt, egy időben Raoul Wallenberggel is együttműködött.

Művei[szerkesztés]

  • Kelepce (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1942)
  • Levelek Oroszországból (Bp., 1943) (1946-ban szovjetellenesnek minősítették és betiltották[2])
  • Elfelejtett emberek (Magvető, Bp., 1960, 1975)
  • Kő és homok (Magvető, Bp., 1961)
  • Vakvágány (Magvető, Bp., 1963)
  • Kopár ég (Magvető, Bp., 1966; A kalap c. kisregény és novellák gyűjteménye)
  • Ólmos eső (Magvető, Bp., 1969; 3 kisregény: Helyből távolba, Ólmos eső, Férfiarckép)
  • „Mondd, még meddig kell élni?” (Magvető, Bp., 1971; novellagyűjtemény)
  • Álmatlan nappalok (Magvető, Bp., 1972)
  • A kalap / „Mondd, még meddig kell élni?” (Magvető Zsebkönyvtár, Bp., 1977.; 2 kisregény)

Fordításai[szerkesztés]

  • Greene: Merénylet (Bp., 1957)
  • Huxley: A Gioconda-mosoly (In: A. Huxley: A lángész és az istennő; Bp., 1964)
  • Fridegard: Naphalál (In: Mai svéd elbeszélők, Bp., 1965)
  • Lagerkvist: Barabás (In: P. Lagerkvist: A hóhér / A törpe / Barabás; Bp., 1967)
  • Runeborg: Hotel Sidney (In: A sötét torony, Bp., 1969)

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Szent István Társulat szépirodalmi és kritikai hetilapja volt 1909-1944 között
  2. Könyvindexek 1945–1946

Források[szerkesztés]

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Rónay László: Az elfelejtett író (Vigilia, 1976. 8. sz.)
  • Sík Csaba: Búcsú B. E.-től (Vigilia, 1976. 8. sz.)
  • Thurzó Gábor: B. E. (Élet és Irod., 1975, dec. 6.)
  • Katona Jenő: B. E. meghalt (Könyvtáros, 1976. 1. sz.)
  • Toldi Éva: B. E. kisregényei (Híd, 1987)