Backamadarasi Kis Gergely
 |
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Kis Gergely szócikkel. |
| Backamadarasi Kis Gergely | |
| Született | 1738 Backamadaras |
| Elhunyt | 1787. április 25. (48-49 évesen)[1] Székelyudvarhely |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | egyetemi oktató |
| Iskolái | Bázeli Egyetem (–1768) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Backamadarasi Kis Gergely (Backamadaras, 1738. – Székelyudvarhely, 1787. április 25.[2]) református főiskolai tanár, az erdélyi református egyház főjegyzője.
Pályafutása[szerkesztés]
Közszékely családban született. Az éles eszű és szorgalmas gyermekre szülőfaluja tanítói figyeltek fel, és a marosvásárhelyi kollégiumba tanácsolták. Mivel szülei szegények voltak, szolgadiákként íratták be az iskolába. Iskolatársai gyakran gúnyolták kissé rövidebb bal lába miatt. Amikor így csúfolták: "sánta is vagy, kicsi is vagy, semmiképpen nem lehetsz nagy", ő elmésen ezzel vágott vissza társainak: "megmutatom messze megyek, s aztán nyomós nevet szerzek". A jóeszű diákot tanárai felettébb megkedvelték, a rector még járni is tanította, hogy ne legyen feltűnő testi félszegsége. Minden tantárgyat szívesen és könnyedén tanult, különös előszeretettel a német nyelvet és teológiát. 1764-ben végezte el a kollégiumot, és külföldi tanulmányútra készült, a hétéves háború miatt azonban Mária Terézia rendelettel tiltotta a protestáns diákok külföldön való tanulását. Kiss Gergely nem adta fel, nekivágott Bécsnek, ahol sikerült a trónörökös II. József színe elé járulnia. Tőle nyert engedélyt arra, hogy Bázelben végezhesse további tanulmányait. 1765-től a bázeli akadémián két évig tanult mechanikát, fizikát, botanikát, anatómiát, egyház- és politikai történelmet, keleti nyelveket, jogot, teológiai diszciplinákat. 1768-ban tért vissza hazájába, útközben ismét elérte, hogy a trónörökös fogadja, akinek megköszönte jóságát és támogatását.
1768. október 20-án foglalta el professzori székét a székelyudvarhelyi református kollégiumban. Ott a reformáció ünnepén tartott évnyitón ismertette a fából emelt iskola történetét, felhíva a népes egybegyűltek figyelmét az iskola korszerűvé tételére. E naptól kezdve az új kollégium felépítése foglalkoztatta. Az ügynek megnyerte az udvarhelyszéki főkirálybírót és a környék előkelőségeit, akik tervében hathatósan támogatták. 1773-ban elkészült a kétemeletes 45 helyiségből álló református kollégium, amely ma is büszkesége a városnak. Kiss Gergely nemcsak a külső építésben, hanem a belső szellemi és lelki élet építésében is utolérhetetlen volt. A jogot, a filozófiát és a teológia minden tárgyát maga tanította. Gondoskodott a tanulók élelmezéséről, s különösen a szegény tanulók étkeztetésére volt gondja.
Az iskola felépítése mellett 1780-1781-ben templomot építtetett a város főterére, azt követően könyvtárat alapított. A nagytudományú férfit az erdélyi református egyház zsinata főjegyzővé választotta. A sok munkában egészségi állapotáról megfeledkezett, s májbetegsége egyre súlyosabb lett. Halálos ágyán együtt imádkozott hívő paptársával s megkérte, Kassai Sámuel udvarhelyi papot, hogy felette ne mondjon prédikációt, csak egy imádságot. 1787. április 25-én halt meg 49 éves korában. 15 évi házasság után özvegyen hagyta hitvesét, Fogarasi nemes Komáromi Teréziát és árván három gyermekét: Józsefet, Borbálát és Ferencet. A székelyudvarhelyi temetőben temették el. Sírkövére néhány hálás szívű tanítványa az alábbi verset írta:
- Kiss Gergely hamvait e sírhalom zárja,
- Neve földünk, lelke az egeket járja.
- Nagy pap, bölcs professzor, ért ítélettel szólt
- Tanult igazgató s fő nótárius volt.
- Három hat esztendő bizonysága lehet,
- Míg hivatalban volt, egy ember mit tehet!
- Új oskola, templom, sok tanítvány mondja,
- Hogy rövid idő rá, volt a mennyi gondja!
- Egy jubileumot érvén, végét érte
- A vallás s a közjó méltán sírba kérte,
- Irigy, valld meg te is igaz érdemeit,
- Ne rágd hírét, tiszteld nyugvó tetemeit.
Művei[szerkesztés]
- Halotti oratio a halálnak rut és szép ábrázatjáról, melyet néhai mélt. gróf Tantsi Földvári Ferencz ő nagyságának utolsó tisztessége megadattatásának alkalmatosságával mondott N. Idán Bőjt előhava X. napján 1770. Kolozsvár, 1771.
- Kedves és tisztes Dániel néhai mélt. l. b. Vargyasi idősb Dániel István úr ő nagysága... áldott emlékezetét Pünköst havának XXIX. napján halotti oratióval tisztelte a vesszősi udvar-háznál 1774. eszt. Kolozsvár, 1775.
3. Agenda, az az: Egyházi szolgálatbéli okos isteni tisztelet módja. Melyet a felsőbbeknek parancsolatjára készített vala... Most pedig némely hozzá-adásokkal, az ezzel élni akaró szolga társaiknak hasznokra... közönségessé tett Szerentsi Nagy István. Győr, 1788.
Emlékezete[szerkesztés]
Backamadarason 1992-ben, a falu 600 éves ünnepén szerettek volna szobrot emelni e jeles férfiúnak, de mivel arcképet nem találtak, így az iskola előtt emlékoszlopot állítottak tiszteletére. 2006-ban a falu általános iskolája felvette az iránta érzett tiszteletből a "Kiss Gergely Általános Iskola" nevet. Szintén az ő nevét viseli a székelyudvarhelyi református kollégium; fontos megemlítenünk, hogy 2007. évtől kezdődően a backamadarasi általános iskola minden évfolyamából egy diák bérmentve tanulhat itt.
2012-ben Baczkamadarasi Kis Gergely szobrát a székelyudvarhelyi kollégium Backamadarasnak ajándékozta. A szobor avatására Kató Béla püspökhelyettes jelenlétében került sor Pünkösd másodnapján.
2013-tól egy emlékszoba is őrzi a tudós és építő emlékét. Az 1900-ban felépült egykori felekezeti iskolát 2000-ben kapta vissza a református egyházközség, így ennek az épületnek egyik termét használták fel az emlékszoba kialakítására. Az emlékszobában ott találjuk a Kis (az 1900-as évektől Kiss) családnak a nyárádgálfalvi Tóth Ferenc által megfaragott címerét, és olyan korabeli okiratokat, mint például azt, amely ösztöndíjat ítél meg Kis Gergely számára a külföldi tanulmányaihoz. Régi könyvek, naplók között találunk általa írt tanulmányokat és liturgiás könyvét, de betegségéről és haláláról is vannak egykori feljegyzések. Erre az alkalomra a genealógiára „szakosodott” Buksa Ferenc rigmányi-nyárádszentsimoni lelkész elkészítette a Kisek családfáját 1602-től napjainkig, amelyről részletes előadást is tartott az érdeklődő helyieknek. Megjegyzendő, hogy az egykori felekezeti iskola épülete 2018-ban lebontásra került, így az emlékszobát összevonták a helyi múzeummal. A Kisek családfája jelenleg a Backamadarasért Egyesület székházában tekinthető meg.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Kis Gergely, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07931.htm
- ↑ Gönczi Lajos: A Székelyudvarhelyi Ev. Ref. Kollegium múltja és jelene : történeti vázlat. Székely-Udvarhely: Becsek Ny. 1895.
Források[szerkesztés]
- Életrajza Backamadaras község honlapján[halott link]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
További információk[szerkesztés]
- Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
- Kolumbán Vilmos József: Backamadarasi Kiss Gergely; Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, 2005 (Erdélyi református egyháztörténeti füzetek)
.svg){kind=small}