Bergen

	Bergen
; Bergen címere	; Bergen zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Norvégia
Földrajzi régió	Vestlandet
Megye	Hordaland
Község	Bergen község
Irányítószám	5003–5098
Testvérvárosok	Lista Seattle; Lübeck; Aarhus; Göteborg község; Newcastle upon Tyne;
	Népesség
Teljes népesség	277 391 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség	586 fő/km²
	Földrajzi adatok
	Terület
Összesen	465,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bergen Pozíció Norvégia térképén
	é. sz. 60° 23′ 33″, k. h. 5° 19′ 24″Koordináták: é. sz. 60° 23′ 33″, k. h. 5° 19′ 24″
	Bergen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bergen témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Bergen auf Rügen.

Bergen Norvégia második legnagyobb városa, a délnyugati Hordaland megye Bergen községében.

Földrajz[szerkesztés]

Bergen látképe

Bergen Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is említik, illetve Vestlandet országrész fővárosaként emlegetik.

Itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője.

A bergeni agglomeráció a városon és elővárosain kívül a környező vidéki településeket is magában foglalja.

Éghajlat[szerkesztés]

Bergent az enyhe és nedves tengerparti klíma jellemzi. Kisebb mértékű a nyári-téli hőmérséklet-ingadozás, és itt az országban a legmagasabb az átlaghőmérséklet. A januári középhőmérséklet 2,8 °C, a júliusi 15,1 °C (1991-2005), valamint itt a legmagasabb az átlagos éves hőmérséklet Norvégiában.

Bergen az esernyők városa, évente átlagosan 213 nap esik csapadék. 2007. január 21-én új rekordot regisztráltak, amikor 84 egymást követő napon keresztül esett, a korábbi rekord 59 nap volt 1975-ből. Az átlagos éves csapadékmennyiség 2250 mm. Összehasonlításképpen: Brekke a legnedvesebb Norvégiában, 3575 mm éves csapadékmennyiséggel.

Bergen éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	3,6	4,0	5,9	9,1	14,0	16,8	17,6	17,4	14,2	11,2	6,9	4,7	10,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−0,4	−0,5	0,9	3,0	7,2	10,2	11,5	11,6	9,1	6,6	2,8	0,6	5,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	190	152	170	114	106	132	148	190	283	271	259	235	2250
Havi napsütéses órák száma	18	56	93	147	186	189	167	142	87	58	24	9	1176
Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observatory

Történelem[szerkesztés]

Bergent 1070-ben alapították Olav Kyrre király uralkodása alatt, régi neve Bjørgvin volt. A középkorban Skandinávia egyik legfontosabb városa volt. Itt történt Skandinávia első koronázása 1163-ban: V. Magnus norvég királyt koronázták meg és a középkori Norvégia (Norgesveldet) fővárosa is volt 1314-ig. A 13. század végétől a Hanza-szövetség egyik legfontosabb telepe (kontor) működött itt, főként az északi partokról érkező szárított tőkehal miatt.

A német kereskedők külön városrészben éltek, melyben 2000 hivatalnok is dolgozott. A Hanza városrészt kerítéssel el is kerítették a többi városrésztől és a kikötő vár melletti részét foglalta el. A Hanza-házakat 1979-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A Hanza-házakban nem volt szabad tüzet gyújtani, csak egy központi házban. A Hanza-hivatalnokok és kereskedők a német középosztályból kerültek ki és cölibátust fogadtak. Egy bizonyos hivatali idő ledolgozása után visszatértek hazájukba.

1349-ben egy Bergenben kikötő angol hajó legénysége terjesztette el a fekete halált Norvégiában. A 15. században számos kalóztámadást élt át a város, és 1429-ben felégették a királyi várat és a város nagy részét.

1536-ban a király elérte, hogy a németek előjogai megszűnjenek. Bergen továbbra is Skandinávia legnagyobb városa volt, és 1850-ig a legnagyobb maradt Norvégiában. Az északi partokkal való kereskedelem monopóliumát 1789-ig őrizte meg.

1916-ban a város nagy része egy tűzvész martalékává vált. A második világháború alatt, 1940. április 9-től német megszállás alatt volt. 1972-ben egyesítették a szomszédos településekkel, és elveszítette megyei jogait.

Közlekedés[szerkesztés]

Bergenben 1897-től közlekedtek villamosok, de 1965-ben felszámolták a hálózatot, és részben autóbusszal, részben trolival helyettesítették. Az erősödő motorizáció azonban a közúthálózat telítődéséhez és fokozódó torlódásokhoz vezetett, ami kihatott a közúti közösségi közlekedésre is. A problémákat kezdetben az úthálózat bővítésével próbálták kezelni (új körgyűrű, majd a belváros alatt alagút épült), majd miután ez nem vezetett eredményre, bevezették a behajtási díjat, végül a kötöttpályás közösségi közlekedés visszaállítása mellett döntöttek. 2000-ben hoztak döntést a városközpont és a Fleslandban található repülőtér közötti villamosvonal kiépítéséről. Az első, Nesttunig tartó 9,8 km-es, 15 megállót tartalmazó szakasz 2010 nyara óta üzemel. A vonalon 32 méteres, Stadler Variobahn típusú szerelvények közlekednek.^[2]