Balogh Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balogh Géza
Balogh Géza (fotó: Timor Shah)
Balogh Géza (fotó: Timor Shah)
Születési név Balogh Géza
Született 1936május 30. (81 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Mattyasovszky Ágnes (1963-)
Foglalkozása Jászai Mari-díjas színházi rendező, színháztörténész

Balogh Géza az IMDb-n
Balogh Géza PORT.hu-adatlapja

Balogh Géza (1936. május 30., Budapest) rendező, színháztörténész, bábtörténész, műfordító, író, dramaturg.

Szülei tisztviselők, édesapja jogász, 1957-ig a Fővárosi Tanácsnál dolgozott, majd elbocsátották. Ezután az István Kórház főkönyvelője lett. Édesanyja adminisztrátor volt.

Középiskolái befejezése után felvették a Színművészeti Főiskola színész szakára, majd az egyik rostavizsgán alkalmatlannak találták a pályára. Ezután különféle munkahelyeken dolgozott, majd 1957-ben az Állami Bábszínház tagja lett, ahol három évadon át színészként tevékenykedett. 1960-ban állami ösztöndíjjal a prágai Művészeti Akadémia bábművészeti tanszékének hallgatója lett, ahol 1963-ban bábrendező-dramaturgként kitüntetéssel végzett. Tanulmányai végeztével visszatért az Állami Bábszínházhoz, ahol rendezőként dolgozott. 1966-tól kilenc évadon át különböző drámai színházaknál rendezett, majd 1975-től visszatért a Bábszínházhoz, mint az országos részleg művészeti vezetője. Budapesti munkahelyén kívül több újonnan alakuló bábszínháznál, valamint külföldön és a Magyar Televíziónál is több alkalommal rendezett.

1964-től 1994-ig a Színháztudományi Intézet (később Magyar Színházi Intézet, jelenleg Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet) tudományos munkatársaként a cseh, szlovák, lengyel, bolgár és a jugoszláviai színházak szakreferense, a nyelvterületeihez tartozó számos dráma fordítója. Ekkor kezdett tanulmányírással is foglalkozni. Több könyvet írt és szerkesztett a lengyel és a cseh színházról, valamint a bábjáték elméletéről.

Az Állami Bábszínház és jogutódja, a Budapest Bábszínház kötelékében működő bábszínészképző tanára, ill. vezetője.

1998 és 2004 között a Képzőművészeti Főiskola látványtervező tanszékén tanít.

Az UNIMA (Nemzetközi Bábművész Szövetség) Magyar Központjának alelnöke majd elnöke, jelenleg örökös tiszteletbeli elnöke, 2000 és 2008 között a nemzetközi VB tagja.

Rendszeresen publikál hazai és külföldi színházi folyóiratokban, több színházi lexikon, antológia szerkesztője, munkatársa, szerkesztőbizottságának tagja.

Magánélete[szerkesztés]

1963-ban házasságot kötött Mattyasovszky Ágnessel. Egy lányuk van, Eszter (1971) és két unokájuk, Ambrus Bendegúz (2003) és Ambrus Nimród (2005).

Iskolái[szerkesztés]

  • Madách Imre Gimnázium, gimnáziumi érettségi (1954)
  • Színművészeti Főiskola, Budapest
  • Akadémie múzických umění, Divadelní fakulta, Prága, 1963.
  • Magiszteri akadémiai cím (magistr/Mgr.) 1995.
  • MLEE, filozófia-esztétika, 1979.

Fontosabb rendezései[szerkesztés]

  • Hans Christian Andersen-František Pavlíček: A csalogány (Kassai Állami Bábszínház, Csehszlovákia, 1963, vizsgarendezés)
  • Ludvik Aškenazy-Végh György-Balogh Géza: Ellopták a Holdat! (Állami Bábszínház, 1964)
  • Pápa Relly: Dani Bogárországban (Állami Bábszínház, 1965)
  • Krzysztof Choiński: Riadó (Honvéd Művészegyüttes, 1967)
  • Szilágyi György-Semsei Jenő: Hogy is volt...? (Mezei Évával, Honvéd ME, 1967)
  • Iszidor Stok-Balogh Géza: A világ teremtése (Honvéd ME, 1967)
  • John Reed-Eörsi István-Gyurkó László-Mezei Éva-Balogh Géza-Novák Ferenc: Tíz nap, amely megrengette a világot (Mezei Évával, Honvéd ME,1967)
  • Jean Kerr: Mary, Mary (Jókai Színház, Békéscsaba, 1971)
  • Szigligeti Ede: Nagyapó (Jókai Színház, 1972)
  • Joseph Kesselring: Arzén és levendula (Jókai Színház, 1973)
  • Carlo Gozzi-Heltai Jenő: A szarvaskirály (Jókai Színház, 1973)
  • Valentyin Katajev: A kör négyszögesítése (Jókai Színház, 1973)
  • Valentyin Katajev: Bolond vasárnap (Népszínház, Narodno pozorište, Szabadka, Jugoszlávia, 1973)
  • Bródy Sándor: A tanítónő (Lunacsarszkij Színház, Penza, Szovjetunió, 1974)
  • Grigorij Gorin: A gyújtogató (Katona József Színház, Kecskemét, 1974)
  • Örkény István: Macskajáték (Nyugat-csehországi Városi Színház, Cheb, Csehszlovákia, 1975)
  • Arany János-Gáli József: Rózsa és Ibolya (Állami Bábszínház,1978, 1993)
  • Gogol-Balogh G.: Az orr (Állami Bábszínház,1979)
  • Samuel Beckett: Jelenet szöveg nélkül II. (Állami Bábszínház, 1999)
  • Vargha Balázs: Jeles napok (Állami Bábszínház, 1981)
  • Manuel de Falla: Pedro mester bábszínháza (Állami Bábszínház, 1982)
  • Carlo Gozzi-Heltai Jenő: A szarvaskirály (Állami Bábszínház, 1983)
  • Alfred Jarry: Übü király (Állami Bábszínház, 1985)
  • James Matthew BarriePán Péter (Állami Bábszínház, 1988)
  • Balogh G.: Doktor Faust (Állami Bábszínház, 1990)
  • Rudyard Kipling-Balogh G.: A dzsungel könyve (Állami Bábszínház 1991)
  • Muszorgszkij-Balogh G.: Egy kiállítás képei (Budapest Bábszínház, 1993)
  • Balogh G.: Ali baba és a negyven rabló (Budapest Bábszínház, 1993)
  • Jean Bodel: Szent Miklós csodája (Budapest Bábszínház, 1994)
  • Fazekas Mihály-Balogh G.: Lúdas Matyi (Mesebolt Bábszínház, Szombathely, 1994)
  • Benedek Elek-Balogh G.: Többsincs királyfi (Vojtina Bábszínház, Debrecen, 1995, 2002)
  • Arany János-Gáli József: Rózsa és Ibolya (Nagyvárad, Románia, 1998)
  • Petőfi Sándor-Éltető József: János vitéz (Mesebolt Bábszínház, Szombathely, 1999)
  • Bartók Béla-Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára (Budapest Bábszínház, 2004)
  • Joseph Haydn: Az égő ház (Kövér Béla Bábszínház, Szeged, 2004)
  • Carlo Gozzi-Heltai Jenő: A szarvaskirály (Budapest Bábszínház, 2007)

Bábfilmje[szerkesztés]

Televíziós bábjátékai[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • A bábjáték Magyarországon. Vince Kiadó, 2010
  • Fejezetek a bábjáték történetéből. OSZMI, 2015
  • Németh Antal színháza. Nemzeti Színház kiskönyvtára, 2015

Forrás[szerkesztés]

  • MTI Ki kicsoda 2009

További információk[szerkesztés]

  • Magyar Színházművészeti Lexikon
  • Életrajza a Napkút Kiadó honlapján