Bates-módszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bates-módszer (vagy látástréning, szemtorna) egy alternatív gyógyászati eljárás a szembajok javítására, gyógyítására, a szemüveg kikerülésével. A módszert dr. W.H. Bates amerikai szemészorvos dolgozta ki, majdnem harmincöt évnyi kutatás alapján. Eredményeit számos szaklapban, a „Tökéletes látás szemüveg nélkül” című művében (1920) publikálta. 1919–1930 -ig havilapot jelentetett meg "Jobb látás" címen (Better Eyesight Magazine), melyekben közölte újabb megfigyeléseket, tudományos publikációit, népszerűsítette módszerét, és válaszolt az előfizetők kérdéseire. Bates publikációi magyarul nem jelentek meg.

Módszere lényegét abban látta, hogy a szemproblémák a civilizáció, az iskola okozta helytelen nézési szokások miatt alakulnak ki, ami stresszt okoz a látás agyi részében. A szemüveg rögzíti ezeket és a folytatólagos rossz szokások okán a szemüveg egyre erősebb lesz. Ezért szinte mindenkit „utolér” 40-es éveinek közepére a szemüveg.

Mivel a látás 90%-a agyunk terméke, Bates szerint a rossz nézési szokások relaxációs gyakorlatokkal javíthatók, sőt meggyógyíthatók. Szerinte, aki a szemüveget véglegesen félre tudja tenni és látástréninggel – szemtornával, szemjógával, Bates-módszerrel stb. – visszavezeti látószervét a helyesebb nézéshez, annak szeme a befektetett munka arányában javul, vagy akár teljesen meggyógyulhat, legyen az kancsalság, rövid- vagy távollátás a fiataloknál, olvasószemüvegesség a középkorúaknál, vagy hályogosság, összetettebb retinaprobléma az időseknél.

A fentiek okán a tökéletes látás akár többszörösére is fejleszthető,vagy akár a színtévesztés is javítható, mert mind az egészséges látás, mind annak hibája nem a szemtől, hanem a látás agyi folyamataitól, a tudattól függenek - állította dr.Bates.

A saját dokumentációiban közreadott több ezer javult és teljesen megyógyult esetleírás ellenére az orvostudomány mai állása a Bates-rendszert nem tartja bizonyítottnak, a látásproblémákon továbbra is a szem működésének zavarait értik,a bizonyítások így nem lehetnek ellentmondásoktól mentesek.Ebből következik az a rengeteg félreértés, eredménytelenség, ami a szemorvosokat nem nyugtathatja meg és a szemtréninget eredménytelenné teszi. dr. Bates főleg az agyi látás folyamataira alapozott gyógyítási rendszerének mai eszközökkel történő hiteles vizsgálata óriási áttörést hozhatna.

Bates módszere és a tudomány mai állása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr.Bates módszerét a mai szemorvoslás nem fogadja el, mert kísérletek nem igazolták állításait és mert a szakma nem tekinti megalapozottnak.

A Bates módszer alapvetően a szemről szóló XIX. századi tudásunknak azon a részein alapul, amelyeket a fényképészet és más laboratóriumi eszközök a XX. században tökéletesen megcáfoltak. Közelebbről, a Bates módszer azon az anatómiai tévedésen alapul, hogy azok a külső izmok, amelyek a szemmozgást irányítják, irányítják a fókuszálást is. Valójában a szemnek saját fókuszáló mechanizmusa van. Ezt mindenki tapasztalhatja, ha cseppent a szembe - fókuszálni nem tud, de szemét tudja mozgatni.[1]

Pollack[2] összefoglalta Bates módszerének alapvető elméleti és gyakorlati problémáit. Bates hibás elmélete a szem igazodásáról annak volt köszönhető, hogy a megfelelő laboratóriumi eszközök még nem voltak hozzáférhetőek. Emellett meggyőződése igazában arra vezette, hogy félremagyarázza saját eredményeit és magyarázatai ellentmondanak egymásnak.

1991-ben egy áttekintő tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy szükséges a korábbi publikációkban foglalt kísérleteket megismételni, mert ezek módszertani problémái akadályozzák a Bates módszer hatékonyságára vonatkozó következtetések levonását.[3]

Az American Academy of Ophthalmology csoportot hozott létre, hogy áttekintse a meglévő kutatások eredményeit. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Bates módszernek semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a módszer hatna a közellátás javítására. Bár néhány beteg úgy vélte, hogy közellátása javult, ennek fiziológia ténye nem volt kimutatható. Az önbevallás részben a homályos alakok jobb felismerésének gyakorlásán, részben annak a pszichológiai nyomásnak volt az eredménye, hogy a beteg igenlő választ adjon.[4]

Egy áttekintő cikk 2005-ben 14 klinikai kísérletet talált, amelyekből 10 alkalmazott kontrollcsoportot. A cikk arra a következtetésre jutott, hogy a szakmai irodalomban jelenleg nincs bizonyíték a szemgyakorlatok hatásosságára a megvizsgált területeken és használata vitatható.[5]

Martin Gardner az 1950-es években a következőképpen foglalta össze véleményét Bates módszeréről: "félelmetesen túlértékelt esettanulmányok csomagja, nemkívánatos befolyásolás és az anatómiai ismeretek hiánya"[6]

Veszélyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bates módszer követői arra ösztönzik pácienseiket, hogy kérjenek gyengébb szemüveget, mint amit szemorvosuk vagy optikusuk előír. Ez nyilvánvalóan veszélyezteti a pácienst és környezetét, ha az például gépjárművet vezet.[7]

A Bates módszer egyik gyakorlata a napba nézés, amely köztudottan ártalmas.

A gyerekkori szempanaszok esetében (befelé forduló szem - lusta szem) a nem bizonyítottan hatásos Bates módszer alkalmazása feltartóztathatja a bizonyítottan nagy számban hatásos hagyományos módszerek alkalmazását (az ezekben alkalmazott szemmozgás gyakorlatoknak semmi köze Bates módszeréhez).

A szemalak genetikusan meghatározott. A nagyobb szem közellátás felé, a kisebb távollátás felé tendál. Miután ezek a tulajdonságok genetikusan meghatározottak, így a Bates módszer nem vezethet eredményre, így felesleges kezelésre és pénzkiadásra készteti a beteget.[7]

Betegek hályogbetegséggel később kereshetik fel orvosukat, mert abban reménykednek, hogy a szemtorna megoldja látási problémájukat.

Szabályzása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A módszer alkalmazásának Magyarországi szabályzása bizonyos fokú védelmet teremt e veszélyek ellen.

Az Eü. Min. Természetgyógyászati Rendelete (11/97) szabályozta az alternatív módszerek alkalmazását, és a szemtornát hívatásos szemtrénerek működéséhez kötötte, szemorvosi szakfelügyelettel.[8] A szemtrénerek vizsgáztatásával a szakminiszter az Egészségügyi Továbbképző Intézetet (ETI) bízta meg.

A módszer ismertetése magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • E.Friedsrichs: A szem nevelése. Dr.med.W.H.Bates New-yorki szemorvos módszere Bp.A fordítók kiadása:1929.
  • A. Huxley: A látás művészete. Bp. Franklin: 1948.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Skarnulis, Leanna (5 February 2007): Natural Vision Correction: Does It Work?". WebMD. http://www.webmd.com/eye-health/features/natural-vision-correction-does-it-work. Letöltve 2009. szeptember 8.
  2. Phillip Pollack, O.D.: Fallacies of the Bates System. http://www.quackwatch.org/11Ind/bates.html. Letöltve 2009. szeptember 8.
  3. Gilmartin B, Gray LS, Winn B. The amelioration of myopia using biofeedback of accommodation: a review. Ophthalmic Physiol Opt 1991;11:304-13.
  4. "Complementary Therapy Assessments: Visual Training for Refractive Errors". American Academy of Ophthalmology. October 2004. http://one.aao.org/CE/PracticeGuidelines/Therapy_Content.aspx?cid=d7238b2b-a59f-49f6-9f30-64d1e84efc3b. Letöltve 2009. szeptember 8.
  5. Rawstron JA, Burley CD, Elder MJ (2005). "A systematic review of the applicability and efficacy of eye exercises". J Pediatr Ophthalmol Strabismus 42 (2): 82–8. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi?db=pubmed&cmd=Retrieve&dopt=AbstractPlus&list_uids=15825744&query_hl=13&itool=pubmed_DocSum
  6. Gardner, Martin (2000): Fads and Fallacies in the Name of Science, Második, javított kiadás, Dover Publications
  7. ^ a b Grierson, Ian (2000). "Exercises for Eyes as an Alternative to Glasses". The Eye Book: Eyes and Eye Problems Explained. Liverpool University Press. 59.o.
  8. 11/1997. (V. 28.) NM rendelet a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről