Ugrás a tartalomhoz

Big five személyiségmodell

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Big Five a személyiségpszichológia egyik legfontosabb személyiségmodellje. Az elméletcsoportnak a lényege, hogy a különböző személyiségjellemzők faktoranalitikus rendezése szerint öt faktorcsoportba sorolhatóak. Számos neves pszichológus foglalkozott ezzel a témával, és éppen ezért az öt faktornak több elnevezése is van, és tartalmuk máig vitatott. Amiben a legtöbben egyetértenek, hogy van néhány nagy jelentőségű tulajdonság-együttes, amit alapvető diszpozícióként, azaz személyiségvonásként (trait) értelmezhetünk. A Big Five személyiségtaxonómiát az 1950-es években Warren Norman hozta be a köztudatba, amiért „Norman's Big Five”-ként is szerepel sok helyen. A Big Five öt személyiségvonása: Extraverzió, Barátságosság, Lelkiismeretesség, Érzelmi stabilitás, Kultúra/Intellektus. A Big Five-ot több nyelven is sikerült reprodukálni, többek között angolul, németül és hollandul, illetve több nyelven részben (általában az utolsó faktor vitatottsága miatt), mint például magyarul, olaszul és lengyelül.

Az öt személyiségvonás

[szerkesztés]

Extraverzió

[szerkesztés]

Az Extraverzió faktorának értelmezése szintén vitatott, valakik szerint az impulzusok szabad kifejezése, magabiztosság, ugyanakkor mások szerint meg dominancia vagy boldogság jellemzi legjobban a faktort, illetve általában a szociabilitást, társaságkedvelést is beleveszik. Fontos megjegyezni, hogy az Extraverzió Big Five faktornak nem az introverzió az ellenpólusa.

Dimenzió egyik végén álló személy: pozitív érzelmi beállítottságú, asszertív, társaságkedvelő.

Dimenzió másik végén álló személy: csendes,visszahúzódó,inkább tartózkodó, mint barátságtalan, szeret egyedül lenni.

Barátságosság

[szerkesztés]

A Barátságosság faktorát általában a kapcsolatok fenntartásának képességeként szokták emlegetni. Egyesek szerint hozzátartozik egyfajta engedelmes szolgálatkészség, gondoskodás és érzelmi támogatás is, ami megköveteli a negatív érzések legátlását. A dimenzió másik végén a kellemetlenkedés, az előbbiekkel szemben álló, illetve ellentétes tulajdonságokra utal, ami egészen az ellenségességig elmehet.

Dimenzió két végén álló személyek jellemzői:

  • barátságos – barátságtalan
  • meleg – hideg
  • kedves – nyers
  • udvarias – udvariatlan
  • jó természetű – ingerlékeny

Lelkiismeretesség

[szerkesztés]

A Lelkiismeretesség faktor elnevezése közel sem fed le minden tulajdonságot, ami ebbe a kategóriába beleesik, hiszen ebbe a faktorba tartozik többek között a tervezés, kitartás, célokért való küzdelem, felelősséggel való viszony. Éppen ezért sokan Akarat, Beszabályozottság, illetve Felelősségként neveznék ezt a faktort.

Dimenzió két végén álló személyek jellemzői

  • óvatos – meggondolatlan
  • komoly – frivol
  • alapos – felületes
  • szorgalmas – lusta
  • felelősségteljes – felelőtlen

Érzelmi stabilitás

[szerkesztés]

Ennek a faktornak is több elnevezése forog a köztudatban, sokan Emocionalitás vagy Neuroticizmusként emlegetik. Egyébiránt az ebbe beletartozó személyiségjegyek listája és jellemzése között van a legnagyobb egyetértés a pszichológusok között. A szorongásélmény-kiegyensúlyozottság a faktor talán leglényegesebb ellentétpárja, de maga az „Érzelmi stabilitás” elnevezés sokat letakar magából a faktorból.

Dimenzió egyik végén álló személy: érzelmileg kiegyensúlyozott, képes a stresszkeltő helyzetekkel higgadtan szembenézni.

Dimenzió másik végén álló személy: hajlamos az irreális gondolkodásra, alacsony önértékelés, szomatikus tünetektől szenvedhet, kevésbé tudja impulzusait kontrollálni.

Kultúra/Intellektus

[szerkesztés]

A Big Five ötödik faktora a legvitatottabb az összes között, részben a különböző mérőmódszerek miatt. Sokan kifogásolták, hogy a faktorban intelligenciamutatók is szerepelnek, ezért a Kultúra helyett az Intellektus elnevezés is bevett. Szintén népszerű elnevezés a Nyitottság is, ami nem egyszerűen az intelligenciaszintre utal, hanem az élmények, tapasztalatok iránti nyitottságra utal. Ez a faktor egyébiránt, ami miatt több nyelven csak részben sikerült reprodukálni a Big Five-ot.[forrás?]

  • intellektus (képzeletgazdagságot méri, a logikus gondolkodást nem): felfogás, értelmesség, verbalitás, originalitás
  • tapasztalatok iránti nyitottság (Costa és McCrae, 1985):
    • fantáziadús – fantáziátlan
    • intellektuális – ösztönös
    • kifinomult – durva
    • kíváncsi – érdektelen
    • kreatív – nem kreatív

Források

[szerkesztés]