Betegszabadság
A betegszabadság a munkaviszony keretében a munkáltató által a munkavállalónak biztosított fizetett szabadság a munkavállaló betegség miatt bekövetkező keresőképtelensége idejére.
A betegszabadság intézménye 1992 óta ismert a magyar jogban. A betegszabadság hatályos magyar szabályozását a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény tartalmazza.
Jogosultság[szerkesztés]
Betegszabadságra az a munkavállaló jogosult, aki betegség miatt keresőképtelen, azonban csak a keresőképtelenségének első 15 munkanapjára - naptári évenként számolva a 15 munkanapot. A 15 nap letelte után a munkavállaló betegszabadság helyett táppénz igénylésére lehet jogosult.
Összege[szerkesztés]
A betegszabadság időtartamára a munkavállalónak a távolléti díj 70%-a jár.
A távolléti díj fogalmát a Munka Törvénykönyvének módosítása óta használjuk a korábbi átlagkeresetre.
Ezt az összeget korábban átlagkeresetként definiálták.[1]
Hivatkozások[szerkesztés]
- Hajdú József, Homicskó Árpád (editors): Szociális jog II., Patrocinium, Budapest, 2010, ISBN 978-963-89051-9-2
- A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ F.P.: Táppénz 2020-ban, betegszabadság összege (magyar nyelven). Mosthallottam.hu, 2019. november 24. (Hozzáférés: 2020. április 14.)