Bergen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bergen
BergenVaagen.jpg
Bergen címere
Bergen címere
Bergen zászlaja
Bergen zászlaja
Közigazgatás
Ország Norvégia
Földrajzi régióVestlandet
MegyeHordaland
KözségBergen község
Polgármester Marte Mjøs Persen (2015. október 28. – )[1]
Alapítás éve1070
Irányítószám 5003–5098
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 278 556 fő (2017. jan. 1.)[3]
Népsűrűség586 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen465,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bergen (Norvégia)
Bergen
Bergen
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 60° 23′ 33″, k. h. 5° 19′ 24″Koordináták: é. sz. 60° 23′ 33″, k. h. 5° 19′ 24″
Bergen weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bergen témájú médiaállományokat.

Bergen Norvégia második legnagyobb városa, a délnyugati Hordaland megye Bergen községében.

Földrajz[szerkesztés]

Bergen látképe

Bergen Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is említik, illetve Vestlandet országrész fővárosaként emlegetik.

Itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője.

A bergeni agglomeráció a városon és elővárosain kívül a környező vidéki településeket is magában foglalja.

Éghajlat[szerkesztés]

Bergent az enyhe és nedves tengerparti klíma jellemzi. Kisebb mértékű a nyári-téli hőmérséklet-ingadozás, és itt az országban a legmagasabb az átlaghőmérséklet. A januári középhőmérséklet 2,8 °C, a júliusi 15,1 °C (1991-2005), valamint itt a legmagasabb az átlagos éves hőmérséklet Norvégiában.

Bergen az esernyők városa, évente átlagosan 213 nap esik csapadék. 2007. január 21-én új rekordot regisztráltak, amikor 84 egymást követő napon keresztül esett, a korábbi rekord 59 nap volt 1975-ből. Az átlagos éves csapadékmennyiség 2250 mm. Összehasonlításképpen: Brekke a legnedvesebb Norvégiában, 3575 mm éves csapadékmennyiséggel.

Bergen éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,6 4,0 5,9 9,1 14,0 16,8 17,6 17,4 14,2 11,2 6,9 4,7 10,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −0,4 −0,5 0,9 3,0 7,2 10,2 11,5 11,6 9,1 6,6 2,8 0,6 5,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 190 152 170 114 106 132 148 190 283 271 259 235 2250
Havi napsütéses órák száma 18 56 93 147 186 189 167 142 87 58 24 9 1176
Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observatory


Történelem[szerkesztés]

Bergent 1070-ben alapították Olav Kyrre király uralkodása alatt, régi neve Bjørgvin volt. A középkorban Skandinávia egyik legfontosabb városa volt. Itt történt Skandinávia első koronázása 1163-ban: V. Magnus norvég királyt koronázták meg és a középkori Norvégia (Norgesveldet) fővárosa is volt 1314-ig. A 13. század végétől a Hanza-szövetség egyik legfontosabb telepe (kontor) működött itt, főként az északi partokról érkező szárított tőkehal miatt.

A német kereskedők külön városrészben éltek, melyben 2000 hivatalnok is dolgozott. A Hanza városrészt kerítéssel el is kerítették a többi városrésztől és a kikötő vár melletti részét foglalta el. A Hanza-házakat 1979-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A Hanza-házakban nem volt szabad tüzet gyújtani, csak egy központi házban. A Hanza-hivatalnokok és kereskedők a német középosztályból kerültek ki és cölibátust fogadtak. Egy bizonyos hivatali idő ledolgozása után visszatértek hazájukba.

1349-ben egy Bergenben kikötő angol hajó legénysége terjesztette el a fekete halált Norvégiában. A 15. században számos kalóztámadást élt át a város, és 1429-ben felégették a királyi várat és a város nagy részét.

1536-ban a király elérte, hogy a németek előjogai megszűnjenek. Bergen továbbra is Skandinávia legnagyobb városa volt, és 1850-ig a legnagyobb maradt Norvégiában. Az északi partokkal való kereskedelem monopóliumát 1789-ig őrizte meg.

1916-ban a város nagy része egy tűzvész martalékává vált. A második világháború alatt, 1940. április 9-től német megszállás alatt volt. 1972-ben egyesítették a szomszédos településekkel, és elveszítette megyei jogait.

Közlekedés[szerkesztés]

Bergenben 1897-től közlekedtek villamosok, de 1965-ben felszámolták a hálózatot, és részben autóbusszal, részben trolival helyettesítették. Az erősödő motorizáció azonban a közúthálózat telítődéséhez és fokozódó torlódásokhoz vezetett, ami kihatott a közúti közösségi közlekedésre is. A problémákat kezdetben az úthálózat bővítésével próbálták kezelni (új körgyűrű, majd a belváros alatt alagút épült), majd miután ez nem vezetett eredményre, bevezették a behajtási díjat, végül a kötöttpályás közösségi közlekedés visszaállítása mellett döntöttek. 2000-ben hoztak döntést a városközpont és a Fleslandban található repülőtér közötti villamosvonal kiépítéséről. Az első, Nesttunig tartó 9,8 km-es, 15 megállót tartalmazó szakasz 2010 nyara óta üzemel. A vonalon 32 méteres, Stadler Variobahn típusú szerelvények közlekednek.[4]

Turizmus[szerkesztés]


Bergen főbb nevezetességei:

  • Bryggen: Hanza-kereskedőházak sora a fjord mentén, a Világörökség része.
  • Fløibanen (Felvonó), mely a Bergeni kilátóba visz fel.
  • Edvard Grieg háza.
  • Ole Bull villája.
  • Ulriksbanen (drótkötélpályás felvonó) (az) Ulriken hegyre visz fel.
  • A bergeni Akvárium Norvégia legnagyobb és legrégibb ilyen intézménye.

Személyek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Bergen a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban:[5]

 

Panoráma[szerkesztés]

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna mellett
Következő:
Rotterdam, Porto